137369. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső és hozzávaló rács

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAJL SZABADALMI LEÍRÁS 137.369. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — 1-4717. ALAPSZÁM Villamos kisütőcső és hozzávaló rács Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T., Budap est A bejelentés napja: 1943. december 24. A találmány katódát, anódát és legalább egy rácsot tartalmazó villamos kisütőcső, főleg elektroncső, és célja a thermikusan erősen terhelt csövek rácshűtésének javítása. Thermikusan erősen terhelt elektroncsöveknél, mint amilyenek főleg például az ultrarövid hullámok keltésére való csövek, a legmagasabb hőmérsékletek tudvalevőleg az anóda által körülvett és a katód a közvetlen hőkisugárzásának is kitett úgynevezett „melegtér"-ben lépnek fel. E hőmérsékleteknek bizonyos határ fölé emelkedniük nem szabad, mert különben káros jelenségek, például rácsemisszió, katódtúlhevülés következtébeni katódtúláram stb. léphetnek fel. Ezért a rács hűtésére már számos megoldást javasoltak, melyeknél például a rács egyik vagy mindkét végén vagy oldalán hűtőszárnyakat alkalmaztak, amelyek a melegtérből kinyúltak vagy teljes egészükben azon kívül foglaltak helyet. E megoldások közül azoknál, melyeknél a rács áttört felületéi a rácsdrótok és a közöttük levő hézagok adták, a hűtőszárnyak hegesztéssel voltak a rács áttört felületét alkotó szervekhez erősítve, és így a hegesztési helyek a hőátadás szempontjából számottevő átmeneti ellenállásúak lévén, a hűtőszárnyak hűtőhatása nem volt teljes egészében érvényesíthető. Azon megoldásoknál viszont, melyeknél a rács áttört felületét lyukazott vagy hasítékokkal ellátott fémlemez alkotta, a melegtérből kinyúló illetve azon kívül helyét foglaló hűtőszárnyakat a rács fémlemeztestével egy darabból lehetett ugyan készíteni, de ez több szempontból nehézkes megoldás, és az ilyen rácsok áttört felületéből rendszerint több lévén a tömör rész, mint az áttört, maga a rács is rendszerint erősebben hevül túl, mint a drótokból készült rácsok. Ezért és még egyéb okok folytán is a fémlemeztestű rácsok a gyakorlatban nem terjedtek el. A találmány az olyan villamos kisütőcsövek javítását célozza, melyeknek csavarvonal alakú katódája és legalább egy olyan rácsa van, amely a katódtengellyel célszerűen párhuzamos több drótszálból van készítve. A találmány szerint e rácsdrótokat a melegtér katódtengelymenti hoszszánál hosszabbakra választva, a melegtérből kinyúló legalább egyik végüket, célszerűen sugárirányban, kihajlítjuk, úgy, hogy a rácsdrótok hőfelvevő részeivel egy darabból álló hűtőszerveket alkossanak. E hűtőszervek hűtőfelületét adott esetben a kihajlított drótvégek ellapításával még növelhetjük, ami helyett vagy mellett a drótrészek hőkisugárzóképességét is megnövelhetjük azzal, hogy azokat bármely megfelelő ismert módon befeketítjük. A katóda hossztengelyével és egymással rendszerint párhuzamos, vagy adott esetben hegyes (45°-nál kisebb) szögben fekvő rácsdrótokat ráccsá tartógyűrűk útján egyesítjük, melyek célszerűen hengerköpeny alakú fémlemezgyűrűk vagy fémdrótgyűrűk és melyekhez, célszerűen azok belső oldalán, vagy drótgyűrűk esetén egy-egy gyűrű belső és egy-egy gyűrű külső oldalán, a rácsdrótok hegesztéssel vannak erősítve. A rács méreteit előnyösen úgy szabjuk meg, hogy e tartógyűrűk is már legalább részben a melegtéren kívül essenek és így többé-kevésbé már szintén hűtőfelületrészeket alkossanak. A találmány szerinti csőhöz való rács tehát fentiek szerint több olyan drótszálból áll, melyek a rács mindkét vége környezetében,- gyűrű alakú tartószervekhez való erősítés, célszerűen hegesztés útján, vannak egymással egyesítve, e tartószervek közötti részeiken egyenesek és egymással célszerűen párhuzamosak, e tartószerveken túlnyúló legalább egyik, célszerűen mindkét végükön viszont, célszerűen sugárirányban, kihajlítottak és e részeiken előnyösen feketítettek és/vagy esetleg ellapítottak. Az egyes drótszálak egymástóli távolságai rendszerint egyenlőek és a drótszálakat a célszerűen fémlemezgyűrűk alkotta tartószerveik előnyösen kívülről veszik körül. E tartógyűrűk nemcsak önmagukban zárt, hanem nyitott, például egy-két csavarvonalmenet alkotta, gyűrűk is lehetnek. Fentiekből világos, hogy a találmány szerinti cső szerkezete és felépítése igen különböző lehet, lényeges csak az, hogy a találmány szerinti rácsnál vagy rácsainál a rácsdrótok kihajlított végei és lehetőleg (már csak az anód-rácskapacitás csökkentése szempontjából is) a rácstartószerveket alkotó gyűrűk is a melegtéren kívül essenek. A