137207. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás kerámiai anyagból készült fűtőtesttagokhoz
Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.207, SZÁM . 36. c. OSZTÁLY - R—8575. ALAPSZÁM Kapcsolás kerámiai anyagból készült fűtőtesttagokhoz Réti Márton oki. gépészmérnök, fűtőtechniküs, Budapest A bejelentés napja: 1943. március 6. Kerámiai anyagból (porcelánból,, kőagyagból. tűzagyagból vagy más ilyenből) készült fűtőtestek (radiátorok) egyes tagjainak egész fűtőtestté való összeépítésénél egészen más követelmények lépnek fel, mint az öntöttvasból való fűtőtesteknél. Utóbbiaknál az egyes tagok mindkét oldalt fent és lent jobb-, iUetve balmenetű belső csavarmenetekkel vannak ellátva, ezekbe a menetekbe két-két tag között jobb- és balmenetű kettős közcsavarok vannak becsavarva, amelyek meghúzása a két szomszédos tagot egymáshoz szorítja, Kerámiai anyagból készült fűtőtesteknél a kapcsolásnak ez a módja nem alkalmazható. Magával a kerámiai anyaggal ugyanis semmiféle fémalkatrész szerves összefüggésbe nem hozható, pL egybe nem önthető; ezenkívül gátolja az ismertetett kapcsolási mód alkalmazását a kerámiai anyag és fém különböző hőtágulása. A találmány oly kapcsolás, amely az említett követelményeknek mindenben megfelel, emellett lehetővé teszi, hogy a fűtőtest egyszerű, a szerelőiparban szokásos műveletekkel a csőhálózathoz legyen kapcsolható. A találmány szerinti kapcsolást a tagokon áthaladó vonócsövek jellemzik, amelyek a fűtőközeg ki- és bebocsátására,- illetve a kondenzvíz belépésére falnyílásokat tartalmaznak és egyik végükön a fűtőtestnek a csőhálózathoz való csatlakozására, másik végükön a hőtágulás kiegyenlítésére szolgáló szerkezetet hordják. A találmány felöleli még azt a szerkezetet, amellyel a kerámiai anyagból készült fűtőtest a hálózati csővezetékkel kapcsolható, továbbá azt a szerkezetet is, amellyel a kerámiai anyag és a fém különböző hőtágulása kiegyenlíthető. A rajz a találmány szerinti kapcsolásnak, csatlakozószerkezetnek és hőtágulást kiegyenlítő szerkezetnek egy példaképpeni foganatosítási alakját mutatja vízszintes metszetben. A bemutatott példában két fűtőtest tag van egy fűtőtestté összeépítve. . —1 a kerámiai anyagból készült fűtőtest; ennek úgy alsó, mint felső részén függőleges síkú lecsiszolt felületű —2— illesztőszemek vannak kialakítva. —3— a találmány szerinti, vasból, rézből vagy más fémből. készült vonócső, amely a fűtőközeg ki- és bebocsátására, illetve — gőzfűtésnél — a kondenzvíz belépésére —19— falnyílásokat tartalmaz és egyik végén a fűtőtestnek a csőhálózathoz való csatlakozására, másik végén a hőtágulás kiegyenlítésére szolgáló szerkezetet hordja. A kerámiai anyagból yaó fűtőtestnek a hálózati csővezetékkél való kapcsolására szolgáló csatlakozószerkezet jellegzetessége a —20— idomdarab, amely hosszában futó menetes furatot tartalmaz. Ez a furat lehet végig ugyanazon átmérőjű, de lehet a furatot hosszában megosztani és a két részt különböző átmérővel kiképezni. A —20— idomdarab furata egyik végénél a —3— vonócső —5—* menetes részével, másik —18— végénél a rajzon nem jelzett hálózati csővezetékkel van kapcsolva. Az idomdarabnak a fűtőtest: felé eső felülete síkra van megmunkálva,, ami által az idomdarab a fűtőtestfal illesztőszemére helyezett —16— tömítésen biztos felfekvést nyer. Mint említve volt, a kerámiai anyagnak és a vasnak vagy fémnek hőtágulási együtthatói különbözők, amiből a fűtőtestre és a vonócsőre különböző mértékű tágulások adódnak. A cső tágulását nem szabad megakadályozni, mert ez a kerámiai anyag törését idézné elő; másrészt a cső tágulása által a tömítéseknek sem szabad meglazulniok, mert .annak a fűtőközeg kiáram- • lása vagy kifolyása volna a következménye. A rajz alsó részén látható és a hőtágulást kiegyenlítő találmány szerinti szerkezet e követelményeket maradék nélkül kielégíti. Ezen kiegyenlítő — kompenzáló —• szerkezet legjellegzetesebb eleme a tágulást kiegyenlítő —15— rugó, amely lazán van a —3— vonócsőre rátolva és egyrészt az —1— fűtőtesttag —2-— illesztőszemén felfekvő, lazán a —3— vonócsőre húzott —7— hüvelyen, másrészt a —3— vonóeső —4— menetes végére csavart —11— ellenanyán támaszkodik. A —7— hüvelynek a —2— illesztőszem felé eső —8— felülete síkra van megmunkálva, ami által a hüvely a fűtőtestfal illesztőszemére helyezett —6— tömítésen biztos felfekvést nyer. Az1 —1— fűtőtest átbocsátó nyílása és a —7— hüvely furata, valamint a—3—vonócső között —12— gyűrűs hézag marad fenn. A találmány szerint
