137390. lajstromszámú szabadalom • Bomba és eljárás előállítására

137.390 D 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy elülső része vagy közbenső része olyan betonból van, mely 1 : 3 arányban cementet és előkészített vasércet tartalmaz, mimellett ez a rész az összsúlynak előnyösen 70—80%-át teszi. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy kisebb méretű hátulsó része , van, melynek térfogatsúlya kisebb, mint a bomba többi részéé. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy felfüggesztő fülek hordozására hosszanti középsíkjával részarányos vértezésekkel van ellátva. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy nincsenek szárnyai. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy középső, végigfutó, jelzőelegy (pl. világító"agy füstképző töltet) felvételére való csöve, továbbá vagy szárnyai, melyek az átfutó cső hátsó nyílására harántirányban helyezkednek el, vagy pedig egy vagy több e cső hátsó részére harántirányú válaszfalai (pl. a csövön áthaladó sasszögei) vannak. 10. Az 1. igénypont szerinti gyakorló- vagy jelzőbombának különösen füsteleggyel vagy más jelzőeleggyel ellátott foganatosítási alakja, jellemezve a bomba csúcsában elhelyezett, a bomba csúcsán túlnyúló ütközőlemezzel ellátott ütközőszeget a bomba levegőben való haladása közben a jelzőelegy gyújtására való, kevéssé érzékeny gyutacstól (iniciáló gyújtótól) előre meghatározott távolságban tartó, bizonyos nyomásnál utánaengedő tartóberendezéssel, előnyösen gyenge rugóval, továbbá azzal, hogy a gyutacs a jelzőeleggyel együtt a bombán áthaladó csőben van elhelyezve, mimellett az ütőszeg és az ütközőlemez alkotta mozgatható rész könnyű és azt a tartóberendezés az ütőszeg csúcsával együtt a gyutacstól akkora távolságban tartja, hogy abban az esetben is, ha a bomba vízbe vagy igen lágy talajba (mocsaras vagy lápos talajba) csapódik, az ütőszeg gyorsulása elég nagy ahhoz, hogy a gyutacsot meggyújtsa és a meggyújtott (vagy felaprózott) gyújtóelegyet (illetőleg ennek égési termékeit) hátrafelé kiröpítse, mielőtt a bomba hátulsó része a víz vagy talaj felületét elérné. 11. A 10. igénypont szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a bombán átmenő cső hátsó vége nyitott és olyan szilárd méretezésű (illetőleg azt a bomba falai olyan mértékben támasztják alá), hogy a robbanáskor nem robban széjjel, hanem a jelzőelegynek hátrafelé való kilövéséhez való csőként (fegyvercső) szolgál. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a gyutacs érzékenysége akkora, hogy annak a gyújtáshoz szükséges ütközési munkája 2—8 kg/cm. 13. A 10—12. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a gyutacs a bombán átmenő csőben tompán (nem uíánaengeJJcn) pl. egy ebL.s bjl2.:y-':ó elvárral van fogvatartva. 14. A. 10—13. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az ütőszeget (10) kiröpítőrugóval ellátott pecek (13, )3a) biztosítja, melynek záró- vagy biztosítóhuzal számára való furata van, mely a repülőgépen van megerősítve, abból a célból, hogy a bomba lehajításakor a pecekből hosszanti irányban kihúzódjék. 15. Az 1—14. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a biztosítópecek (13, 13a) két különböző és előnyösen egymásra merőleges síkban forgatható, úgy, hogy a biztosítóhuzal számára való furat a bombának a s

repülőgépben való felfüggesztésekor mindig e huzal hosszanti irányába állítható be. 16. Az 1—15. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az ütközőlemez (11) és a bomba ;(a —14— csavarhüvely) között egy vagy több részből való biztosíték van elrendezve, mimellett ez a biztosíték önműködően rugózik és azt a biztosított helyzetben a biztosítópecek tartja fogva. 17. A 16. igénypont szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az ütközőlemezt záró vagy biztosító egy vagy több rész (21, 22) maga is rugalmas vagy pedig e részeknek egymástól való eltávolítására a biztosítékban külön rugó van elrendezve. 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a biztosíték egy vagy két áthajlított bádog, melyek az ütőszeget vagy annak ágyazását (14) körülveszik. 19. Az 1—18. igénypontok bármelyike szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a meghajlított bádogok (21, 22) egyik oldalon egymással lazán össze Vannak kötve, például azzal, hogy az egyik bádogot ,a másiknak áthajlított széle alá dugjuk, míg a másik oldalon biztosítópecek köti őket össze. 20. A 15. igénypont szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a biztosítópecek az ütőszegen vagy ezzel mereven összekötött részen halad át és rendszerint (tehát a biztosított helyzetbe) a bombára vagy azzal szilárdan összekötött részre (pl. a —14— hüvelyre) támaszkodik, abból a célból, hogy a gyújtóberendezést biztossítsa. 21. Eljárás az 1—20. igénypontokban meghatározott gyakorló- vagy jelzőbomba előállítására, azzal jellemezve, hogy a bombát, előnyösen álló öntőformában olyan betonból öntjük, mely előnyösen hidraulikus kötőanyagból, továbbá nehéz homokból (azaz olyan homokból, melynek fajsúlya nagyobb, mint 3,0) van, hogy a bombának a kívánt ballasztikai tulajdonságai legyenek. 22. A 21. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a bombát olyan betonból öntjük, mely kötőanyagból és nehéz homokból (szemcsenagyság körülbelül 7 mm-dg), fémből vagy fémtartalmú anyagokból, előnyösen előkészített ércből, finomra felaprózott ércből vagy szemcsézett vasból vagy ólomból van. 23. A 21. vagy 22. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a