137142. lajstromszámú szabadalom • Mélységmérő

,37.142 Ha_a^ találmány .-"szerinti mérőkölyüt ellenőrző és 'selejtező gépekben akarjuk hasznosítani, akkor • azt két részből állítjuk elő, melyek a következők: a -géphajtás kölyülöketének megfelelően egyeneßvonalban vezeteti tolóskölyü és az ezen forgathatóan ágyazott mérőcsáp. Ez utóbbi, a munkadarab furatmélységének megfelelő és a kényszervezetékben végbemenő tengelylöket után, a tolóskölyüről,- rézsútos vezetéken át, sugárirányú kitérőbe forgatható. Ez a forgómozgás vezérelheti a magában véve ismert érintkezőket, amelyek - a kivetőkölyü löketmozgását megakasztják. Ha_ ugyanis ez az említett forgómozgás elmarad, azaz a furatmélység nincs méretben, akkor a kivetőkölyü, az .ellenőrző és. selejtező gép kényszerműves hajtása következtében, működésbe lép és a nem méretes., munkadarabot kiselejtezi. A rajzok a találmány szerinti mélységmérő két példaképpeni kiviteli alakját. tüntetik fel, éspedig egyszer mint ' egyszerű, kézi szerszámot, másszor mint az ellenőrző és selejtező gépbe épített mérő^ készüléket. Az la. ábra a legegyszerűbb, kézi szerszámként kialakított mélységmérő metszete. Az 1. ábra ellenőrző és selejtező gépben alkalmazott mélységmérő felülnézete, kiindulási helyzetben. .A 2. ábra az 1. ábra szerinti mélységmérő részbeni metszete, reteszelt helyzetben. A 3. ábra ellenőrző és selejtező géphez tartozó mérőtömb oldalnézete. A 4. ábra metszet a mérőhelyen, a tolóskölyü és a mérőcsap kiindulási helyzetében. Az 5. ábra az egész mérőtömb felső részének keresztmetszete, éspedig á 4. ábra szerinti mélységmérő és a .munkadarab tartójának feltüntetésével. A 6. ábra az 5. ábra szerinti elrendezés felülnézete. A legegyszerűbb, kézi mérőszerszámként kialakított mélységmérő (la. ábra) főrészei a következők: a mérendő 13, munkadarabra húzott 2 vezetékhüvely, .a benne vezetett 10 mérőkölyü és ennek 8 mérőcsapja. Adott esetben a 13 munkadarabot 1 tartóba foghatjuk be, amikor is a 2 hüvely äz 1 tartó előtt helyezkedik el. A 2 hüvelyen tengelyirányú 4 hasíték van, melyben a 8, l'O mélységmérő 7 reteszorra fel-alá mozoghat. A tengelyirányú 4 hasítékhoz, sugárirányban, az előírt mérőmélységnek megfelelően meghatározott helyen, 4a. vájat csatlakozik. Feltéve, hogy a mérendő 13a furat mélysége a helyes méretet kapta, á 8 mérőcsap a furat fenekének ütközik és ugyanekkor a 8, 10- mélységmerő 7 reteszorra a 4a vájatba léphet, ill. forgatható. A 7 reteszorr azonban csakis az éppen- említett esetben helyezkedik el pontosan a sugárirányú 4a kitérővájattal szemben. Ha a furat nem elég mély vagy túl mély, akkor a 7 orr a 4a vájat fölött vagy alatt fog elhelyezkedni és abba nem forgatható be. Az; la. ábra és ennek mellékábrája azt az esetet szemlélteti, amikor a -furat nem volt elég mély. Ay

mellékábra ezenfelül a 7 orr. olyan helyzetét mutatja vonalkázottan, amikor a furatmélység valamivel túlment a megengedett • határon. A 4a k-itérővájat magassága a mérendő furatmélység tűrési méretével nagyobb mint a reteszorr magassága. Ismert ellenőrző és selejtező gépben alkalmazott mélységmérő (1—6. ábrák) 2 vezetékhüvelye a munkadarab 1 tartóján van megerősítve. E hüvelynek 3 furata és ezenkívül, a 10 mérőkölyü v mozgási irányában, 4 hasítéka, van (5. ábra). A 8 mérőcsapnak a 10 mérőkölyühöz csatlakozó 6 toldata hüvely alakú. A- 8 mérőcsapnak 5 rézsútois vezetéke van (1. ábra), mely szöget képez a csap mozgási irányával. A 8 mérőcsapot 7 reteszorra vezeti a 4 hasitokban. Ennél a kiviteli alak•iiál a két tagból álló mélységmérő 8, 10. részei a 8 mérőcsap 6 hüvelytoldatában, bizonyos határok közt, ide-oda csúszhatnak. Eközben a 10 7 kölyü 9 peckét egyszer az 5 rézsútos vezeték, másszor a 4 hasíték vezérli. Ugyancsak a 4 hasítékb&a mozog a 7 reteszorr mindaddig, amíg . az 5 vez-eték hatására a tengelyirányú 4 hasítékhoz csatlakozó, sugárirányban elhajló 4a vájatba nem fordul. Ellenőrzésikor, a 8 mérőcsapot a magában véve ismert görbehajtás révén működtetett 10 tolóskölyü mozgatja az 1 tartó felé. Eközben a 10 külyü 9 pecke a 8 mérőcsapot ennek 6 hüvelytoldatával együtt balra iparkodik elforgatni. Ez azonban mindaddig nem következhetik be, amíg a 6 hüvelytoldatnak a 4 hasitokban kényszermozgást végző 7 reteszorra a 8 mérőcsapot egyeihesvonalban vezeti. Csak amikor a 7* orr elér-" kezett a 4 hasítékhoz csatlakozó 4a vájathoz, allhat elő az az eset, hogy a 9'" pecek, sez 5 rézsútos vezeték révén, elforgatja a 8 mérőcsapot úgy, hogy a 7 orr a 4a vájatba lép és ezzel a mélységmérő szuronyzárszerű. elreteszelését előidézi. Ez az eset azonban- csak akkor állhat elő, ha a kölyü tengelyirányú mozgását a furatfenékbe ütköző 8 mérőcsap a 7 orrnak abban a helyzetében akasztja meg, amikor az pontosan beáll a 4a vájat elé. Ha egy munkadarabban, melynek egymásba átmenő, különböző átmérőjű, két furata van, a nagyobb furat belső 11 határoló felülétének attól a 12 felfekvő felülettől vett távoságát akarjuk ellenőrizni (2. ábra), mellyel a 13 munkadarab az ellenőrző és selejtező gép megfelelően kialakított 1 tartójában a 14 sínhez fekszik és ha ez - a távoság az előírt, legnagyobb méretét nem ha^ ladja meg, akkor a 10 mérőkölyü révén előrehajtott 8 mérőcsap addig hatol a nagyobb furatba, míg a 8 mérőcsap 6 hüvelytoldata a munkadarabhoz nem ütközik. Csak ezután, a 10 mérőkölyü továbbmozgásával, következik be a 8 mérőcsap elreteszelődéee a 2 vezetékhüvelyben. A 8 mérőcsap előbb említett helyzetében a csap homlokoldala pontosan meghatározott távolságra került a 14 sín belső oldalától. Méretes 13 munkadarab esetén ennek a távolságnak olyan nagynak kell lennie, mint a nagyobb furat határoló felületének attól a felfekvő felülettől vett távolsága, mellyel éz ellenőrzendő munkadarab < a 14 sín >első oldalához fekszik. ' Ha az ellenőrzendő méret kisebb vagy nagyobb a reteszelőszervek helyzetéből adódó és az előírt mélységnek megfelelő méretnél, akkor az elreteszelődés" nem történik meg. 'Ha az ellenőr-