137377. lajstromszámú szabadalom • Készülék céltáblák időzített elforgatására

Megjeleni: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.377 SZÁM 72. e. OSZTÁLY — K-15850 ALAPSZÁM minin \»*mmmimmmimmm^mmm*aimm**mK*mmm

mmm*Éa**maii*mmiUmm

—^i^^ Készülék céltáblák időzített elforgatására Kiss M. Zoltán, Alag A bejelentés napja: 1942. március 16. Már ismeretesek olyan készülékek, amelyek segítségével több — rendszerint hat —' céltáblát megközelítően a lőirányba eső helyzetből a lőirányhoz képest haránthelyzetbe lehet elforgatni és meghatározott idő múlva a kiindulási helyzetbe lehet visszaforgatni. Egy ilyen ismert készüléknél a céltáblák elforgatása' kötél vagy huzal útján történik, magát a készüléket pedig villamos energia működteti. A villamos energia alkalmazása azonban költséges és az gyakori üzemzavarokkal jár, a szükséges szerkezet pedig bonyolult, kényes és drága. Ezenkívül ilyen energiaforrás nem is mindenütt áll rendelkezésre. A találmány célja-villamosság helyett mechanikai úton működtetett forgatókészülék megvalósítása, a felsorolt hátrányok kiküszöbölésével, ahol is a készüléket a nyugalmi állapotból kézzel hozzuk a működési állapotba, melyből az "a megszabott idő elteltével önműködően tér vissza a nyugalmi állapotba. A találmány szerinti készülék evégből két főrészből áll, mégpedig kézierővel és rugóerővel felváltva működtetett céltábla-forgató szerkezetből, valamint a rugóerő hatásosságát önműködően kiváltó, óraműves időzítő szerkezetből. A két szerkezet közös tartóállványon egybe lehet építve, vagy pedig azok akár közös, akár külön tartóállványon önálló egységeket alkothatnak, melyeket csak erőátviteli szervek kötnek össze egymással. Az' utóbbi megoldás az óraművet jobban mentesíti a forgató szerkezet működésével járó esetleges kisebb rázkódások zavaró hatásától. A készüléket alkalmas helyen állítjuk fel, akár a céltáblák közelében, akár pedig — előnyösebben — a lövész közelében. A készüléket a lövésvezető kezeli. A forgató szerkezet célszerűen kötél vagy huzal révén áll kapcsolatban a céltáblákkal, mely esetben a visszaforgató rugó a céltábláknál van. A mellékelt rajz a találmány szerinti készülék egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra az időzítő szerkezet elölnézete, a 2. ábra pedig annak 'oldalnézete. A 3. ábra a forgató szerkezet elölnézete, a 4. ábra pedig annak oldalnézete. Az 5. ábra a 2. ábra egy részletének, az ingafogó és kiváltó szereléknek felülnéz^te. A forgató szerkezetet (3. és 4. ábra) a talajba erősített 13 tartóállványra szereljük. Az utóbbin ágyazott 14 forgáscsap körül elforgatható ä fogantyús 9 forgatókar, melynek egyik (ábrázolt) véghelyzetét az állványon kialakított 15 ütköző, másik véghelyzetét pedig a 10 köríven vagy szegmensen levő 16 szemölcs határolja. A 10 körív ugyancsak a 14 forgáscsap körül forgatható, és annak a 4. ábrán látható egyik véghelyzetét a 13 tartóállvánnyal találkozó 17 ütköző, másik véghelyzetét pedig a tartóállványra erősített 18 ütköző határolja. A 10 körív kerületi hornyában fekszik a 19 kötél végső darabja, melyet csak a 4. ábra szemléltet. A kötél végét a 10 körív alsó végéhez erősítjük. A kötél — esetleg vezetőgörgők megkerülésével — a nem ábrázolt céltáblák egy-egy forgatókarját egymással összekötő közös rúdhoz vezet, melyhez a kötél másik végét erősítjük. Ugyanott van, alkalmas helyen, a céltáblák visszaforgatására való rugó is. A 13 állványra erősítjük még a 20 görgőt tartó 21 tapogatórudat, melynek itteni végét a 11 tok fogja körül. E tokban 22 rugó van, mely a 21 ' rudat, görgős végével, a 10 körívre erősített 23 vezérlőpályához szorítja. A 23 pálya legnagyobb része egyenes, a 3. ábrán alul levő vége azonban ívelt. A 20 görgő a 23 pályán viszonylagosan végig gördülhet, miután azonban ennek alsó részéről lefutott, (a 3. ábrán) nem tolódhatik tovább , jobbra, mert ezt a 24 csavaranya mint a 11 tokkal együttműködő ütköző meggátolja. Végül a 13 állványra erősítjük még a 25 zárópecket is, melyet ,1 12 tok vesz körül. E tokban 26 rugó van, mely a 25 zárópecek egyik végét a 10 körív felé, mégpedig a 4. ábra szerinti helyzetben a köríven ágyazott 27 görgő mögé nyomja. A 25 zárópeceknek ezt a helyzetét a 28 csavaranya mint a 12 tokkal együttműködő ütköző határolja. Az időzítő szerkezet (1., 2. és 5. ábra) a szóbanforgó példában ingás óramű, melyet a talajba erősített 29 tartóállványra szerelünk. Az óramű magukban véve ismert alkatrészei a következők: 1 inga, 2 inga-fogaskerék, homlok- és oldalfoga!&ssal, 3 zsinórtárcsás fogaskerék, 30" zsinóron függő 8 hajtósúly, 31 billegő, 32 felhúzó fogaskerék és 4 felhúzó tárcsa vagy gomb. Ez utóbbi