137378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagoknak folytonos üzemű elgázosítására

2 137.378 metszetben mutatja, a töltőberendezés, a hamueltávolító berendezés és a segédszerelvények elhagyásával. A villamosan vezetőanyagból való 1 generátorköpenyt, amelynek belső tere alul gyengén kúpos, majd fúvókaszerűen összeszűkül és felfelé fokozatosan kiszélesedik, szigetelőköpenybe ágyazott 2 indukcióstekercs veszi körül, amelyet pl. három ^ fázisú váltóárammal táplálunk. A generátorköpenybe a gázosítóközeg felhevítésére a 4 csőkígyó van beépítve, amelynek felső belépőnyílását 5 jelzi. A 4 csőkígyóból a gázosítóközeg a 6 nyílásokon át lép a gázfejlesztőbe, mégpedig azon a helyen, ahol a fúvókaszerű szűkület a gyengén kúpos részbe -megy át és az anyagoszlop természetes lejtése folytán szabad körcsatorna keletkezik. A gázosítóközeg alsó bevezetésére a szokásos 7 hamutányér középső nyúlványában 8 nyílások vannak. Végül a gázosítóközegnek magasabb övbe való bevezetésére a generátprköpenyen áthatoló 9 nyílásokat alkalmazzuk, amelyeken át a termelt gáz tovaragadta port, megfelelő tisztítás után, ugyancsak befúvathatjuk. A széntartalmú anyagot a 10 nyílásokon át visszük be, a termelt gáz pedig a 11 nyíláson át távozik. A gázfejlesztő felső részében a tölcsérszerű, villamosan vezetőanyagból való 12 betéttest van nem ábrázolt módon ^felfüggesztve. A generátorköpenyt szigetelő köpeny veszi körül és a gázfejlesztő alul és felül magábanvéve ismert módon légmentesen zárt, amit az ábrán a gázfejlesztőt körülvevő 3 keretvonallal jelképeztük. A 2 indukciós tekercset tápláló váltóáram az 1 generátorköpenyben mágnestérhatás folytán indukált árammeleget hoz létre, amelynek hatására a generátorköpeny felhevül. Az indukcióstekercset úgy méretezzük, továbbá az alkalmazott villamos feszültséget és áramot úgy választjuk meg, illetőleg úgy szabályozzuk, hogy a köpeny hősugárzás folytán a benne helyet foglaló és lefelé vonuló anyagoszlopot reakciós hőmérsékletre hozza és 'egyúttal a bevezetett gázosítóközeg hatására végbemenő endotermikus reakciók hőszükségletét fedezi. A hőszükséglet fedezéséhez hozzájárul az a meleg is, amely a mágnestérhatás folytán magában az anyagoszlopban keletkezik. Előnyösen magát a gázosítóközeget is, a gázfejlesztő belső terébe való belépése előtt, pl. részben a gázfejlesztőn kívül, részben a 4 csőkígyóban reakciós hőmérsékletre hozzuk. Példaképpen vízgáz folytonos üzemben való termelése úgy történik, hogy a generátorköpenyt mintegy 1200 C°-ra hevítjük és állandóan ezen a hőmérsékleten tartjuk, úgy, hogy az anyagoszlop a generátorköpeny alján, mintegy 1000 C°-ra felhevül és a felhevített anyagoszlopba a 6 és 8 nyílásokon át egyrészt a generátorköpeny 4i csőkígyójához, másrészt a generátoron kívül mintegy 1000 C°j

ra felhevített vízgőzt fúvatunk be. Minthogy mind az elgázosítandó anyag, mind a vízgőz az érintkezési helyeken reakciós hőmérsékleten van, a vízgázreakció az érintkezés pillanatában, reakcióegyensúlyban végbemegy és így az elgázosítandó anyag teljes karbontartalma gázzá alakul át. , A reakció hőszükségletét a villamos áram termelte meleg állandóan pótolni képes, úgy, hogy a generátorköpeny állandóan az előre meghatározott hőfokon van, azaz a reakció állandó hőpotenciálon megy végbe. Ha például a vízgáztól eltérő összetételű generátorgázt óhajtunk termelni, akkor az, alulról felfelé áramló vízgáz átalakítására, például a CO konvertálására, a 9 nyílásokon át — adott esetben a kiválasztott porral együtt — további vízgőzt viszünk be. A generátorköpeny belső terének különleges kialakításával és a 12 betéttest alkalmazásával, valamint a gázosítóközeg belépőnyomásának kellő megválasztásával elérjük, hogy a gázfejlesztőben levő anyagoszlop felfelé fokozatosan lazul és a kisebb szemcsék az anyagoszlap tetején lebegő állapotban vannak. A lebegő szemcsék a betéttesten át felfelé áramolnak, majd a betéttest körüli térben saját súlyuknál fogva az anyagosz-' lopra visszahullanak és így állandó keringő mozgást végezve a felfelé áramló, még el nem használt gázosítóközeggel benső érintkezésbe jutnak és tökéletesen elgazosodnak. Minthogy a betéttest villamosan vezetőanyagból van, a mágnestérhatás folytán az is felhevül és sugárzó melegét az anyagoszlopnak átadja. Ezzel az anyagoszlop felhevítését gyorsíthatjuk és egyenletesebbé tehetjük, valamint a gázfejlesztő felső részében a reakciós hőmérsékletet szabályozhatjuk. Amint a bevezetésben már említettük, a gázfejlesztő belső terében lejátszódó reakciókat a 2 indukciós tekercsen átmenő váltóárammal gerjesztett mágnestér befolyásolja. A befolyásolás természete és mértéke attól is függ, hogy a 2 indukcióstekercset milyen szaporaságú váltóárammal tápláljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás széntartalmú anyagoknak folytonos üzemű elgázosítására, azzal jellemezve, hogy a gázzá átalakítást kötött oxigént tartalmazó gáznemű közeggel — szabad oxigén gyakorlati kizárása mellett — mágnestérben hajtjuk végre úgy, hogy az átalakítás melegszükségletét villamos indukció útján termelt meleggel fedezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az elgázosítandó anyagot és a gázosítóközeget előre meghatározott állandó hőpotenciálon hozzuk egymással reakcióba úgy, hogy az elgázosítás a kívánt reakciók egyensúlyában megy végbe. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a gázosítóközeget olyan nyomással visszük a gázosítótérbe és a gázosítótérnek olyan alakot adunk, hogy az anyagoszlop felfelé fokozatosan lazuljon és az elgázosítandó anyag a gázosítótér felső részében lebegjen. 4.' Gázfejlesztő az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve villamosan vezető anyagból való köpennyel, amelyet szigetelőköpenybe ágyazott indukciós tekercs vesz körül és amelyen a gázosítóközeg bevezetésére egy vagy több nyílássorozat hatol át. 5. A ' 4. igénypont szerinti gázfejlesztő kiviteli