137052. lajstromszámú szabadalom • Ütőszerszám

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.052. SZÁM 87. d. OSZTÁLY — M—12795. ALAPSZÁM Ütőszerszám Maurer József műszaki kereskedő, Budapest A bejelentés napja: 1943. július 14. Az eddigelé ismeretes kézi ütőszerszámok, pl. bőrlyukasztók, szegecsfejezők szerszámacél nyéllel készültek és a szerszám feje magából a nyélből volt kialakítva. Miután minden lyuk-, illetve szegecsátmérőhöz más szerszám kellett, a szerszámsorozatok költségesek voltak és előállításukhoz sok szerszámacélra volt szükség. Valamely szerszám elhasználódásánál pedig az értékes anyagú nyél is kárba , veszett. A fenti hátrányok elkerülését célzó találmány lényege oly ütőszerszám, mely. legalább végén üreges szerszámnyélből és legalább egy kiszögelésével a nyél üregébe fogódzó és e helyzetben rögzíthető, a nyélnél keményebb anyagú, kicserélhető fejből áll. Az új ütőszerszám előnye egyrészt, hogy csak a szerszámfejhez kell drágább szerszámacél, míg a nyél olcsó anyagból, pl. folytvasból való, másrészt egyetlen nyélhez több, különböző rendeltetésű és méretű szerszámfej tartozik. A találmány egyik kiviteli alakjánál a szerszámfejnek a nyél felé néző oldala, a fejnek a nyélbe helyezett állapotában a nyél homlokfalának fekszik. Ez a kiképzés biztosítja, hogy a szerszámnyélre ható ütés a szerszámfej felső felületén, tehát aránylag nagy felületen adódik át és így az erőhatás aránylag nagy felületen oszlik el. A találmány másik kiviteli alakjánál a szerszámfej tengelye a nyél hossztengelyében fekszik és a szerszámfej válla párhuzamos a nyélnek a szerszám felé néző oldalával. Ennek az elrendezésnek előnye, hogy a nyélre kifejtett ütés központosán adódik át a szerszámfejre és egyenletesen oszlik el a szerszám működő részén. A találmány célszerű kiviteli alakjánál egyetlen nyélhez több egyforma átmérőjű kiszögeléssel bíró, kicserélhető szerszámfej tartozik. Ez a kiképzés olcsó szerszámkészlet előállítását teszi lehetővé, mert á drága keményacélból való szerszámfejek aránylag kis méretűek és egyetlen szerszárnyelhez több, kicserélhető fej tartozik. A mellékelt rajz a találmány szerinti ütőszerszám több példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra bőrlyukasztó hosszmetszete, melyből a szerszámfej ki van emelve. A 2. ábra szegecsfejező hosszmetszete, behelyezett szerszámfejjel. A 3. ábra szegecshúzó hosszmetszete, behelyezett szerszámfejjel. Az ábrákon azonos szerkezeti elemek azonos hivatkozási számokkal vannak megjelölve. Az —1— szerszámnyelet végigmenő —2— üreg töri át (1. ábra). A —4— kicserélhető fej —3— kiszögelése az —1— nyél —2— üregébe tolható, ahol —5— csavarral rögzíthető. A csavar leesztergált —6— vége a —3— kiszögelés —7— hornyába fogódzik. A —4— szerszámfejnek központos —8— hosszfurata van. Lukasztás: közben a —8— furatban felgyülemlő bőrdarabkák a —2— szerszámnyél oldalába vágott, a szabadba vezető •—9— hasítékon át távoznak. A 2. ábra szerinti szegecsfejező —1— nyelének alsó végén kialakított —2— üregében a —10-— szerszámféj —3— kiszögelése —5— csavarral rögzíthető, az 1. ábra nyomán ismertetett módon. Az egy-egy nyélhez tartozó —10— szer számfejek mindegyike különböző nagyságú —11— mélyedéssel van ellátva. A 3. ábra szerinti szegecshúzó —1— nyelének alsó végén kialakított —2— üregébe a —12— szerszámfej —3— kiszögelése nyúlik és bedugott helyzetben —5— csavarral rögzíthető. Az egy-egy nyélhez tartozó —12— szerszámfejek mindegyike más-más átmérőjű furattal van ellátva. Az ismertetett példák mindegyikénél a —4, 10—, illetve —12— szerszámféjnek a —2— nyél felé néző —14— oldala a nyél —15— homlokfalának fekszik. A szerszámfej tengelye a —2— nyél hosszközéptengelyében fekszik, míg válla a —2— nyélnek a szerszám felé néző —15— oldalával párhuzamos. Az —1— nyél folytvasból, a —4, 10—, illetve —12— szerszámfejek szerszámaoélból készülnek. Egyetlen nyélhez több egyforma átmérőjű --3—• kiszögelésű, kicserélhető —4, 4-—, illetve —10, 10—, illetve —12, 12— szerszámfej tartozik. E fejek' alkotta sorozatok minden eleme a létesítendő lyuk, illetve szegecs méretéhez igazodik. Részleteiben a találmány sokféleképpen módosítható az igénypontok védelmi körén belül. A