137189. lajstromszámú szabadalom • Petróleumgáz főző- és fűtő-készülék

137.189 3 maga előtt a —3— furaton át kiszorítja. Miután az alábbiakban ismertetett előmelegítéshez már elegendő mennyiségű petróleum csrgott le a —22— előmelegítő serpenyőbe-, a —16— szelepet zárjuk. A —18— csapszelep vagy tűszelep zárásától kezdve a —17, 7— csövekben levő petróleum a —#— furaton vagy fúvókán nem folyik ki tovább. Ennék az a magyarázata; hogy a —17, 7— csövekiben levő petróleum-oszlop súlyával a —0— furatra ható légköri nyomás tart egyensúlyt. A —18— szelep mindenkori választott magasságától függően a —17—• cső felső részében, a zárt —16—• szelep alatt, kisebb-nagyobb magasságú légüres tér is keletkezhet. A —22-— serpenyőben levő petróleumot a nyitott —2— tüzelőajtón át meggyújtjuk, ezt követőleg a —2— tüzelőajtót becsukjuk. Az előlemegítő láng a —7— elgázosító csőnek a —8— furattal vagy fúvókával ellátott —7f— szakaszát, továbbá kisebb mértékben a —7e, 7d— szakaszait és a —21— toldatokat előmelegíti. Néhány percnyi előmelegítés után a —7— elgázosító csőben petróleumgáz keletkezik. A —7— elgázosító cső —7c, 7b— szakaszaiban és a —17— csőben levő petróleum mint folyadékzár hat. A folyadékzáróé biztonságát növeli az, hogy a —7— és —17— csövek között számottevő keresztmetszeicsökkenés van. Mivel a fejlődő gáznak más útja nincs, tehát a —8— furaton vagy fúvókán át lép ki és a —22— serpenyőiben égő petróleum előmelegítő lángjától meggyullad. A petróleurngáz még a kiáramlása előtt kevés petróleumot is kiszorít, mely a —22— serpenyőbe csorog le. Az égő gáz áramlási iránya a —21— toldatok felé mutat. A keletkező, magas hőmérsékletű láng a —21— toldatokat, a —7d— csőszakaszt rendkívül erősen hevíti, topábbá a —7c, 7e— csőszakaszokat hatásosan előmelegíti és ily módon tökéletes elgázosítást biztosít. A gázláng keletkezése és a —22— serpenyőben égő előmelegítő láng kialvása után a —16— szelepet kissé nyitjuk és ezáltal folytonos gáztermelést biztosítunk. A legfontosabb a petróleum előmelegítése szempontjából a —7— elgázosító cső meredeken emelkedő —7c— szakasza. A teljes elgázosítás a —21— toldatokban és azok szomszédságában létesül. A nagy nyomással kilépő petróleunigáz az —1— takaréktűzhely tüzterében levő levegőt magával ragadja és magas hőmérsékletű kékláng keletkezik, amely a —21— toldatokon kívül a —7d—-és —7e— csőszakaszoknak a —21—' toldatokkal szomszédos részeit, továbbá a —4— tűzhelykarikákat is vörösizzásig felhevíti. A tűzteret határoló falak magas hőfoka, illetve a tűztérben uralkodó, magas hőmérséklet következtében az égéshez szükséges levegő is .már előmelegítetten kerül az elgázosított petróleumhoz, tehát az eddigi tüzelésekkel ellentétben az elégetéshez szükséges levegő a magas hőmérsékletű, zárt tűztérben hűtőhatást nem gyakorolhat. Mivel viszonylag kevés égési levegőre van szükség, tehát a levegő bevezetést a —2-— tüzelőajtón alkalmazott levegőnyílásTSzabályozással a szükséges minimális mennyiségre állíthatjuk be, továbbá az —5— hamuajtót, előnyösen, a belső határhelyzetéig betoljuk, hogy a —3—• rostélyon át csak minimális levegőmennyiség jusson a tűztérbe. Amennyiben a tüzeléshez szükséges levegőmennyiség további csökkentésére van szükség. úgy a —3— rostélyt, a készülék beszerelése előtt, felülről betétlappal fedhetjük vagy teljesen letapaszthatjuk. A további levegőszabályozás, kívánt esetben, a gázláng meggyulladása után, a kéménybe vezető füstcsőbe iktatott szabályozóval történhet. Néhány perces üzem után nemcsak a takaréktűzhely felső lapja tüzesedik át, hanem a sütő belső tere is teljesen átmelegszik és sütési célokra felhasználható. A kéklángot a —21— toldatok és a —7— csőnek a —21— toldatokkal szomszédos —7d, 7e— szakaszai négy ágra bontják. Ezek a gázláng-ágak a —4— tűzhelykarikák belső oldalát is közvetlenül érik ós rendikívül hatásosan előmelegítik. A meleg, egyrészt vezetés, másrészt sugárzás útján, a takaréktűzhely tűzterén belül, a —7— csőnek —7c— felszálló szakaszát is különösein hatásosan előmelegíti. Ezzel szemben azonban a tűztéren kívül elrendezett, kisebb keresztmetszetű —17— cső, — amelyen át a hideg petróleum állandóan lefelé áramlik — számottevően nem melegszik. Eloltás céljából a —16— szelepet zárjuk. Néhány pillanattal a —16— szelep zárása után a —8— furat vagy fúvóka fölött a kékláng elalszik, a gázfejlődés -megszűnik és a készülék lassan, fokozatosan lehűl anélkül, hogy a —17, 7— csövekben még visszamaradó petróleum, a —8— furaton vagy fúvókán át kifolyna. Ha a —16— szelepet, üzem után, a zárást követő néhány pillanat múlva újból nyitjuk, úgy annak ellenére, hogy a —2.1— toldatok még vöröisizzóak, robbanás vagy gyulladás nem következhet be és a helyiségben bűz sem keletkezhet, mivel az újonnan keletkező petróleumgázokat a kürtő huzama az —1— takaréktűzhely tűzteréből eltávolítja. Ha a keletkező petróleumgázokat a —2— tüzelőajtó nyitása után vagy a —4— tűzhelykarikák leemelése után meggyújtjuk, robbanás nem létesül. Szennyeződések okozta eldugulás esetén a —-8— furatot vagy fúvókát a végén tűvel ellátott szerszámmal tisztíthatjuk. Az ismert szivattyús és beles készülékekkel ellentétben, szűrőbetétek alkalmazása esetén, a —8— furatnak vagy fúvókának tűvel való tisztítására a legritkább esetben van szükség. A tisztítás a —2— tüzelőajtó nyitott helyzetében vagy a —4— tűzhely karikák leemelése után, felülről' történhet. Az előzőkben ismertetett üzembehelyezéstől eltérően az előmelegítéshez, petróleum helyett papírhulladékot vagy aprófát, vagy -más szilárd vagy folyékony gyújtóanyagot is használhatunk. Ez oly módon történik, hogy a —16— szelep zárt helyzetében — tehát petróleum előzetes lebocsátása nélkül — az előző működés végén még a —7— elgázosító csőben maradt petróleumot a —22— serpenyőre helyezett papírhulladékkal vagy aprófával, vagy más gyújtóanyaggal előmelegítjük. A készülék rendes üzemben, az erős gázfejlődés következtében, duruzsoló hangot ad. A hang erősségéből ós magasságából a gázfejlődés mértéke, rövid megfigyelés után, jól megalapítható és a hang alapján, szükség esetén, a —16— sze«