137418. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos fűtésű kályha

Megjelent: 1962. október AI. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HJVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.418. SZÁM 36. a. 1. OSZTÁLY — R—8787. ALAPSZÁM Folyamatos fűtésű kályha Rádai László sz. gépészmérnök, Szonn tag László gépészmérnök, attlay Ákos gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1943. december 17. * A találmány folyamatos fűtésű kályha, amelyet az jellemez, hogy a tüzelőanyagteret és az alatta elhelyezett lángteret egymástól elhatároló , válaszfalon legalább egy, a tüzelőanyagteret a lángtérrel összekötő nyílás, vagy csatorna van. A tüzelőanyagtérnek az említett helyen való elrendezése lehetővé tette azt, hogy a tüzelőanyagtér egyoldalán sem érintkezik a lángtérrel, s így minden oldala hűtve van. Ez pedig nagyon előnyös körülmény, mert ez esetben a tárolt tüzelőanyag kigázosodása lassúvá és egyenletessé válik. Á lassú és egyenletes kigázosodás előfeltétele a jó hatásfokú tüzelésnek. Lassú és egyenletes kigázosodás esetében ugyanis nincs akadálya annak, hogy a megfelelő levegő mennyiség, mely a lassan fejlődő gázokkali együtt a legjobb .keveréket szolgáltatja, mindenkor adagolható legyen, szemben azokkal a kályhákkal, melyeknél a tüzelőanyagtér egy, vagy két oldalával érintkezik a láng- illetve parázstérrel. Ezesetben a tüzelőanyagtér felmelegedése által a tüzelőanyag kigázosodása gyorsabban történik, mint az kívánatos lenne. Ez mindenképpen veszteséget okoz, mert ha a hirtelenül bőségesen fejlődő gázokhoz a megfelelő mennyiségű levegőt vezetjük be, akkor a keverék elégetése által több hőt termelünk, mint amennyit a kályha felülete révén le tud adni, s így a füstgázok magas hőfokon távoznak. Ha pedig az égés lassítása érdekében a kályhát lefojtjuk, vagyis kevés levegőt adagolunk, akkor a tüzelőanyagtér említett felmelegedése által bőségesen fejlődő gázok' egy része elégséges levegő hiányában elégetlenül távozik. A tüzelőanyagtér alján elhelyezett parázstér a folyamatos fűtésű kályháknál alkalmazott eddigi parázsterekkel szemben kicsiny. A kis parázstérnek az az előnye, hogy begyújtás, vagy hosszabb idő után történő utántöltés esetén, — mikor már kevéss

parázs van á rostélyon — kevés tüzelőanyag elégetése után megkapjuk -• azt a parázsmennyiséget, mely szükséges ahhoz, hogy a tüzelőanyagtérben levő tüzelőanyagból fejlődő gázok már parázsrétegen húzódjanak át és annak magas hőfokán égjenek el. A parázstér alján hamuzó rostély helyezhető el, Újszerű rázószerkezete révén biztosítja a tökéletes lehamuzást. A hamuzó rostély . működés közben, vízszintes és függőleges elmozdulást végez. A két mozgás nemcsak a lehamuzást biztosítja, hanem elősegíti a friss tüzelőanyagnak a tűztérbe való jutását is. A hamutér a hamuzó rostély .alatt helyezhető el. A hamutér ilyen elhelyezésének az az előnye, hogy szabaddá téve a kályha alsó részét, a lángtér a kályha lábazatáig terjed, s így a sugárzó felület lent, már a lábazatnál kezdődik. Az alacsonyan sugárzott meleg pedig a kellemes fűtöttség érzetét . adja. Mindazbn kályháknál, ahol a hamutér a kályha alján van elhelyezve a hamutér magasságának megfelelő felület (a kályha aljától a rostélyig) a sugárzás szempontjából elvész. A lángtér, a tüzelőanyag-tér alatt van. elhelyezve. Kezdődik az átszívó nyílásoknál és a lábazatig tart. A kályha teljes felületének nagyrészét képezi, amely előnyös azért, mert a fűtés megindításakor, már a begyújtás pillanatában is az egész fűtőfelülettel lehet számolni. A tüzelőanyagtér és lángtér említett elrendezéséből következik, hogy a füstgázok a kályhában felülről lefelé mutató irányban húzódnak a huzat kényszerítő hatására. A tüzelőanyagtér felső részén adagolt levegő; áramlási iránya és a tüzelőanyagtérben tárolt tüzelőanyag kigázosodási és elparazsasodási iránya ellentétes, amiből az következik, hogy a fejlődő füstgázok csakis a parázsrétegen húzódhatnak át. A parázsréteg, valamint az izzó samotpartok, nemkülönben a megfelelő mennyiségben beszívott levegő hatására "a füstgázok a legkisebb veszteséggel égnek el. A rajzók a kályha példaképpen; kiviteli alakjait szemléltetik. A találmány több célszerű kiviteli alakban foganatosítható. Az 1. ábra szerinti példaképpeni kiviteli alak a