137179. lajstromszámú szabadalom • Takarmányaprítógép
2 137.179 kései oldalnézetben összeesnek (lásd 1. ábra). Ezenkívül a kések a dobpaláston célszerűen úgy vannak elosztva, hogy kétJ két szomszédos sor legközelebb eső szárai között a dob alkotója mentén mért a! távolság ugyanakkora, mint egy-egy kés két szára közötti a2 távolság. A 4 forgókésekkel az 5 állókések működnek együtt, amelyek két sorban az állórész 6 köpenyére vannak szerelve, és csaknem a 3 dob palástjáig nyúlnak. Az 5 állókések a forgókésekhez hasonlóan 5i és 52 száruk, valamint 5 3 gerincük van. A bemutatott kiviteli alaknál az 5i, 52 szárak a forgókésekhez hasonlóan a 6 köpeny megfelelő kivágásain vannak átvezetve, úgy, hogy a kések 53 gerincei a 6 köpeny külső felületéhez illeszkednek és a 6 köpenyre pl. csavarokkal vannak ráerősítve^ Az 5 kések vágófelületei a dob forgási irányához képest emelkedő fogazásúak, amint az 1. ábra mutatja. Az 5 kések elosztása a 3. ábrán világosan látható. A szomszédos kések szárai közötti bx távolság ugyanakkora, mint egy-egy kés szára közötti b2 távolság és egyúttal egyenlő a forgókések szárai közötti á, illetőleg a* távolsággal, tehát: ai = a2 = b t = b 2 . A forgókések az állókésekhez képest mármost úgy vannak beállítva, hogy a forgókések szárai forgás közben az állókések szárai között a középen haladnak el, amint a 4. ábrán látható. A 6 köpenyre az 5 förgókéseken kívül a célszerűen ferde fogazású 7 terelőlécet, továbbá a pl. laposvasból készült 8 ütközőelemeket is felszerelhetjük. A 7 és 8 elemeka köpenyből csak annyira állnak ki, hogy a forgókések forgás közben azok mellett elhaladhatnak. A leírt berendezés a következőképpen működik: A 10 etetőnyíláson beadagolt aprítandó terméket, pl. kukoricaszárat a gyorsan, pl. percenként 1500 fordulatszámmal a nyíllal jelzett irányban forgó 4 kések az állórész 6 köpenye felé az 5 állókésekhez repítik. Az emelkedő fogazású állókések a terméket mintegy lefékezik és a dob irányába terelik, miközben a forgó-kések és állókések együttműködő szárai a terméket zúzó, tépő és metsző hatás révén felaprítják. Az aprított termék a 11 elvezetőnyíláson át távozik. A 7 terelőléc szerepe az, hogy a felső állókéssort esetleg kellő aprítás nélkül, tépetlenül elhagyó terméket irányából kitérítse, úgy, hogy a következő állákés-sort már más irányiban éri, amivel az aprítóhatás lényegesen fokozható. Az aprítóhatást a 8 ütközőelemék is fokozzák. E célra a 3 dob palástjára is szerelhetünk járulékos tépőelerneket, mint pl. körmöket, amelyek a forgókések között vannak elhelyezve és a dobpalástból csak annyira állnak ki, hogy az állókések mellett elcsúsznak. A dobot a 11 elvezetőnyílás és a 10 etetőnyílás között az álló 12 légterelőlemez burkolja. E lemez felső kanyarulata az etetőnyílás felé való káros légáramlást megakadályozza. A 4 forgókések és az 5 állókések bemutatott felszerelésének előnyei, hogy a késék igen könynyen szerelhetők és valamelyik rögzítőcsavar esetleges szakadása esetén a forgókés a dobba, az állókés pedig a gépen kívüli térbe hull, tehát a berendezésben kárt nem tehet és az aprítófolyamatot nem állítja meg. A 4 forgókések bemutatott felszerelése egyúttal lehetővé teszi, hogy az állókések egészen a dobpalástig nyúljanak. Természetesen akár az állókésék, akár a forgókések felszerelhetők úgy is, hogy száraik nincsenek a köpenyen, illetőleg paláston átfűzve, hanem gerincük a köpeny külső, illetőleg a palást belső felületén fekszik fel. A találmány szerinti gép ventillátorral is öszszeépíthető, hogy az aprított terméket pl. magasabban fekvő silókba szállíthassuk. Ez esetben a ventillátor nyomóvezetéke a gép elvezetőnyílásához csatlakozó vezetékbe torkollik. Szabadalmi igénypontok: 1. Takarmányaprító gép, amelynek forgórészre szerelt forgökései és ezekkel együttműködő, a forgórész burkolóköpenyére szerelt állókései vannak, azzal jellemezve, hogy a forgórész folytonos felületű dob, amelynek palástjára vannak a forgókések felszerelve, és az állókésék gyakorlatilag egészen a dob palástjáig nyúlnak. 2. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgókésék U alakú elemek, amelyéknek gerince a dobpalásthoz van erősítve. 3. A 2. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az U alakú elemek szárai a dob megfelelő kivágásain vannak átfűzve és azok gerince a dobpalást belső felületére fekszik fel. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgókések több függélyes sorban vannak felszerelve és előnyösen a szomszédos sorok kései egymáshoz képest el vannak tolva. 5. A 4. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgókések a dobpaláston úgy vannak elosztva, hogy két-két szomszédos sor legközelebb eső szárai között a dob alkotója mentén mért (ax ) távolság egy-egy kés két szára közötti (a2 ) távolsággal egyenlő. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állókések metszőfelületei a dob forgási irányához képest emelkedő fogazásúak. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állókések U alakú elemek, amelyeknek gerince a köpenyhez van erősítve. 8. A 7. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állókések a köpenyen úgy vannak több sorban elosztva, hogy a szomszédos késszárak közötti (bi, b2 ) távolságok egyenlők. 9. A 4. és 8. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állókések és a forgókések szárai közötti (alv a 2 , bi, b 2 ) távolságok egyenlők és a forgókések az állókésekhez képest úgy vannak beállítva, hogy a forgókések szárai forgás közben az állókések szárai között a középen haladnak el. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, jellemezve a köpenyre szerelt terelőelemmel, amely előnyösen ferdefogazású léc. 11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, jellemezve a köpenyre szerelt,
