137376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vulkanizált gumi-hulladék regenerálására

2 137.376 Előnyösen oly olaj fürdőt vagy szerves vegyületeket tartalmazó oly folyadékfürdőt használunk, melynek lobbanási pontja, illetve forrpontja 200 C° fölött van. Amennyiben textilanyagot tartalmazó vulkanizált gumihulladékot dolgozunk fel, oly olajfürdőt vagy szerves vegyületeket tartalmazó oly folyadékfürdőt használunk, melynek lobbanási pontja illetve forrpontja a textilanyagok elszenesítési- hőmérséklete fölött van. „Folyadékfürdő" elnevezés alatt nemcsak oly szerves vegyületeket tartalmazó fürdőt értünk, amely a normális hőmérsékletnél folyékony, hanem oly szerves vegyületeket tartalmazó fürdőt is, amely normális hőmérsékleten szilárd (pl. szurok), míg a depolimerizációs hőmérsékleten vagy az alatt folyékony. A kész termék minőségét, puhaságát, a feldolgozandó vulkanizált gumihulladék minőségétől és mennyiségétől függően a berendezésben levő olaj, illetve szerves vegyületeket tartalmazó más folyadék hőfokának és a kezelési időtartamnak beállításával a legfinomabb határok között szabályozhatjuk. A regenerátum minőségének a hőmérséklet megválasztásával való durva szabályozása már ismert, azonban eddig ezt a beállított optimális hőmérsékletet, a mindenkori feldolgozásra kerülő vulkanizált gumihulladék minőségétől függően, csak vaktában eszközölt, próbálgatásokkal lehetett szabályozni. Telített vagy túlhevített gőzzel való közvetlen regenerálás esetén a hőmérséklet növelése következtében a gőznyomás is nő. A gőznyomás növekedése és a hőmérséklet emelkedése a kaucsukszénhidrogének depolimerizációját gyorsítja és ezáltal túlságosan ragacsos, kevésbé értékes regeherátumot kapunk. A hosszú regenerálási idő alatt nem tudjuk a terméket ellenőrizni, mivel a kazán állandóan túlnyomás alatt áll és így munka közben nem nyitható, tehát csak a kész termékről, órák múlva, tudjuk megállapítani azt, hogy helyesen változtattuk-e a hőmérsékleteket 'és ezeknek megfelelően a nyomásokat. Olyan berendezéseknél, amelyeknél csőkígyóban vezetjük a gőzt és a hőátadást a zárt téren belül levegő biztosítja, a zárt tér munka közben nem nyitható, mert különben az a veszély fenyeget, hogy a meleg levegő eltávozása következtében órákig tart, míg a levegő újból a kívánt hőmérsékletre felmelegszik. Mivel a találmány szerinti eljárással és berendezéssel légköri nyomáson dolgozunk, tehát a terméket bármely pillanatban ellenőrizhetjük és a hőmérsékletet a regenerálandó anyag minőségétől és a készítendő terméktől függően a legegyszerűbb módon, pl. gáz- vagy villanyfűtéssel, fokonként változtathatjuk. így pl. őrölt, vékony (2 mm-nél nem vastagabb) rétegben felvitt, jó minőségű vulkanizált gumihulladékot, amikor az a sajátos depolimerizációs hőmérsékletét elérte, 2—5 perc alatt regenerálhatunk és utána a berendezésből azonnal eltávolíthatjuk. Az olajfürdőből, illetve a szerves vegyületeket tartalmazó folyadékfürdőből kilépő, magas hőmérsékletű gőzök illetve gázok a regenerálandó anyaggal bensőségesen érintkeznek és azt gyorsan felpuhítják anélkül, hogy ragacsossá tennék. A regenerálandó áru felületi adszorpció útján az olajgőzök egy részét felveszi. < Ez az olajfelvétel lényegesen jobb terméket eredményez, mintha az olajat folyadék alakjában vinnők a regenerátumba, mivel utóbbi esetben a termék "a folyadék alakjában bevitt olajtól ragacsossá válna és <« termékben a kaucsuk-százalék csökkenne. Ha viszont az olajat'az őrölt kaucsuk-hulladékba keverjük (olaj-regenerálási eljárás), úgy a kaucsukhulladékhoz viszonyítva utóbbihoz 20—40 súlyszázalék olajat kell adni. Az olaj jelenleg a hadigazdálkodás miatt zárolt cikk, tehát annak ily nagy mennyiségben való beszerzése komoly nehézségeket jelent. Ezzel szemben a taláhnány szerinti eljárásnál az olaj fürdő elpárolgó mennyisége 1000 kg regenerátum készítésénél csak 0,5— 1,5 kg. A találmány szerinti eljárással kapott termék, —mint azt már az előzőekben kifejtettük — nem ragacsos és a keverőhengerelh könnyen gyúrható, amellett azonban szívós terméket ad. Ezzel szemben, ha a regenerálandó gumihulladékot nem lehetne bármely pillanatban ellenőrizni, illetve a berendezésből eltávolítani és eltávolítás után esetleg lehűteni, úgy az a veszély fenyeget, hogy a regenerátum folyós, ragacsos és kevésbé értékes lesz. Az eltávolítás utáni esetleges lehűtésre azért van szükség, mivel különben az a hátrány mutatkozhat, hogy az eltávolítás időpontjában még kifogástalan termék tovább polimerizálódik és folyóssá, ragacsossá válik. Szerves vegyületeket tartalmazó más folyadékok közül első sorban a metánsorozat egyenes szénláncú normál tagjai vagy azok kombinációi jöhetnek tekintetbe. A találmány továbbá berendezés az eljárás megvalósítására, jellemezve az olajat vagy szerves vegyületeket tartalmazó más folyadékot befogadó oly külső tartállyal és a külső tartály olajterébe illetve folyadékterébe merülő, a vulkanizált gumihulladékot befogadó oly belső tartállyal, amely tartályok légrétegei egymással közlekednek. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás könnyebb megértését célozza és a találmány szerinti berendezés két példaképpen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra a berendezés első megoldási alakjának középmetszete és részben oldalnézete. A 2. ábra a berendezés második megoldási alakjának középimetszete és részben oldalnézete. Az 1. ábrán az —1— külső tartályban szerves vegyületeket tartalmazó —2— folyadék, pl. olaj van. Az —1— tartály olajtartalma a —3— lefolyató csapon át bocsátható le. A —3— lefolyató csap az —5—- hőmérőt is hordja. A külső —1— tartályt a belső —6— tartállyal a gyűrű alakú, lapos —^9— korong köti mereven össze. A —9— gyűrű-korong a szerves vegyületeket tartalmazó —2— folyadékkal vagy olajjal töltött teret fölülről lezárja. A töltőnyílás —29-el,.— az utóbbit tömítően lezáró, kicsavarható dugó —30-al— van jelölve, A belső —6— tartály oldalfalának felső részében, a —2— olajszint vagy folyadékszint fölött, a —11— lyukasztások vámnak, úgy, hogy hevítéskor a felszáló olajgőzök a —6— tartály belsejébe, az ott elhelyezett —8— vulkanizált gumihulladékhoz jutnak, a regenerátum minőségét ked-