137188. lajstromszámú szabadalom • Fedő, edényekhez
2 137.188 célszerűen három vagy négy. Közös középponttú gyűrűbordák helyett oly gyűrűbordák is alkalmazhatók, amelyeknél az egyes gyűrűbordák középpontjai egy egyenesen vannak és a kisebb sugarú gyűrűbordák középpontjai a fedő kerülete felé el vannak tolva. Utóbbi megoldás célja gáztűzhelyeknél annak elkerülése, hogy a szomszédos edényekre helyezendő fedők egymásba, illetve a szomszédos edények oldalfalába ütközzenek, illetve egymást a felhelyezésiben gátolják. Ha kisebb átmérőjű, pl. a —4— edény lefedésére használjuk az —1— fedőt, úgy az —1— fedőnek a —4— edény peremén túlnyúló része hőgazdasági .szempontból azt a különleges előnyt biztosítja, hogy melegítésnél az ismert edényekkel szemben az edény oldalfala mellett nem keletkezik felfelé irányuló élénk légáramlás, hanem a meleg levegő vagy a forró gáznemű égési termékek túlnyomó része az —1— fedő külső karimája alatt vesztegel, következésképpen az edény körül forró levegőből vagy forró égési gázokból jó hőszigetelő-köpeny létesül, amely a melegítés hatásfokát javítja, a főzési időt számottevően csökkenti. Közös tűzhelyen több edény használata esetén a vesztegelő meleg levegő-, illetve gáznemű égéstermék-köpenyek egymással érintkeznek és a hőszigetelő hatást növelik. Az —1— fedő a —4— vagy —5— vagy —6— edényen biztosan ül, könnyű lecsúszás vagy lebillenés veszélye nem fenyeget és a közös központú gyűrűbordák az előzőkben említett forró levegőből vagy gáznemű égéstermékekből való hőszigetelő köpenynek az —1— fedél alóli könnyű, gyors kiáramlását megakadályozzák. Az edény belsejébe nyúló gyűrűbordá'k azt a további szerepet is betöltik, hogy a felszálló, az •—1— fedő belső oldalán lecsapódó gőz ezeknek a gyűrűbordáknak a legmélyebb pontján összegyűl és az edénybe visszacsöpög, úgyhogy az ismert fedőktől eltérően a találmány szerinti fedőnek az a további előnye, hogy annak leemelésekor nem folyik le nagyobb lecsapódó vízmennyiség a fedő belső oldaláról. Az 1. ábrán látható első megoldási alaknál a —2, 3— gyűrűbordák eltérő magasságúak. A szomszédos gyűrűbordák közötti gyűrű alakú légtér, amelyben csökkentett a légáramlás vagy nincsen semmi légáramlás, a fedő hőszigetelő hatását fokozza. A 2. ábrán látható .második megoldási alaknál a —2, 3— és —8— közös központú körgyűrűbordák kerülnek alkalmazásiba. A belső —2— körgyűrű-bordához a fordított tányér alakú vagy tál alakú —9— dóm csatlakozik. A —10—fül neim az —1— fedő dóim-részéhez, hanem a kerületi részéhez van erősítve és a magassága úgy van megválasztva, hogy a középrésze a —9— dóm fedőlapjával egy síkban van. Ennek a megoldásnak az a célja, hogy az —1— fedőnek tányérként vagy tálként való használatánál a —10—• fül az —1—• fedőnek sík felületre, pl. asztallapra való helyezését ne akadályozza és felbillenéssel szemben fokozott biztonságot nyújtson. A rajzon látható megoldástól eltérően egyetlen -—10— fül helyett átmérő-irányban egymással szemben két —10— fül kerülhet alkalmazásba, melyek a fedőnek tányérként vagy tálként való használatlanál, annak megfogását megkönnyítik még abban az esetben is, ha abban magas hőmérsékleti folyadék, pl. forró leves van. A gyűrűbordák további előnye, ha a fedőt mint tányért használjuk, úgy pl. a forró leves a szélén a gyűrűbordák fölött gyorsabban hűl, tehát tálalás után a leves azonnal a gyűrűbordák fölötti résziből kanalazható. A 2. ábrán látható fedő fordított tányér alakú —9— dómja fedő-helyzetben az ismert fedőktől eltérően nagyobb méretű gőztér alakítását teszi lehetővé, miáltal főként párolásnál gyorsabb és kedvezőbb pároló hatást érünk el és a találmány szerinti fedőt előnyösen oly ételeik, pl. baromfiak párolására is felhasználhatjuk, amelyek nem férnek el teljesen az edényben, hanem egyes részei abból kiemelkednek. A fordított tányér vagy fordított tál alakú —9— dóm által bezárt gőztér a fedő hőszigetelő hatását is fokozza. A 3. ábrán látható harmadik megoldási alaknál a —2, 3— és —8— gyűrűbordák egymáshoz viszonyítva lépcsőszerűen vannak elrendezve, úgyhogy a —3— gyűrűborda legmélyebb éle mélyebben fekszik, mint a —2— gyűrűborda legmélyebb éle és a —8— gyűrűborda legmélyebb éle mélyebben fekszik, mint a —3— gyűrűborda legmélyebb éle. Ennek a megoldási alaknak gyártás szempontjából az az előnye, hogy fémlemezből való nyomásnál az anyag igénybevétele kedvezőbb és minél nagyobb átmérőjű edényhez használjuk, annál nagyobb az edény fölötti gőztér. Ezt a gyűrűbordák lépcsős elrendezése biztosítja. Az —1— fedő felső lapjának középrészén sugárirányokban, egymáshoz viszonyítva Í20°-nyi hajlásszögben három —11— fül van rögzítve, amelyek szerepe kettős. Egyrészt a fülek között a középen kisebb melegítésre szánt edény vagy főzőkanál elhelyezését teszik lehetővé, másrészt a fedőnek tányérként vagy tálként való használatánál a tányért vagy tálat az asztallaphoz viszonyítva térközzel alátámasztják, úgy, hogy a tányér vagy tál és az asztallap között maradó légtér a tányérban levő forró folyadék, pl. leves gyors lehűlését gátolja. Ezzel szemben az egyes gyűrűbordák közelében, illetve azok fölött, tehát a tányérként vagy tálként használt fedő kerületi részén, ahol a folyadékoszlop magassága kisebb, viszonylag gyorsabb a lehűlés és így bárminő forró legyen a folyadék, az a kerületi részén már kanalazható. A rajzon látható megoldástól eltérően három helyett csak egy —11— fül kerülhet központon kívüli helyzetben alkalmazásba. Előnye, hogy a fül mellett nagyobb hely marad szabadon második edény vagy főzőkanál elhelyezésére. A 4. ábrán látható —7— fül középrészében a hosszúkás —12— áttörés van, amelynek egyik végéhez a kör alakú —13— áttörés csatlakozik. A —13— áttörés átmérője nagyobb, -mint a —12— áttörés szélessége. A —12, 13— áttörések az —1— fedőnek falba vert egyetlen szögre való akasztását teszik lehetővé. A fedőt úgy helyezzük a falra, hogy a —13— áttörésen a szög fejét átbúj tatjuk és ezt követőleg a fedőt a —12— áttörés hosszmérete irányában lefelé húzzuk. A —13— áttörés ovális is lehet.