137213. lajstromszámú szabadalom • Ragasztott fatábla

Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.213. SZÁM 38. i. OSZTÁLY — S—19672. ALAPSZÁM Ragasztott fatábla Szilvási György, Békéscsaba A bejelentés napja: 1943. október 5. Az asztalosiparban általánosan használatosak az olyan, több rétegből ragasztott fatáblák, amelyek­nek két külső rétegét egy-egy többrétegű lemez — melyet az alábbiakban borítólemeznek fogunk nevezni -— alkotja, míg belsejük egymás mellé ragasztott lécekből, töbnyire puhafalécekből áll. A találmány ennek az ismert szerkezetnek töké­letesítésére irányul és alapja az a felismerés, hogy az ily táblák belsejét alkotó léceknek leg­alább részben hegyes-völgyes felülettel való ki­képzése lehetővé teszi azonos anyagmennyiség felhasználása mellett szilárdabb és/vagy merevebb táblák készítését. A rajzok 1. és 2. ábrája a találmányhoz fel­használandó hullámos felületű lécek kiviteli pél­dáit oldalnézetben tünteti fel, a 3—^8. ábrák pe­dig a találmány egyes kiviteli alakjait mutatják távlati képekben. A találmány céljára felhasználandó lécek pl. az 1. ábra szerint készülnek, valamely közön­séges lécnek az ábrán látható hullámos vonal mentén történő kettéfűrészelése által, vagy vas­tagabb hasáboknak felváltva hullámos és sík fe­lületek mentén történő elvágása útján. Az így keletkezett 1 és 2 darabokból a találmány sze­rinti tábla 3. ábra szerinti kivitel alakja úgy van szerkesztve, hogy az egy-egy oldalukon hullámos 1 és 2 lécek egymást fele szélességükkel átlapol­ják és közéjük a 3 keményfa lemez, két külső nagyfelületű lapjukra pedig a 4, 4 borítólemezek vannak illesztve. Az 1, 2, 3 és 4 alkatrészek va­lamennyi érintkező felszínükön egymással össze vannak ragasztva. E szerkezet az ismert, lécekből és borítólemezekből ragasztott fatábláktól kísér­letek tanúsága szerint abban tér el, hogy míg az ;smert ragasztott fatáblák hajlító szilárdsága a lécek hossziránya mentén való feltámasztás ese­tén csak kb. fele a lécekre merőleges feltámasz­tásokkal mért értéknek, addig a 3. ábra szerinti, lemeznél a kisebb szilárdság irányában mért ér­ték is eléri a közönséges táblákon a lécekre ke­resztirányú támasztásánál észlelt szilárdságnak' kilenctized részét. A 4. ábrán látható, találmány szerinti fatábla szintén egyik oldalán hullámos felszínű 5 lécek­ből van felépítve, amelyeknek hullámhegyei azon­ban a 6 helyeken sík felületekké vannak lemun­kálva, úgyhogy az 5 lécek, hegyes-völgyes fel­színeikkei egymás felé fordítva, üreges szerkeze­tet alkotnak, melynek üregei a hajlítás szempont­jából semleges réteg körül helyezkedve el, a le­mez szilárdságát alig befolyásolják. A sík 6 felü­leteknek a lécek hosszirányába eső mérete álta­lában kisebb, mint az 1 és 2 lécek teljes hullám­hosszának négy tized része, mert ezen túlmenő legyalulás esetén az anyajgmegtakarítás a munka­többlethez viszonyítva elenyésző. Ennél nagyobb sík felületeket csak akkor alkalmazunk, ha a tö­mör lemez majdnem teljes szilárdságának meg­tartása mellett a súlycsökekntés anyagmegtaka­rítás nélkül, sőt esetleg még anyagpazarlás árán is kívánatos, mint pl. légijárművek alkatrészei­nél. Az egymással szemben fekvő két lécsor lécei célszerűen azok szélességének felével eltolva illesz­tendők és ragasztandók össze, míg a külső fel­színek itt is borítólemezékkel vannak átragasztva. Az 5. ábra szintén üreges szerkezetet mutat, amely az 1. ábra szerinti lécek felhasználásával úgy készül, hogy azok hullámos oldalukkal fel­váltva- fel- és lefelé fordítva fekszenek egymás mellett, a borítólemezek pedig a lécek sík lapjá­hoz azok egész felületén, azok hullámos oldalán pedig a hegygerincekhez vannak ragasztva. E szer­kezet szilárdságát lényegesen növeli az, ha a lé­cek hullámgerinoein keskeny, pl. a hullámhosszú­ság egy tizedrészének nagyságrendjébe eső széles­ségű sík felületet munkálunk le, miáltal a 4, 4 borítólemezek nagyobb felületen ragaszthatók az 5 -lécekhez. A 6. ábra ugyancsak üreges megoldást tüntet fel, amelynél azonban az egymással szembefordi­dított helyzetű lécek, az 5. ábrabeli szerkezettől eltérően nem egyszerűen egymás mellé, hanem egymást fele szélességüknél kisebb mértékben átlapolva vannak elhelyezve, mimellett hullám­hegy hullámvölgybe kerül és a felesnél kisebb átlapolás folytán a lécek hosszirányával párhuza­mosan futó csatornák keletkeznek a tábla belse­jében, melyeket a két nagyfelületű lapon a szo­kott borítólemezek határolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents