137441. lajstromszámú szabadalom • Perforáció filmek szubsztrálásához és emulzionálásához és hozzávaló perforáló szerszám

2 137.441 A találmány szerinti perforációhoz való szerszámot az jellemzi, hogy a kölyü alsó lapja a lyukasztás irányával hegyes szöget zár be és a kölyü alsó lapjának magasabban fekvő vége a kölyü alsó határhelyzetében sem kerül a celluloidszalaggal érintkezésbe. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrái az ismert perfo. rációval ellátott celluloidszalag elölnézete illetve hosszmetszete. A 3. ábra az ismert mártóberendezést függélyes metszetben, illetve oldalnézetben mutatja, amely úgy szubsztrálásra, mint emulzionálásra alkalmas. •A 4. ábra U alakú perforációval ellátott celluloidszalag elölnézete. Az 5. ábra a 4. ábrához tartozó függélyes metszet. 6. ábra fekvő C alakú perforációval ellátott cel-Lüloidszalag elölnézete. A 7. ábra fekvő U alakú perforációval ellátott celluloidszalag elölnézete. A . 8. ábra perforált és szubsztrálásnak már alávetett celluloidszalag emulzionálására és szárítására való berendezés vázlatos függélyes metszete és részben oldalnézete. A 9. ábra a 8. ábra szerinti berendezés egy részletének változata, a kiemelkedő nyelveknek a celluloidszalagba való besüllyesztését biztosító forgó hengerpárral. A 10. ábra a perforáló szerszám nagyobb léptékű függélyes, metszete, a perforálási művelet kezdetén. A 11. ábra a 10. ábrának megfelelő függélyes metszet, a perforálás befejezésének időpontjában. A celluloidszalag," illetve nyersfilm-szalag jelölése —1—, a régi ismert perforáció, melynek határvonala önmagába visszatérő görbe—2—, a mártóhenger —3—, az edény —4—, a bevonó folyadék —5—. A 4., 5., illetve a 6., 7. ábrákon a —6— perforáció önmagába vissza nem térő görbe. Ennek a görbének a 4., 5. ábrákon U, a 6. ábrán fekvő C, a 7. ábrán fekvő, szögletes U alakja van. A találmány lényegének érintése nélkül a perforáció álló V-alak vagy álló C-ala!k is lehet. • Teljes általánosságban a célnak az a perforáció Eelel meg a legjobban, amelynek a celluloidszalag egyik vagy mindkét haladási irányában a haladási irányra merőleges vagy közel merőleges határvonal-szakaszai -vannak. A perforálás következtében a celluloidszalagnak a perforációval körülhatárolt nyelve a celluloidszalagból kissé kiemelkedik. A celluloidszalag vastagsága rendszerint 0,12— 0,13 mm, tehát a kisajtolt nyelv, ha az valamilyen módon a celluloidszalag síkjába'süllyed, a perforáció nyílását tökéletesen zárja, úgy, hogy azon át a víznél sűrűbb szubsztráló vagy emulzionáló > folyadék a mártási művelet alatt a mártóhengerre nem tud áthatolni, következésképpen azt nem szennyezheti és a celluloidszalagnak, illetve filmszalagnak belső, a mártóhenger palástjával érintkező felületére szubsztráló, illetve emulzionáló folyadék nem kerülhet. Itt kell rámutatnunk arra, hogy az önmagába vissza nem térő görbével határolt nyelv a besülylyesztett záróhelyzetéből,. a celluloidszalag csekély vastagságára való tekintettel, tetszés szerint a celluloidszalag egyik vagy másik oldalára emelhető ki. Ez azért fontos, mivel a mártóhenger elhagyása után a továbbító fogasdobok palástja a szubsztrátummal vagy emulzióval bevont, még nedves, szalagnak csak a belső, azaz be nem vont felületével érintkezhet. A 8. ábrán a készlet-dob, jelölése .—7—, a készlet-dobról az előzetesen a 4., 5. ábrák szerinti ^6— perforációkkal ellátott, szubsztrátummal már bevont és megszárított celluloidszalagot továbbító fogasdob —8—, utóbbi fogai —9—, az • emulzióval már ellátott nedves celluloidszalagot (nyersfilmet) továbbító fogasdob —10—, utóbbi fogai —11—. A —12— emulgáló teret a —14— szárító-tértől a —13— fal választja el, amelynek vízszintes —15— hasítékán át a celluloidszalag (nyersfilm) a —14— szárítótérbe kerül. A —8— fogasdob —9— fogai és a—10— fogasdob —11— fogai a 4., 5. ábrák szerinti celluloidszalag U alakú perforációinak a haladási irányban elöl levő félkör alakú határvonalaiba kapaszikodnak és azoknál fogva a celluloidszalagot továbbítják. A celluloidszalag továbbítására tehát a perforációknak a haladási irányban mindenkori elöl levő, a celluloidszalag haladási irányát keresztező határvonal-szakaszai kerülnek felhasználásra. Az ismert megoldásnál az emulgálás utáni szárítás végnélküli szalagokkal továbbított vándorlóbot-rendszerrel történt. Ennek az ismert megoldásnak számos hátránya közül a nagy térszükségletet, a bonyolult és költséges berendezést, az illändó felügyelet szükségességét és azt említjük meg, hogy az emulzió nem egyenletesen szálad, hanem a botok felső hengeralkotóin a leggyorsabb a száradás, úgy, hogy ott úgynevezett botiel-sávok keletkeznek, míg a szabadon lelógó hurkok többékevésbé zárt belső oldalain, a száradás lassúbb és ezen felületek különböző magassági pontjain a száradás nem egyenletes. Gyakorlati értelemben a vándorló, szabadon lelógó hurkok fent említett nem egyenletes száradása csak árnyalatokban jut kifejezésre, azonban az a körülmény, hogy a száradás alatt az egyes celluloidszalag-szakaszok (nyersfilm-szalagszakaszok) egyenes, illetve ívelt helyzetűek és a celluloidszalag a botokhoz viszonyítva nem mozdul el, azt a további hátrányt idézi elő, hogy a száradó emulzióban különböző feszültségek keletkeznek, amelyek kisebb-nagyobb torzító hullámokat, felületi szabálytalanságokat idézhetnek elő. A 'találmány szerinti különleges perforáció ezeket a hátrányokat is kiküszöböli, amennyiben a vándorló-bot-rendszer helyett a celluloidszalag a szállítótérben a —16— fogasdobokkal továbbítható. Ha a —16— fogasdobokat egyenlő sebességgel forgatjuk, úgy a szomszédos —16— fógasdobok között szabadon lelógó hurkok magassága, azaz végeredményben a lelógó hurkok teljes hossza a tovahaladás irányában a száradás okozta méretcsökkenés arányában fokozatosan csökken. Ennél a szárítási módnál, mivel a celluloidszalag a —16— fogasdobokhoz viszonyítva állandóan mozog, mindig más, más celluloid-szalagszakaszok kerülnek a —16— fogasdobokkal érintkezésbe, tehát az emulzióban botielek és torziókat előidéző káros feszültségek nem keletkezhetnek.