137159. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távközlési vezetéknyalábokhoz

4 137.159 Az első csoportválasztót vezérlő áramköre úgy vezérli,. hogy akár a kívánt irány kijáratait vizsgálhatja, aikár oly kijáratot foglalhat, amelyhez OK kerülőválasztó tartozik. Mivel azonban ez utóbbi kijáratok az érintkezőmező utolsó érintkezőcsoportjához kapcsoltak,, ezeket csak akkor érheti el a csoportválasztó, ha a kívánt irány egy kijárata sem szabad. Ha szabad kijárat a kívánt irányban volt található, úgy az első csoportválasztó keresztülkapcsolódik, a vezérlő áramköre pedig felszabadul és más híváshoz áll rendelkezésre. A tároló ekkor abba a munkahelyzetbe kerül, amelyben a foglalt második csoportválasztót kell beállítania. Ha kerülőválasztó felé foglalódik kijárat, ez úgy működteti az első csopontválasztó vezérlőáramkörét, hogy a csoportválasztó vezérlőáraimköre kiad az első csoportválasztó beállításától függő egy vagy több áramlökést a foglalt kerülőválasztó vezérlőáramkörének. Ezután a vezérlőáramkör az első csoportválasztóról lekapcsolódik, a kerülőválasztó pedig az első csoportválasztó útján közvetlenül a tárolóra kapcsolódik. A tároló ilyenkor addig várakozik, amíg a kerülőválasztó szabad kijáratot nem talál; ha pedig ez megvan, úgy a tároló kiadja a következő áramlökéssorozatot a foglalt második csoportválasztóniak. Meg kell itt említenünk a kerülőválasztó beállításánál tekintetbejövő különféle lehetőségeket. Például a kerülő választó beállítása az első csoportválasztóéval azonos, vagy azt kiegészítő lehet. Adhatunk továbbá közös kerülőválasztókat például oly dekádoknak, amelyek számai, részben vagy egyáltalán nem követik egymást. Ez esetben a kerülőválasztót időmegtakarítás végett egymásutáni számoknak megfelelően állítjuk be, vagyis ha a kerülőválasztók például az 1., 3., 5., 7. és 9. dekádokhoz közösen elrendezettek, úgy a megfelelő dekádokat az 1, 2, 3, 4 és 5 számok adásával érjük el a kerülőválasztókon. Más lehetőség szerint, amely megvan az 1. ábrabeli elrendezésnél is, kerülőválasztói csak a dekádok egy részének vannak, amelyek nem a legkisebb számú áramlökéseknek felelnek meg és ezért a megfelelő dekádot kevesebb áramlökés jelöli ki. Például az 1. ábra első csoportválasztóiniak 6., 7., 8., 9. és 10. dekádjait a kerülőválasztónak adott 1, 2, 3, 4 vagy 5 áramlökés határozhatja meg. A 2. ábra elrendezése ugyanazon az elven alapszik, mint az 1. ábráé, azonban azzal a különbséggel, hogy az első csoportválasztónak két tűiforgási dekádja van. Mindegyik ilyen dekád a többi dekád egy részének közös kiegészítéseként használható. Az 1—5, például a saját központba irányuló hívásokhoz használt dekádok egyikének szóló hívást például a 6. dekádra vezetjük át, ha az 1—5. dekádokiban szabad kivezetés nem található. A 6. dekádhoz az OKi kerülőválasztók egy csoportja csatlakozik. E választók kijáratai ugyanazokhoz a számszerű csoportokhoz vezetnek, amelyek az 1—5 dekádoknak felelnek meg. Viszont a például más központokba kimenő összeköttetésebhez használt 7—11." dekád oknak szóló hívások szabad kijárat hiánya esetén a 12. dekádra adódnak tovább, ez pedig a kerülőválasztók második, OK2 csoportjával van összeköttetésben, amelyek kijáratai ugyanazokhoz a távoli központokhoz vezetnek. A kapcsolás menete a következő: Ha a tárcsázott szám az 1—5. dekádok egyikét jelöli ki, akkor az első csoportválasztó vezérlő áramkörétől függő szabad választás úgy választja ki e dekád szabad kijáratát, hogy egyidejűleg foglalhatja a kívánt dekád kijáratait, vagy a 6. dekád kijáratait. A 6. dekád kijáratai az érintkezőmezőben oly módon bekötöttek, hogy csak az 1—5. dekádok minden kijáratának megvizsgálása után érhetők el. Hasonlóképpen a 7—11. dekádok útján létesítendő összeköttetéseiknél az első csoportválasztó vezérlőáramköre a szabad választást úgy irányítja egyidejűleg a kívánt dekád vagy a 12. dekád szabad kijárata felé, hogy a 12. dekád érintkezői csak az előbb említett érintkezők megvizsgálása után érhetők el. Ha a kívánt dekádban volt kijárat található, úgy az első csoportváiasztó vezérlőáramköre kikapcsolódik, az első csoportválasztó keresztülkapcsolódik és a tároló ismeretes módon a foglalt második csoportválasztót állítja be. Ha azonban a két túlforgási dekád egyikében foglalódott kijárat, erre az első csoportválasztó vezérlőáramköre úgy válaszol, hogy a foglalt kerülőválasztó vezérlőáramkörébe az első csoportválasztó beállításától függő számú áramlökést küld. A 2. ábra szerinti elrendezés kapcsolási folyamatai majdnem mindenben ugyanazok, mint az 1. ábra szerinti elrendezésnél, a különbség csak az, hogy az első csoportváiasztó választott dekádjának megfelelően mindig csak a két itúlforgási dekád egyikére terjed ki a választási lehetőség. Ez egyszerűen úgy valósítható meg, hogy a túlforgási érintkezőkhöz kijelölő vezetékek mennek egy kijelölő választótól, amelynek érinitkezőmezejébein az első csoportválasztót beállító áramlökéssorozat tárolódik. A tárgyalt esetben tehát ez a kijelölő választó a 6. vagy 12. dekádbeli érintkezők kijelölő vezetékét kapcsolja aszerint, hogy az 1—5, vagy a 7-—11 helyzetekbe állítódott. A 2. ábrából látható, hogy az első csopontválasztó tíz dekádja mindegyikébe összesen 29 kijárat vezet, mégpedig 9 közvetlen kijárat és a kerülőválasztón át elérhető 20 kijárat. Ily módon lényegesen több a kijárat minden dekádhoz, mint a legfeljebb 1O0 érintkezős csoportválasztó közönséges elrendezésénál és ennek megfelelően lényegesen növekszik valamennyi kijárat hatásfoka. Ezt azonban kerülőválasztók alakjában igen kevés kapcsolószervöbblettél érjük el, miután ezeket osaik a legforgalmasabb órában szerepeltetjük. A különböző kijáratcsoportoknak az 1. és a 2. ábrán adott számát természetesen csak példaképpen tüntettük fel és tetszőleges más módom is feloszthatjuk a csoportválasztók érintkezőmezőinek érinijkezőit. A 3. ábrán szemléltetett elrendezés annyiban eltérő az 1. ábra szerintitől, hogy PGK primer első csoportválasztióknak 10—10 kijáratosoportjához kötjük a 2. GK második csoportváiLasztókat. Az egy-egy dekádhoz szükséges második csoportválasztók száma oly nagy, hogy a primer csoportválasztók almezőit fel kell osztani, például