137095. lajstromszámú szabadalom • Fényképező készülék, melynek beépített fotoelektromos megvilágításmérője van
2 137.095 melyekben a fent ismertetett félig önműködő szabályozó szerkezet a gyakorlatban nem használható, ki legyen iktatva. Ezek a körzetek egyrészt az egy másodpercnél hosszabb megvilágítási idők körzete, tehát az a körzet, amelyben a zár mindaddig nyitva van, amíg annak kiváltóját nyomás alatt tartjuk,, illetőleg, amíg a kiváltást meg nem ismételjük, továbbá az a beállítási körzet, amelyben a sebességszabályozó beállító szervének a forgásszögei és a beállított sebességértékek logaritmusai között már nincs lineáris összefüggés. Ennek könnyebb megérthetősége végett az 5. ábrában diagramot tüntettünk fel, amelyben az abszcisszára a sebességszabályozó rendszerint emelő alakú beállító szervének « forgásszögeit és az ordinátára a sebességek logaritmusait vittük fel. A fent említett kapcsoló szerkezetet ki kell iktatni, abban a körzetben, amely B-től 1 másodpercig terjed. A diagramnál oly Compur-zárat vettünk alapul, amelynél 1/250—1/500 másodperc sebességek között járulékos rugó működik. E járulékos rugó alkalmazása következtében az ilyen zárakon az 1 másodperctől 1/250 másodpercig terjedő körzetben fennálló linearitás 1/250 másodpercnél megszűnik. A lineáris átvitel tehát csak a 250-ig lehetséges, mert a 500-nál lineáris összefüggés esetén már 1/1200 másodperc értékhez jutnánk. Hogy a megvilágításmérőre csak a fent említeti lineárisan arányos értékeket lehessen átvinni, a találmány értelmében a kapcsolót kiiktató, illetőleg hatástalanná tevő reteszelő eszközöket alkalmazunk, melyeket előnyösen a fényképező készüléknek egyik fényszabályozóján rendezünk el. A találmány szerinti fényképező készülék további részleteit példakénti kivitel kapcsán magyarázzuk, amelyet a rajzokban tüntettünk fel. Az 1. ábra úgynevezett kisfilmes fényképező készülék elölnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti készülék oldalnézete, nyitott állapotban, a 3. ábra a fényképező készülék két fényszabályozójának a megvilágításmérővel való kényszerkapcsolata, melyet vázlatosan ábrázoltunk, a 4. ábra oly reteszelő készülék példakénti kivitele, amelyet a zár áUítógyűrűje és a szabályozó mozgásokat a megvilágításmérő fényszabályozójára átvivő állítógyűrű között alkalmaztunk, az 5. ábra a fent már említett diagram. Az 1. és 2. ábrákban 1 a fényképező készülék objektívje, 2 képszöghatároló eszköz, például lencse, rácsos üveglemez, amely a megvilágításmérő fotocellája és a fotocellára eső fénymennyiséget szabályozó fényrekesz előtt van. 3 a fotocella áramkörébe iktatott mérőkészülék, amelyet az objektív 4 tartóján, előnyösen könnyen oldhatóan rendezünk el és amely az objektívtartónak a készülék házába való betolásakor a ház belsejében foglal helyet. 5 a képkereső és 6 a zársebesség szabályozójának áUítógyűrűje. A felvett objektív fényrekeszének skáláját a 2 képszöghatárolót övező gyűrű alakú 7 foglalatra vittük fel. A zár skálája a szokásos. Az objektívben elrendezett fényrekeszt 8 fogantyúval állítjuk. 9 a kiváltó. A fényképező készülék két fényszabályozójának a megvilágításmérővel való kapcsolatát vázlatosan a 3. ábrában tüntettük fel. A 10 fotocella körcikk alakú és ezt a 11 tengelyen megerősített 12 tárcsán rendeztük el. Ez a tárcsa a 8 állító emelővel szorosan van összekötve. A 10 fotocella előtt a 11 tengelyen forgathatóan elrendezett 13 átlátszatlan tárcsát rendeztünk el, melynek 14 ós 15 kivágásai vannak. E kivágásokat akként alakítottuk ki, hogy mindegyik kivágás sugárirányú mérete az óramutató értelmében haladva folytonosan csökken. A felvett példában a 12 tárcsát 16 csatlórúd az objektív állítható 18 fényrekeszének 17 állítógyűrű jével köti össze. A 16 csatlórudat a két tárcsa között úgy rendezzük el, hogy a 16 csatlórúddal a 12 tárcsára átvitt mozgások a 18 fényrekesz mindenkor beállított nyílásának logaritmusával gyakorlatilag arányosak. A zársebességet szabályozó, önmagában ismert készülék 6 állítógyűrűjét állítható 19 gyűrűvel kapcsoltuk. A felvett példában a két gyűrű közötti kapcsolat a 20 gomb (2. ábra) lenyomásával megszüntethető, úgyhogy e kapcsoló oldása után a 19 gyűrű a 6 gyűrűvel szemben elforgatható. A 19 gyűrűn van a kereskedelemben kapható fényérzékeny anyagokat jellemző Din-értékeknek megfelelő osztás, melyet a következőkben Dinskálának nevezünk. A Din^skálát a készülék összeszerelt állapotában a tok 22 része fedi, melyben 21 ablak van. A skála minden beállított osztása ez ablakon át megfigyelhető. A felvett példában a 19 gyűrű és a 10 fotocella fényszabályozójának 13 tárcsája között zsinór alkotta 23 mozgást átvivő eszköz van. A mozgás azonban természetesen zsinórhajtáson kívül más alkalmas átvivő elemekkel, például fogaskerekekkel is átvihető. Mivel az ismert Compur^zár állítógyűrűjének gyakorlatilag egyenletes logaritmusos osztása van és a Din-<skála osztása is logaritmus osztás, a 23 közlőmű a megvilágításmérő állító szerkezetére szintén logaritmus-értékeket visz át. Mivel a beállított Din-érték a felvétel közben nem változik, a 19 és a 6 gyűrűk a 24 gyűrűnek az alkalmazott fényképészeti anyag fényérzékenységének megfelelő beállítása után egymással kapcsolt állapotban maradnak. A találmány szerinti szerkezet tehát a fent említett három változó logaritmusait a megvilágításmérőben akként összegezi, hogy a 13 tárcsa és a 10 fotocella egymással szemben a három változó szorzatával arányosan fordul el. Mivel a megvilágításmérő fényszabályozójának 13 fényrekeszét oly szorzat-értékeknek megfelelően kell elfordítani, amelyek tág határok között változnak, a 13 tárcsa 14 kimetszésének sugárirányú méreteit e tág határoknak megfelelően kell megválasztani. Az ilyen kimetszések szerkesztésekor azonban nehézségek adódnak, különösen, ha a 13 fényszabályozót a 10 fotocellával szemben úgy kell beállítani, hogy a fotocellára csak igen kevés fény essék. Ilyen kis mennyiségű fényt átbocsátó szűk rés létesítése végett a 14 kimetszés 26 és 27 határoló falai egymást igen kis szög alatt metszik. Az ilyen szűk rés előállítása egyrészt rendkívül gondos, tehát drága munkát igényel és ezért tömegben nehezen állítható elő, másrészt pedig a készülék még pontos megmunkálás dacára sem dolgozik szabatosan, mert a szűk résben fényelhajlás lép fel, úgyhogy a rés méretei előre egyrészt nehezen számíthatók,