137197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyoldali süketség, nagyothallás megállapítására

2 137.197 vönalkapcsoló révén úgy vannak egymáshoz kötve, hogy a kapcsoló I, II,' III, IV nyoinó­goinbjaival az —x, y— fejhallgatók külön-külön Vagy együttesen az —A— hangerősítőhöz vagy a —C—• zörej-keltőhöz kapcsolhatók. Az —x, y— fejhallgatókhoz további^^—v, z— fejhallgatók párhuzamosan vannak kapcsolva, melyeken át harmadik -személy a berendezés ál­' tal 'közvetített szöveget, zörejt hallás útján ellen­őrizheti. A —v, 7r— fejhallgatók helyett hangfelvevő ké­szüléket is elrendezhetünk, mely készülék a be­rendezés által közvetített -hangokat filmre veszi fel. /' A fejhallgatókhoz <menő —18, 19— vezetékekbe —D— hangerősségmérő, készülék van bekapcsolva, melynek segtíségével az —A— hangerősítő, ismert szabályozószervek révén, a megfelelő, egyenletes erősségű hangra állítható be. Az eljárás értelmében pl. az —x—' fejhallgatói a vizsgálandó egyén süketnek mondott, bal fülére, az —y— fejhallgatót pedig az ép, jobb fülére helyezzük. Ezután a vonalváltós kapcsoló 'meg­felelő I—IV gombjainak lenyomásával az —x— fejhallgatót a —C— zörejkeltőhöz, .az —y— fej­hallgatót pedig az —A— hangerősítőhöz kapcsol­juk. Ezután a berendezést bekapcsolva a beteg bal fülbe, az —x— fejhallgatón át, állandó erős­ségű" zörejt vezetünk, míg az ép, jobb fülön levő —y— fejhallgatóba, az —A—• berendezés .—24— • mikrofonján át, tetszőleges szöveg egyes részeit mondjuk be, pl. „a" szöveget: Az állatok királya az oroszlán, sivatagi karavánok réme, messze kerüli a lakott részeket, különösen veszedelmes ha kölyke van. A szövegrésznek önmagában is értelme van. Ezután az I—IV kapcsológombok átváltásával a süket, bal fülön levő —x— fej­hallgatót az —A—hangerősítőhöz és az ép, jobb fülön levő •.—y— fejhallgatót a —C— zörejkeltő­höz kapcsoljuk és aZ ép fülbe zörejt a beteg íülbe pedig a szöveg másik „b" részét mondjuk: pl. Még az állatkertiben is tiszteletet kelt, ha azonban tele van a gyomra, öreg korában, még fajtáját is megtámadja. A ,,b" szövegrésznek tehát önmagában .nincs értelme, csak az „a" résszel együtt. Ha most a „vizsgálandó egyént kikérdezzük, hogy mit hallott és ő mindkét be­mondott szövegrészből mond el részeket akár összefüggően, akár értelemszerűen, akkor nyilván­való, hogy színlelte a süketséget,, mert hiszen a süketnek állított fülbe mondott szöyegrészt is hallotta. • Űgy is eljárhatunk, hogy mindkét fülbe állandó kis zörejt vezetünk és külön az ,,a" és »„b" szö­veget felváltva a jobb és bal fülbe mondjuk. A megrögzött színlejő ekkor a hallottakat össze­keveri és nem tudja megjegyezni, hogy melyik fülével mit halott, ellentmondásba keveredik és elárulja magát. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egyoldali süketség, nagyothallás .meg­állapítására, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó egyén- süket fülére erősített fejhallgatóba zörejt, az ép fülére erősített fejhallgatóba hiányos szö­veget mondunk, illetőleg közvetítünk, azután for­dítva, a süket fülbe a hiányos szöveg (másik, kiegészítő részét, az ép fülbe pedig zörejt köz-N vetítünk és a hallottakról a vizsgálandó egyént kikérdezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal x jellemezve, hogy mindkét fülbe állandó zörejt, közben felváltva mindkét fülbe a hiányos és kiegészítő szövegrészt mondjuk és a hallottak­ról a vizsgálandó egyént kikérdezzük." . .3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foga­natostíására való berendezés egyoldali süketség, nagyothallás megállapítására, jellemezve beszéd közvetítéséne való, villamos hangerősítörésszel és zörejkeltőrésszel, pl. villamos áram révén működ­tetett zörejkeltőrésszel, mely hangerősítő, illető­leg zörejkeltő révén közvetített beszéd, illetőleg előállított zörej átkapcsoló készülék révén, fej­hallgatók útján, a vizsgálandó egyén jobb vagy bal fülébe, külön-külön vagy együttesen, tetszés szerinti sorrendben, felváltva közvetíthetők. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a zörejkeltő rész váltóáramkörbe kapcsolt, elektroncsöves erősítő­berendezés. 5. A 3. és 4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beszéd közvetítésére való hangerősítőrész és a zörejtkeltő rész kimenő kapcsaihoz egy-egy fej­hallgató párhuzamosan úgy van kapcsolva, hogy •\ vonal váltós kapcsoló révén, az egyes fejhallgatók külön-külön vagy együttesen, a hangerősítőhöz vagy a zörejkeltőhöz kapcsolhatók. 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, jellemezve az egyes fej­hallgatókhoz párhuzamosan kapcsolt, ellenőrzésre való, további fejhallgatóval, illetőleg felhaUgatók­kal, illetőleg a hangot filmre felvevő készülékkel. 7. A 3—6. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, jellemezve a hangerősí­tőhöz kapcsolt hangerősségmérő készülékkel. 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fejhallgatóknak a fejre fekvő része rugalmas anyagba, pl. gumiszivacsból való párnába van ^ágyazva. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója .622201. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi ^álint utca 21T23.

Next

/
Thumbnails
Contents