137381. lajstromszámú szabadalom • Töltőtoll
2 137.331 a másikat, annál inkább, minél szűkebb az átmeneti keresztmetszet az egyik térből a másikba. Több —• legalább három — hosszirányú horonynak a szeleprúd vezetőtoldalékán való kialakítása révén most több, egymástól elválasztott átáramlási összeköttetést létesítünk, úgy, hogy most a levegő az előkamrából a tartálytérbe és ugyanakkor a tinta ellenkező irányban áramolhat anélkül, hogy a két ellenirányú áramlás egymást akadályozná vagy pedig elzárná. Mindenesetre az áramlások megindítására a szelep nyitásakor a tartálytérbe torkolló horonynyílásokra ható nyomások csekély részaránytalansága szükséges. Ha a hornyoknak pontosan egyező keresztmetszete és egyező felületi minősége lenne, akkor a nyomások helyi részaránytalansága a töltőtoll függőleges helyzetében nem lenne tapasztalható és ez esetben az előkamra töltése nem sikerül. A gyakorlatban azonban ezek az elméleti körülmények nem állanak fenn. Már a töltőtoll kis ferdeségénél az alsó,., kissé mélyebben fekvő horonyra kissé nagyobb sztatikái folyadéknyomás hat és ez a kis részaránytalanság már elegendő, hogy a töltési folyamatot megindítsa. Ekkor az előkamra nagyon gyorsan megtöltődik éspedig akkor is, ha az a szelepülés alatt kissé ki van szélesítve. A rajzon nem ábrázolt kiszélesedést célszerűnek találtuk, mert ily módon az előkamra űrtartalma 400—600 mm3 -re növelhető és így az előkamra töltésére nem kerül túl gyakran sor. A rendes körülmények között fennálló kb. 20 C° hőfokkülönbségeknél melegedés okozta foltképződési veszély csak 700 mm3 -nél nagyobb légterek esetében áll fenn. Az előkamra töltésekor (amikor a szelep nyitva van) a szeleptest (gumitárcsa és rugótányér) mentén is a fentemlített kétszeres áramlás nehézségei keletkeznének, ha a felszálló levegőnek ideje lenne az előkamrából való kilépése után a szeleptest alatt még összegyűlni. Ezt a horonnyal kialakított vezetőtoldat ellenben már magától megakadályozza. A keskeny hornyok ugyanis csak aránylag kis keresztmetszeten át engedik a levegőt az előkamrából a tartálytérbe átáramlani. A tartálytérben, a nyitott szeleptest alatt, tehát csak kis légbuborékok képződhetnek, amelyek nagy felfelé hatoló erejük következtében igen gyorsan áthaladnak a szeleptest mentén és a tintának a szeleptest alsó része alá való utánaárar&lását nem akadályozzák meg. Minden körülmények mellett a központon kívüli erőktől mentes szabad szeleprendszer elérésére és ezáltal a lehetséges méretváltozások közbeni (pl. csekély buborékképződéskor vagy meleghatás okozta kiterjedésnél) teljes üzembiztonság fenntartása végett, célszerű a tömítő —7— gumitárcsát a —9— rúdra csekély játékkal és a rúdra játékkal illesztett —3— perem és a —6— vezetőtoldat közé ágyazni. A —10—• rugó nyomóereje ekkor elegendő a —7— tárcsa akkora alakváltoztatására, hogy az minden oldalon tömítően feküdjék fel a —6—• ülésre. A gumitömítés egyoldalú duzzadását a perem ferde elhelyezkedésével lehet kiegyenlíteni, a tömítőhatás befolyásolása nélkül. Ugyanis azt kell tekintetbe venni, hogy 70 cm és ennél több cm vízoszlopú termikus túlnyomások jönnek számításba, amelyeket a szelepnek megbízhatóan kell felvennie, mert egyébként a .majdnem teljesen" kiürített tartálytér esetében, a kitóduló levegő 300 mm3 vagy még több tintát nyomhatna ki a meleghatás folytán. . Ha az —5— előkamrában levő tintamennyiséget elhasználtuk, úgy ez a —18— toldalékra kifejtett nyomás révén újból megtöltődik, ami a —18—• résznek az íróalátétre vagy pedig a —24— csavarmenetes süvegre való . érintésével tör-ténik. A —14—• szelepemelőszervnek egyenlőtlen szárú U-alakja van és e szárakkal két, az előkamrafal egymással szemben fekvő részeinek hossza mentén mozog, •'•' i " v 1F > ÍR— hornyaiban (3. • szerv b< ... így az il • • • , hátrány „ . • . az emelőszerv a szelepet tartósan nyiivaunLj<%, minekfolytán a tinta kifolyhat vagy legalább is ismét termikus foltképződés keletkezhetik. Az 1. ábra oly kivitalt mutat, amelynél a szelep a felcsavart zárósüveg folytán nyitva van, amit a csavarmenetes süveg nyúlványszerű részének a —18— részre való nyomásával érünk el. Ennek az az előnye, hogy az előkamra a csavarmenetes süveg levétele után mindig töltve van, de az a hátránya, hogy a töltőtoll esetleg tollával lefelé melegítésnek nem lehet kitéve, mert különben a tinta a süveg csavarmenetéig juthatna, ha a süveg és a töltőtoll vége közötti tömítés nem lenne gondosan elkészítve. A —18'— toldat megfelelő rövidítésével elérjük, hogy ez a zárósüveg felhelyezése révén nem nyílik ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Töltőtoll a tintatartálytértől merev falakkal elválasztott tintaelőkamrával, amely a tinta tartályterével az írásoldal felé kifelé nyúló emelőszervvel működtethető szelep révén van összeköttetésben, azzal jellemezve, hogy a szeleptest hornyolt vezetőtoldatával a tintaelőkamrába nyúlik be. 2. Az 1. igénypont szerinti töltőtoll kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetőtoldatnak legalább három oldalsó, előnyösen a tömítőtest ülésétől bizonyos távolságban kezdődő, horonyszerű mélyedése van. 3. Az 1. vagy .2. igénypont szerinti töltőtoll kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tintatartálytérben vezetett szeleprúdon a vezetőtoldat és egy támasztó perem között tömítőtestként gumitárcsa van. 4. A 3. igénypont szerinti töltőtoll kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gumitárcsa játékkal a szelepet vezető rúdon és egy laza perem és a vezetőnyúlvány között van ágyazva. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti töltőtoll kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ve-
