137251. lajstromszámú szabadalom • Szabatossági mérőeszköz

2 . , 137.251 az alap-mérőidomot a toldat^mérőidommai össze­kötő, az alap-mérőídom egyik szélső tömbjének, hengeres furatán és a •toldat-rnérőidom tömbjé­nek hengeres furatán átvezetett, a végein csavar­menetekkel ellátott hengeres rúd és ezen rúd csavarmenetes végeire alátéttárcsák közbeiktatá­sával csavarolt csavaranyák jellemzik. A rajz a találmány szerinti .szabatossági mérő­eszköz példaképpen vett megoldási alakjait, illetve azokhoz való elemeket és mérőidomokat és ezen elemeknek és mérőidonioknak különböző jellegű méréseknél való összeállításait mutatja. Az * 1. ábra. kétkarú emelőhöz hasonló egyik . alap­mérőidom oldalnézete. A . 2. ábra az 1. ábrához tartozó végnézet, az 1. ábra baloldala felől nézve. A • 3. ábra az 1. ábrához tartózó felülnézet. A 4. ábra a kétkarú emelőhöz hasonló másik alap­méfőidpm oldalnézete. Az 5. ábra a 4. ábrához tartozó végnézet, a 4. ábra baloldali vége felől nézve. A 6. áíbra a 4. ábrához tartozó felülnézet..A 7. ábra egykarú emelőhöz hasonló toldat-mérő­idom oldalnézete. A 8. ábra a 7. ábrához tartozó felülnézet. A 9. ábra a 7. ábrához tartozó'végnézet, a 7. ábra jobboldali vége felől nézve. A 10. ábra a rögzítésekhez való alátéttárcsa oldal­nézete. A * 11.,ábra a 10. ábrához tartozó felülnézet. A 12. ábra a szabatossági mérőeszköznek magas-, i sági méret felrakásához, illetve ellenőrzéséhez, továbbá rajztű (irdalótű) rögzítéséhez való első összeállítását oldalnézetben mutatja. A 13. ábra a 12. ábrához tartozó szerkezeti rész­letet, nevezetesen a rajztű elfordulását meggátlo csap nagyobb léptékű távlati képét szemlélteti. A 14. ábra a 12. ábra szerinti összeállítás zsámo­lyának felülnézete. A 15. ábra a mérőeszköz mérőelemeinek és kél alap-mérőidomának példaképpen vett második . összeállítását, oldalnézetben mutatja. A 16. ábra a mérőeszköz elemeinek, két alap­mérőidamának és két toldat-mérőidomának, hen­gerfuratok belső átmérőjének méréséhez, továbbá henger alakú tárgyak külső átmérőjének méré­séhez való harmadik összeállítását oldalnézetben szemlélteti, A 17. ábra a 16. ábra szerinti két- toldat-mérő­ídom végnézete, a 16. ábra I nyila irányából nézve. A 18. ábra a 7., 8., 9. ábrák szerinti toldat-mérő­idom változatának oldalnézete és részben függé­lyes metszete. A • 19. ábra a 18. ábrához tartozó felülnézet, kü­lönleges összekötő csavarorsóval és utóbbival együttműködő rögzítőcsavarral. A 20. ábra a 19. ábra szerinti különleges - össze­kötő csavarorsó oldalnézete. A 21. ábra a 20. ábra II—II vonala mentén vett keresztmetszet. A < 22. ábra a szabatossági mérőeszköz nagy henger­átmérőkhöz és nagy belső átmérőjű furatokhoz való negyedik összeállítását, a' két alap-mérőidom elfordulással szemben biztosított rögzítését és a 18., 19. ábrák szerinti "toldat-mérőidoimoknak az ajapmérőidomokon való. rögzítését oldalnézetben mutatja. Az 1—3. ábrákon látható egyik —A— alap­mérőidom oly kétkarú emelőhöz hasonlít, amely az —1,. 2, 3— négyzet alapú négyoldalú hasábok­ból és utóbbiakat egymással összekötő —4— és —5— károkból áll. Az —1, 2, 3—• négyoldalú hasábokban az egymással egyenlő átmérőjű hen­geres —6— furatok vannak. A szomszédos —6— furatok egymástóli távolsága felülnézetben egyen­lő. Az —-I, 2— és —3— négyoldalú hasábok alap­négyzetei egybevágók. Az —1, 2, 3— négyoldalú hasábok fenéklapjai — mint ez különösen az 1. ábrán látható —, egy síkban fekszenek. Ezzel szemben azonban az —1, 2, 3— négyoldalú ha­sábok felső lapjai egymáshoz viszonyítva külön-' böző magasságokban vannak. A magasságkülönb­ség valamely meghatározott hossz, pl. hossz-, mértékegység^ az adott esetben mm egész számú többszöröse. Ezek a .magasságkülönbségek bizto­sítják az egész milliméterekben való kényelmes mérés, illetve méretielrakás lehetőségét. Az •—1— 2. 3— négyoldalú hasábok sík fenéklapjai és sík felső lapjai — mint ezt a rajzon az élére állított négy háromszög jelzi —, pontosan köszörültek és két ezred mm pontossággal csiszoltak. Az alap­mérőidom, amely egyetlen összefüggő test, edzett acélból készül. Az —1, 2, 3— négyoldalú hasá­bok fenéklapjai között nincsen magassági méret különbség. Ezt az 1. ábrán látható módon az —1— és —3— négyoldalú hasábok oldalfalaiba bevésett „0" jelzéssel jelezzük. Az —1, 2, 3— négyoldalú hasábok felső lapjai között a magas­sági-méretkülönbségek a következők: Az —1—• négyoldalú hasáb felső lapja a —2— négyoldalú hasáb felső lapjához viszonyítva két mm-rel mé­lyebben fekszik. Ezt a magassági-méretkülönb­séget az —1— négyoldalú hasáb oldalfalain „2" jelzéssel jelezzük. A —3— négyoldalú hasáb felső lapja a —-2— négyoldalú hasáb/ felső lapjához vi­szonyítva 4 mm-rel mélyebben fekszik. Ezt a magassági-méretkülönbséget a —3— négyoldalú hasáb .oldalfalain ,,4" jelzéssel jelezzük. Az elő­zőkben említett ,,0," 2, 4" jelzések kizárólag a szélső négyoldalú hasábok mindkét oldalfalán kerülnek alkalmazásba, úgy, hogy azok mérésnél kényelmesen leolvashatók. A számjelzés utáni pont a leolvasásnál tévedések keletkezését csök­kenti. Mint az 1. ábrán látható, a ,j2, 4" jelzések a ,,0;? jelzésekhez viszonyítva fordítva vannak el­helyezve. A jelzések ily módon való elrendezése is csökkenti a tévedések keletkezését, amennyi­ben a jelzés már az elhelyezésével is rámutat arra, hogy a középső —2— négyoldalú hasáb alsó, illetve felső lapjához viszonyítva kell a magasság­különbséget figyelembe venni. Ezenfelül az —1— és —3— négyoldalú hasábok homlokfalain a mm­ben mért magasság bevéséssel van jelezve. Az . —1— négyoldalú hasáb magassáiga, mint ezt a 2. ábrán látható „10" jelzés mutatja, 10 mm. A jobboldali —3— négyoldalú hasáb magassága 8 mm. A középső —2— négyoldalú hasáb magas- • sága, amelyet áz oldalfalakon, jelzünk, 12 mm. A'4., 5., 6. ábrákon látható másik —B— alap­mérőidom felülnézetben az —A— alap-mérőidom­mal egybevágó. Eltérések csak a szélső négyaet-

Next

/
Thumbnails
Contents