137080. lajstromszámú szabadalom • Berendezés épületek nyílásainak elfödésére

2 137.080 rézsútos elrendezésű elsötétítő berendezésekben könnyen előfordulhat a láncok csomósodása. Az 1. ábra ilyen esetet szemléltet. A csomósodás csak azért lehetséges, mert a görgős lánc két egymásra következő tagja közötti szög tetszőlegesen változtatható. Arról kell tehát gondoskodni, hogy a lánc az egyik irányban ne legyen kinyújtott helyzetén túl meghajlítható, a másik irányban pedig ne lehessen a láncot a lánctagok közötti meghatározott zárószöget meghaladóan meghajlítani. Az 1. és a 2. ábrán látható csuklópontokon azonban a láncnak csatlakoztatása végett nagyobb mértékben meghajlíthatónak kell lennie és evégből ezeken a —c—, —d—, —e— pontokon, valamint a láncnak a lemezek felső szélén való rögzítési pontjain szabványos görgős lánctagokat és megfelelő lánczárakat alkalmazunk. -- A 2, ábra ,a—találmány «zerintt 3-4ánecal összekötött két egymásra következő 1 és 2 lemezt szemléltet. Az 1 lemezen lánctagok megtakarítása végett 4 rúd van, amelynek felső végéhez görgős 6 lánctag alakjában végződő, kihajlított 5 rész csatlakozik. A 6 lánctag és az ezt közrefogó 7 villa. az 1 lemezre erősített 8 tartószerwel van összekötve. A rúd alsó végén 9 csavarmenetre csavart 10 anyacsavar van, amely lehetőséget ad az 1 és 2 lemezek közötti láncszakasz hosszának változtatására. A láncszakasz hosszának a szerelés befejezése utáni nem kívánatos megváltozását a 10 anyacsavarra tolt ismert 11 tartószerv gátolja. A 10 anyacsavarhoz rendes görgős 12 lánctag csatlakozik, amely a lánc —c— pontját a lánc többi részénél nagyobb mértékben hajlíthatóvá teszi. A 3 hevederlánc a 2 lemez mentén a felső megerősítési pontig ér, ahol az —e—, —d—• csuklópontokon ismét rendes, görgős lánctagok vannak. A lánc eme végét 7 villa köti össze a 2 lemezre erősített 8 tartószervvel. Hevederláncként olyan láncot alkalmazunk, •mely, mint a 3. ábrán látható, az —a— irányban csak korlátolt görbülési sugárral hajlítható meg. Ez abból következik, hogy a hevederlánc kétkét egymásra következő tagja közötti « zárószög bizonyos mértékre, például 35—45°-ra korlátozott. A hevederláncot a másik —b— irányban (4. ábra) kinyújtott helyzetén túl nem, vagy csak alig lehet meghajlítani. Az ebben az irányban hatékony ß zárószög 0°-tól legfeljebb —2°-ig terjed. Az —a—• irányban való méghajlítást korlátozó zárószögnek tehát nem szabad 35—45°-ot meghaladnia, hogy a kívánt eredményt elérjük. E tény szükségességét az 5. és a 6. ábra világítja meg, Az 5. ábra olyan hevederláncot szemléltet, amelynek a szomszédos lánctagok közötti zárószöge 35—45°-nál nagyobb. A láncnak az 1 és 2 lemezek között kell összerakódnia. Az 1 lemez lefelé mozog, a 2 lemez pedig az 1 lemez e mozgásának egy része közben áll. Az 1 lemez tehát bizonyos K erővel nyomja a hevederlánc felső részét. Ez a K erő a 13 ponton D és H összetevőkre bomlik. Ennek folytán a 14 ponton a felfelé ható P erőből R és Q erők származnak és az egész rendszer egyensúlyban van. A D, illetőleg Q erő hatására a 13 és 14 pontok között nyomással szemben ellenállóképes láncrész alakulhat ki, mert a lánc —2°-os negatív zárószögének (4. ábra) keletkezését nem lehet elkerülni. Az említett, nyomással szemben ellenállóképes láncrész meggátolja az 1 lemez lefelé irányuló mozgásának folytatását. Ilyen, nyomásnak ellenálló láncrész nem alakulhat ki akkor, ha a lánctagok zárószöge 35 és 45° között van, A 6. ábra azt mutatja, hogy ez esetben milyen alakot vesz fel a láncnak az 1 és a 2 lemezek közötti része. Az említett zárószög következtében —h— emelőkar keletkezik, amelynek révén a D erő a 14 forgóponton olyan forgatónyomatékot fejt ki, amelynek hatására az 1 leniezleíe4é- irányuló mozgása közben- a -láne esetleges szoros tagjai is elfordulnak úgy, hogy a lánc kinyújtott helyzetéibe kerül. A lánc két említett zárószögét különféle módon lehet biztosítani. A zárást vagy a hevedereken kialakított orrokkal vagy a görgőkön, illetőleg csapokon kialakított ütközőkkel érhetjük el. Elérhetjük továbbá ezt a célt záróorrokkal rendelkező hüvelyekkel és a lánc hevedereinek megfelelő kivágásaival is. Szabadalmi igénypontok: A 126 710 lajstromszámú szabadalom bármelyik igénypontja szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a lemezeket összekötő láncok olyan hevederláncok, amelyek egyik irányban bizonyos görbületi sugárban meghajlíthatok, a másik irányban ellenben kinyújtott helyzetükön túl nem, vagy csak alig hajlíthatok meg. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a lánctagok közötti, a láncnak egyik irányban a kinyújtott helyzetén túl való maghajlítását korlátozó zárószög 0°-tól legfeljebb —2°-<ig terjed, a láncnak a másik irányban való meghajlítását korlátozó zárószög pedig 35—45°. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a láncnak a lemezek felső szélén való megerősítési pontja és a lánctartó között a láncot olyan rúd helyettesíti, amelynek felső, kihajlított végéhez a lemezre erősített tartószervbe, például görgős lánczárba illő lánc csatlakozik. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a rúd alsó végére csavart négyszögletes anyacsavar jellemez, amelyet beállított helyzetében a láncnak a lemezre erősített tartószerve rögzít. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a hevederláncot szabványos görgős lánctagok csatlakoztatják a lemezekre erősített tartószervekhez, például lánczárakhoz. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 610146. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.