137170. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes rádiótechnikai vizsgáló- és mérőkészülék
2 137.170 szüléket a hálózatra kapcsoló kapcsoló. A csatlakoztatok közül, a —W-HlD— jelű csatlakoztatópár közé iktatjuk a mérendő ellenállást, kondenzátort vagy önindukciót, melynek a —KS^— kapcsolóval bekapcsolt mértékhez való viszonyát az —SÍ—• beosztáson olvashatjuk le. . A —^G~— jelű csaüakoztatóról a készülékkel gerjesztett módosított vagy módosítatlan nagyfrekvenciás, vagy pedig hangfrekvnAás rezgést vehetjük le. -A csatlakoztatok közül balról harmadik helyen álló —V— jelű csatlakoztató a készülék mérőszervéhez, célszerűen varázsszeméhez vezet. Az ugyancsak,—V— jelű utolsó csatlakoztatópár baloldali tagja a készülék negatív vezetékével van összekötve, úgy, hogy ha a mérőszervet kívülről bevezetett 'feszültség jelzésére kívánjuk felhasználni, ezt az előbb említett és az utóbbi, baloldali —V— jelű csatlakoztató közé kell kapcsolni. Az utolsó —V— jelű csatlakoztató a mérőhíd áthidalásában jelentkező, felerősített rezgés kivitelére és az első —V— jelű csatlakoztatón át a mérőszervhez vezetésére való. A baloldali —GL— csatlakoztató a —GL— parázsfénylámpa anődjával van, ellenálláson át összekötve, úgy, hogy rajta keresztül a parazsfénylámpá külső feszültséggel felgyújtható, pl. vezetésvizsgálat végett. A jobboldali —GL— csatlakoztató s ,a rákövetkező —V— csatlakoztató közé kapcsolt hangfrekvenciás feszültséggel a készülékkel előállított nagyfrekvenciás rezgés módosítható. A —KI— és —K2— kapcsolók —H— állásában a készülék csöveinek fűtésére használt kisfeszültségű váltóáramú vezetékpár egyik vezetéke a változtatható megcsapolású —P— ellenállás egyik végéhez, illetőleg a —KS—. fokozatkapcsolóval a mérőhidba iktatqtt mértékelem egyik sarkához, másik vezetéke pedig a —K2— kapcsoló" baloldali alsó- érintkezőpárján át^ a ,—G~— csatlakoztatóhoz, illetőleg a —P— ellenállás másik sapkához vezet. A —W-^HlD— jelű csatlakoztatópár baloldali csatlakoztatója a —KI— kapcsoló felső érintkezőpárjain "át egyrészt a -—KS— fokozatkapcsoló kapcsolóívével, másrészt a készülék erősítőcsöve triódájának rácsával van összekötve. A —P— ellenállás megcsapolása a készülék vezetékéhez csatlakozik. Az erősítőcső triódáján felerősített kisfrekvenciás rezgés egyrészt az utolsó —V— csatlakoztatóhoz, másrészt — "kondenzátoron át a kettős —KH— fokozatkapcsoló jobboldali kapcsolóívéhez jut, és 'mindkét helyről a varázsszem rácsára vezethető, mégpedig az utolsó —V— csatlakoztatóról külső vezetékkel az első —V— csatlakoztatón és szárazegyenirányítón aí, a —KH— kapcsoló jobboldali kapcsolóívéről pedig a kapcsoló jobbszélről második érintkezőjén át, egyenirányítás nélkül. Mindkét esetben a varázsszem árnyékékének legnagyobb nyílása és a varázsszem nyugodtsága jelzi a híd kiegyenlített állapotát. A —K2— kapcsoló —H— állásában' a kapcsoló jobboldali alsó-érintkezőpárja a —GL— parázsfénylámpa anódját a készülék vezetékével, is ezen át a parázsfénylámpa katódjával köti össze, úgy, hogy a kapcsoló ilyen állása mellett a hangfrekvenciás .rezgéskeltés szünetel. A —KI— és —K2— kapcsoló —G— állásában a trióda rács a -*-Kj— kapcsoló baloldali alsó érintkezőpárján át rácslevezető ellenállással, rácskondenzátorral, az utóbbin át a —C— hangolókondenzátor nem-földeit fegyverzetével, végül a hullámsávbeállító kettős — KH— fokozatkapcsoló baloldali kapcsolóívével, s, ezen át — nagyfrekvenciás- rezgéskeltéskor — a megfelelő önindukciós tekerccsel van összekötve. Az önindukciós tekercs Viiisdzacsatoló megcsapolása a —KH— kapcsoló jobboldali kapcsolóívén és egy kondenzátoron át a trióda anódjával yalr összekötve. A trióda rácsán jelentkező rezgés ismert módon az erősítőcső módosító' elektródarendszerének harmadik rácsára jut. A nagy frekvenciás rezgést a módosító elektródarendszer első rácsára vezetett hangfrekvenciás rezgés módosítja. Ezt a hangfrekvenciás -rezgést vagy kívülről vezetjük be, vagy pedig a —GL— parázsfénylámpával gerjesztjük, melynek sarkai közé egyrészt a —KI— kapcsoló jobboldali alsó érintkezőpárján és a —KS— fokozatkapcsolón, , másrészt á készülék — vezetékén és a —K2— kapcsoló jobboldali felső érintkezőpárján át a mérőhíd mérték-kondenzátorai közül egyet vagy' többet bekapcsolunk a hangmagasság szabályozása végett. Külső módosítás esetén a —KS— kapcsolóval . megfelelő értékű ellenállást kapcsolunk be, s a módosító rezgéseket a jobboldali —GL— csatlakoztató és a vele szomszédos —V— csatlakoztató közé vezetjük. Nehogy rezgéskeltő kapcsolás esetén a, mérőhíd sarkaihoz vezetett kisfeszültségű váltóáram zavarjon, a —K2— kaposoló —G— állásában a kondenzátorok és ellenállások egyik sarkához kapcsolt vezeték a —K2— kapcsoló jobboldali felső érintkezőpárján át a készülék — vezetékével van összekötve. A —KH— kapcsoló olyan állásában, amikor az nem kapcsol önindukciót, a nagyfrekvenciás rezgáskeltés elmarad, s a készülék erősíiőcsövének módosító elektródarendszere a hangfrekvenciás rezgéskeltő erősítőjeként működik. A módosító illetőleg erősítő elektródarendszer anódja kondenzátoron és esetleg más ellenálláson (mely lehet valós, képzetes vagy komplex) át, a —K2— kapcsoló felső baloldali érintkezőpárja útján a — G~— csatlakoztatóval van összekötve. A —K2— kapcsoló felső baloldali érintkezőpárja előtt a vezetek a —P— ellenállás egy közbenső pontja felé leágazik, úgy, hogy az említett kondenzátor- vagy egyéb - ellenállás a —P— ellenállás e közbülső- pontja és megcsapolási pontja közé eső ellenállással feszültségosztót alkot. Így tehát • a —G~— csatlakoztatóhoz jutó rezgés amplitúdója a —P— ellenállás megcsapolási pontjának eltolásával szabályozható. A —KH— kapcsoló nagyfrekvenciás-rezgéskeltő' helyzetében a varázsszem rácsa nincs az erősítőcső kimenőkörével.összeköttetésben, úgy hogy azt az első és második —V— csatlakoztató közé vezetett - külső feszültséggel lehet vezérelni. Így pl. .valamely rádióvevőkészülék v behangolásakor a hangolandó kimenő kapcsain a találmány szerinti rezgéskeltővel keltett nagyfrekvenciás rezgés hatására jelentkező feszültség jelzésére, s így a hangolás élességének mérésére használhatjuk a varázsszemet.