137349. lajstromszámú szabadalom • Tengelycsapágy sínjárművek számára
Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁTÍYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.349 SZÁM 20. d. 12-17. OSZTÁLY — F—9934. ALAPSZÁM Tengelycsapagy sínjárművek számára Alex. Friedmann Kommandit-Gescllschaft cég, Wien A bejelentés napja: 1942. július 25. Németországi elsőbbsége: 1941. július 26. A találmány tengelycsap révén forgatott olajszállító berendezésű tengelycsapágy sínjárművek számára, amely berendezés a kenőolajat a csapágytetőtől nyomás alatt oldalirányban a csapágycsésze csúszófelületéhez vezető csatornákba szállítja. Az ilyen ismert tengelycsapágyaknál az olajszállító berendezésből nyomással érkező olajat a asapágycsésze hátán levő vályú vagy csatorna alakú üregekben és a csészetest vájataiban úgy szokás vezetni, hogy az az egyes nyílásokban elosztódik és a csészenyílásoknak a csapágyközéphez közelebb fekvő belső falaira kerül. Az olajat elosztó vályúknak és csatornáknak a csapágycsésze testében való ilyen elrendezése gyengíti a csésze testét és így ezt megfelelően erősen kell kialakítani, hogy a menet alatt fellépő erős ütéseket alakváltozás nélkül felvenni és a csapágytokra át tudja vinni. A többrészű üregekkel kialakított csapágycsészék hajlamosak az eltorzulásra, a esapágyfémrnel való kiöntéskor keletkező felmelegedés és lehűlés miatt. Azonkívül az említett üregekkel kialakított csapágytest készítése is nehéz, ha pl. azokat odorokban acélból akarják kovácsolni, mint ahogy arra az utóbbi időkben törekszenek. A találmány célja az olajszállító berendezésből nyomással érkező olajat a csapágycsésze különböző oldalsó nyílásain át úgy elosztani, hogy a csapágycsésze lehetőleg egyszerű, erős, anyagban takarékos tömböt képezzen, melynek csak feltétlen szükséges nyílásai legyenek, az olajnak a csúszófelülethez való vezetésére. Ezt a célt oly csapágykialakítással érjük el, amelynél az olajszállító berendezésből kiinduló, nyomással érkező olaj pályája már a csapágy csésze felett elágazik, és a találmány szerint az egyes olajelágazások nyílásaiból az olajat a csapágycsésze nyílásoknak a csapágyközéphez közelebb fekvő belső falaihoz felülről vezetjük. A nyomással érkező olaj útjának elágazását a csapágycsésze felett pl. a csapágytok testében foganatosíthatjuk, ha az ott elkészített és olajjal táplált főcsatornából az elágazási vajatokat lefelé vezetjük, melyeknek nyílása az egyes csészenyílások felett van. A csapágycsészének a csapágytetőtől oldalt elrendezett több nyílása célszerűvé teszi az olajat főleg a középső csészenyílásokhoz vezetni avégett, hogy induláskor az olaj filmképződés a csapágy közepénél kezdődjék. Evégett a középső oldalsó csészenyílás felett torkolló elágazóesatornát az említett főcsatorna fenekéről vezetjük el, míg azok az elágazócsatornák, amelyek az olajat a a tengelycsap homlokvégéai és a csapágy tengelynyak felső végén levő nyílásokhoz vezetik, a főcsatornának magasabban fekvő helyeiről, a csapágytestben ágaznak el. Oly tengelycsapágynál, ahol a csapágycsésze és csapágytok között egy betétlap van, az olajszállító berendezésből jövő olajpályát ezen betétlapban lehet elágaztatni. A betétlap tetején ekkor - a csapágytok által befedett vályú van, melyben a nyomással érkező olaj pályája befejeződik. A vályú fenekéből lefelé furatok ágaznak ki és ezek az oldalsó csapágycsésze-áttörések felett torkollnak. Hogy ennél a kenőolajat ismét főleg a kö-Eépső csészeáttörésekhez vezessük, a homlokvégen és a tengelynyaknál a csészeáttörések felett torkolló furatokat a vályú fenekének magasabban fekvő helyeiről vezetjük el, mint azt a furatot, amely a középső csészeáttörések felett torkollik. Az 1. ábra a találmány szerint kialakított tengelycsapágyat a 2. ábra ABC vonala menti függélyes hosszmetszetben, míg a 2. ábra az 1. ábra DE vonala menti metszetben mutatja. A 3. és 4. ábrák a hozzátartozó csapágycsészét szemléltetik, mégpedig az előbbi felülnézetben és az utóbbi metszetben. Az 5. és 6. ábrák a találmány egy másik kiviteli alakját az előzőekéhez hasonló metszetben szemléltetik, amelynél a csapágycsésze és csapágytok között egy betét van és végül a 7. ábra e betétet, az úgynevezett nyomólapot mutatja.
