137251. lajstromszámú szabadalom • Szabatossági mérőeszköz
6 . • ' lá7.251 jelzések számértékeit (10, 10)' levonjuk. Azért kell levonnunk, mivel a1 —C, C— toldat-mérőido.mak belül vannak. A rajzon látható megoldásnál tehát a —64, 65— ; nyilak közötti -távolság leolvasása, illetve összeadása a következő: 20+30+5+10+40+0+5 = 110 iram. Ebből levonandó 20, marad 90 mm. A'—-66, 67—- nyilak közötti távolság, azaz'a —14— részeik domború felületei közötti távolság kiszámítása a következő: 20+30+5+10+40+0+5 == 110 mm. Nyilvánvaló, ha a —C— toldat-mérőidom ok az —A— és —B— alap-mérőid-o-moknak nemi a belső, haneni külső oldalain t vannak, úgy levonás helyett a —14— testek magasságait hozzá kell adni. Feltéve, hogy a —C, C— -toldat-mérőidomok az —A, B— alap-mérőidomok külső oldalain vannak rögzítve, úgy, a —66, 67— . nyilak közötti távolság leolvasása, illetve - kiszámítása a következő: A —22— mérőelemek hosszait összeadjuk, az összeghez . az —A— alapira érőidom ' felső •—1— négyoldalú, hasábjának belső oldalán leolvasható jelzést, a —B— alap^mérőidom —7— négyoldalú hasábjártak belső oldalán leolvasható jelzést, továbbá az —1— négyoldalú hasáb és a —7— négyoldalú hasáb homlokfalain leolvasható jelzéseket és végül a —14— testek homlokfalain lelvasható jelzéseket hozzáadjuk. 20+30+5+10+ +40+0+5+1O+8+10+1O = 148 mm. A 20. ábra szerinti —80, 60— lelapításokkal ellátott csavarorsó ós a 18.. 10. ábrák szerinti —58— üreg a 12. ábráin látható —19— zsámolynál is alkalmazhatók A találmány lényegének érintésé nélkül az egyes megoldási alakok egymással kombinálhatók. &z alap-mérőidomok, a toldat-tmérőidomoik, csavarok, rudak, alátét-tárcsáik, rajztűk, zsámoly és az egyes mérőelemek áttekinthető elrendezésben közös tokban megfelelően alakított és célszerűen bársonnyal vagy selyemmel bélelt fészkekben helyezhetők el. A találmány lényegének érintése nélkül á 12., 13. ábrákon látható —39— bevágással ellátott —37— csap helyett is a 18.; 19: ábrákkal kapcsolatban ismertetett —62;— csavar és —63, 63— csavarmenetes furatok alkalmazhatók, amelyek a -—35— rajz-tű elfordulását megakadályozzák. Külünösen nagy belső és külső henger-átmérők mérésénél oly különleges —e— toldat-mérőidomok alkalmazhatók, amelyeknek hosszabb —r5— karjai vannak, vagy pedig külön hosszabbító elemek is alkalmazásba kerülhetnek, amelyek pl. a 18. és 19. ábrákon látható két —13— négyoldalú hasábból és ezeket összekötő hosszabb —15-— karból állnak. A készletben célszerűen három különböző hosszúságú 25 csavarorsó van. A —22— mérőelemek célszerűen 10 mim-ként változó hosszúságúak. Van továbbá 9—9 db tized- és századmilliméteres (2.1, 2.2 .... és 2.01, 2.02... mm) és í db '2.005 mm-es —22— elem. A 20. ábra szerinti csavar —61—• feje helyett a —61— fejjel egyező külső átmérőjű csavaranya alkalmazható, melyet a —25— vagy —30:— csavarorsó egyik csavarmenetes végére csavarodhatunk. 'Ez a csavaranya ugyanazt az ütköző szerepét tölti be, mint a —61— fej. A fent említett csavaranya alkalmazása esetén a —rSSS-*- és —'30— csavarorsók végfalaiban átmérő-irányban egy-egy bevágás van. Szabadalmi igénypontok: s í. Szabatossági mérőeszköz, jellemezve oly kétkarú emelő alakú alap-imérőidomokkal, amelyeknél minden egyes alap-mérőidam három tömbből és ezen tömböket egymással összekötő két rúdból áll, az egyes tömböknek két egymással párhuzamos, lineman csiszolt síkja van, az egyes tömbök síkjai egymással párhuzamosak, ezekben a tömbökben a felső és alsó síkjaikra merőleges, egyenlő átmérőjű hengeres furatok vannak alakítva, minden • egyes mérőktomnál a szomszédos furatok egymástóli távolsága felülnézetben egyenlő, az alarj-mérőidomok felülnézetben egymással egybevágók és az egyes tömböknek vágy a felső síkjai egymáshoz viszonyítva vagy az alsó síkjai egymáshoz viszonyítva — vagy úgy a felső síkjai egymáshoz viszonyítva, mint az alsó síkjai egymáshoz viszonyítva különböző magasságokban vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az egyik alapmérőidoni mind a három tömbjének fenéklapjai közös síkban vannak. 3. A 2. igénypont szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a másik alapmérőidom két szomszédos tömbjének fenéklapjai közös síkban vannak. 4. Az 1. igénypont szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az alap-mérőidomok tömbjei felső síkjainak egymás közötti magasságkülönbségei vagy alsó síkjainak egymás közötti magasságkülönbségei valamely meghatározott hossz, pl. mértékegység egész számú többszörösei. 5. A 4. igénypont szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy*az alap^mérőidornok egyes tömbjeinek magasságai valamely meghatározott hossz, pl. mértékegység egész számú többszörösei. 6. Az 5. igénypont szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az alap-niérő-idomok egyes tömbjei különböző magasságúak. 7. Az 5. igénypont szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az egyik alapmérőid oni • középső tömbje magasabb, mint a szélső tömbök, míg a szélső tömbök egyenlő magasak. v ' 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az alap-mérőidomok tömbjei négyzet alapú négyldalú hasábok. 9. . Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, jellemezve egykarú emelőhöz hasonló toldat-mérqidonimal, mely két párhuzamos síkkal ellátott tömbből, félkör- vagy körszelet-keresztméitszetű testből és utóbbit a tömbbel összekötő 'karból áll, a tömb síkjai a félkör-keresztmetszetű testet határoló síkkal párhuzamosak és a tömbnek a két párhuzamos síkjára merőleges henger alakú furata van, amelyrnek átmérője az alapmérőidomok hengeres furatainak átmérőivel egyenlő.
