137390. lajstromszámú szabadalom • Bomba és eljárás előállítására

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.390. SZÁM 72. d. OSZTÁLY — L—8538. ALAPSZÁM Bomba és eljárás előállítására Lindman Emrik Ivar mérnök, Ekbacken, Rönninge (Svédország) A bejelentés napja: 1941. október 15. A repülőgépekből ledobandó gyakorlóbombákat gyakran betonból állítják elő. Emellett már különböző javaslatokat tettek a bomba súlyának azzal való növelésére, hogy a betonba vashulladék darabokat öntenek be, hogy a bomba elég súlyos legyen. Ezzel egyidejűleg a bomba súlypontjának helyzetét is bizonyos mértékben be lehet állítani. A bomba súlya és súlypontjának helyzete ugyanis többek között a bomba ballasztikai tulajdonságaira nagy jelentőségű. Ezek az ismert bombák azonban nem kielégítőek és nem rendelkeznek azokkal a b^íllasztikai tulajdonságokkal, mint a valóságos harci bombák (éles bombák), amiért is az ismeretes gyakorlóbombák repülők kiképzésére nem elégségesek. Azonkívül az ismert gyakorlóbombák ballasztikai tulajdonságai — az előállításuknál alkalmazott minden igyekezet ellenére is —• nem egyformák, úgy, hogy a ledobáskor a szórás igen nagy. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a betontömegbe helyezett vashulladékdarabok a beton megmerevedése közben könnyen eltolódnak és annak folytán a gyakorlóbomba ballasztikai tulajdonságai lényeges változást szenvednek. További nehézségeket okozott az is, hogy az ismert bombák vízbe vagy lágy mocsaras talajba (vagy más lágy talajba) való becsapódásukkor nem robbantak elég gyorsan, amikor ugyanis a robbanásnak olyan gyorsan kell megindulnia és befejeződnie, hogy a hátsó bombarésznek a vízbe vagy a talajba hatolása előtt befejeződjék. Ezért eddig igen nagy érzékenységű iniciálé tölteteket (gyutacsokat) alkalmaztak, tehát például olyan nagy érzékenységű gyutacsokat, amilyeneket nagy érzékenységű tüzérségi lövedékeknél szoktak használni. Ennek következtében azonban a bomba szállítása vagy más kezelése rendkívül veszélyessé válik, az ilyen bombák súlyos szerencsétlenségeket okoztak. A nagy érzékenységű gyutacs legcsekélyebb, szándékolatlan ütődésre már könynyen veszélyes robbanást idézhet elő, pl. amikor a bombát a repülőgéphez szállítják. A találmány célja olyan bomba létesítése, melynek jó, egyenletes ballasztikai tulajdonságai vannak és mindamellett egyszerűen és olcsón állítható elő. A találmány szerint olyan gyakorlóbombák állíthatók elő, melyek szűk határokon belül az előírt, előre meghatározott ballaszti'kai tulaj donságakíkál rendelkeznek és ennek folytán a legcsekélyebb szórással dobhatók le. Az ilyen bombákkal végzett ledo'bógyákorlatok tehát ugyanolyan pontossággal végezhetők, mint valódi harci bombákkal, amiért is a gyakorlatok sokkal értékesebbek, mint az eddigiek.- A találmány további célja a bomba olyan kialakítása, hogy nem tűzveszélyes füstelegyekkel legyen alkalmazható. A bomba ennek folytán tűzveszély nélkül olyan gyakorlóterepekre, pl. erdőkre is lehajítható, ahol egyébként tűzveszély állna fenn. A találmány további célja bombákhoz való, különösen gyorsan és biztosan ható, azonban nagy érzékenységű gyújtóberendezés létesítése, mely szállításkor és biztosított állapotban máskor is nagyon érzéketlen. A találmány szerinti bombát ezért vigyázatlanul is kezelhetjük és például zárt biztosítással a földre is ejthetjük, anélkül, hogy robbanna. Miután azonban a biztosítékot kioldottuk, a gyújtószerkezet nagyon érzékeny lesz, úgy, hogy a bomba vízbe vagy lágy talajba esve sem marad hatástalan. Emellett a gyújtószerkezet olyan gyorsan működik, hogy valamely, a bombába zárt jelzőelegy, például füstelegy, meggyullad és teljes hatását eléri, mielőtt a bomba a vízben vagy a talajban eltűnne. A találmány szerinti gyakorlóbombát ezért betonból, nehéz homokkal (tehát 3,0 fajsúlynál nehezebb homokkal) készítjük, úgy, hogy a kívánt ballasztikai tulajdonságokat elérjük. Ez a nehéz homok előkészített érc vagy finomszemcsés (homokszerű), például aprított érc vagy pedig szemcsén vas vagy ólom lehet. A mellékelt rajz a találmány szerinti gyakorlóbomba néhány foganatosítási példáját szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti (nagyobb) gyakorlóbomba hosszmetszete. A 2. és 3. ábrák az 1. ábra II—II, illetőleg III—III vonala mentén vett keresztmetszetek. A 4. ábra az 1. ábrában bemutatott bomba csúcsában levő gyújtószerkezet nagyobb léptékű hosszmetszete. A