137050. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a merev tömlőfejeknek a hajlékony tömlővégeken oldhatóan való megerősítésére

2 137.050 rácsavarásakor a —di— szorítótoldat a tömlő vé­gét a súrlódásnál fogva magával vinné és így a tömlőt gyűrné. Ez a különálló —ei— mag a szer­kezet szétszerelésénél és újbóli összeszerelésénél ugyanazokat a hátrányokat okozta, mint az 1. ábra kapcsán leírt, különálló —f— szorító hüvely vagy -gyűrű alkalmazása. A találmány ezeknek a hátrányoknak teljes ki­külszöbölését, vagyis oly szerkezet létesítését cé­lozza, melynél sem a külső —f— szorítógyűrű, sem pedig a tömlőfejnek belső —ei— magrésze nem alkot különálló darabot. A találmány azon a fel­ismerésen alapszik, hogy a hajlékony tömlő vé­gének a merev tömlőfejben való rögzítésére, a tömlővég és a belső mag közötti tapadáson kívül, a tömlővég megszorítására a legtöbb esetben - ele­gendő, ha a belső csavarmenetes —d— hüvelynek csak aránylag keskeny, nevezetesen csupán kari­ma alakú szorítótoldatot adunk. Ez a sugárirány­ban befelé nyúló karima egyrészt, mint az alábbi­akból látható, a kívánt rögzítéshez és - tömítéshez elegendő erővel szorítja a hajlékony tömlő végét a tömlőfej belső magrészére, másrészt csak egy él vagy cly keskeny sáv mentén fekszik fel a haj­lékony tömlőre, hogy a csavarmenetes hüvelynek a tömlőfejre való rácsavarásakor a tömlő minden gyűrése nélkül mozog el. Bizonyos esetekben, kü­lönösen nagyobb belső közegnyomás esetén elő­fordulhat, hogy nagyobbfokú rögzítés, ill. a töm­lővég és a belső mag között nagyobb tapadás kí­vánatos. Ily esetre a találmány egyik célszerű megoldási alakja szerint a belső magrésznek meg­növelt tapadófelületet adunk, nevezetesen a ma­got oly forgástest alakjában szerkesztjük, mely­nek alkotója tört- vagy görbevonal, pl. hullámvo­nal, előnyösen oly hullámvonal, melynek hullám­hegye a belső csavarmenetes hüvelynek a talál­mány szerinti karimája felé esik. így az utóbbi a hajlékony tömlő végének megszorítása tekinte­tében a belső magrésszel o!;; hatásosan működik együtt, hogy a tömlőnek a kapcsolásból való ki­csuszása a szerkezet oldása, vagyis a belső csavar­menetes hüvely meglazítása előtt semraiesetre sem követkézbe tik be. A rajz 3. ábrája a találmány célszerű megoldási alakját hosszmetszetben szemlélteti. Ezen az ábrán, az előbbi ábrákhoz hasonlóan, —a— a hajlékony tömlő vége, --b— a merev tömlőfej, —ci— ennek a valamely készülékbe csavarható, külső csavarmenetes csőtoldata, —eo-­a merev —b— tömlőfejnek a hajlékony tömlő végébe tolandó belső magrésze, —d— pedig a leírt oldható kapcsolást lehetővé tevő, belső csa­varmenetes hüvely, mely a —b— tömlőfejre csa­varható. A —d— hüvely a találmány szerint csak­is a sugárirányban befelé nyúló, karima alakú —d2 — toldatánál fogva fekszik fel az- —a— töm­lőre és így ezt nem gyűrheti. Ez a -~d2 -— karima nem tévesztendő össze a —d— hüvelynek az 1. ábra szerinti —k— karimával kapcsolódó kari­májával, melynek csupán az a rendeltetése, hogy a —d— hüvely a különálló —f—- szorítóhüvellyel vagy -gyűrűvel kapcsolódjék, vagyis ott a —d— hüvely karimája nem fekszik fel a hajlékony —a— tömlőre. (A szóbanforgó különbség abban is nyil­vánul, hogy az 1. ábra esetén a karima, egyéb­ként azonos feltételek mellett, jóval rövidebb —d— hüvely végén van.) Míg az 1. és 2. ábra szerinti korábbi megoldásoknál a csavarmenetes —d— hüvelyt a —b— tömlőfej —2— k irimájá­hoz való ütközésig lehetett továbbcsavarni, addig a 3. ábra szerinti, találmány-béli megoldásnál a —g— karimának a —d— hüvelynél kisebb átmé­rő is adható, vagyis a —d— hüvely a —g— karima fölé is tovacsavarható, ha az —a— tömlőnek az —e— maghoz, a —d2 — karimával való, még erő­teljesebb odaszorítását kívánjuk. Mint a 3. ábrá­ból továbbá látható, az —e2 — magnak a hajlékony tömlővég belső felületével érintkező külsó felüle­te oly forgásfelület, melynek alkotója hullámvo­nal, aholis a hullámhegy a —d2 — karima felé esik, ami a bevezetésben jelzett előnnyel jár. Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet a merev tömlőfejeknek a hajlékony tömlővégeken oldhatóan való megerősítésére, mely­nél a merev tömlőfejnek a hajlékony tömlő üre­gébe hatoló, a tömlővég belső ellentámaszát al­kotó, a tömlőfejjel egy darabból álló magrésze van és a tömlőfej külső felületére belső csavarmenetes hüvely csavarható, melynek a hajlékony tömlő végére felfekvő szorítótoldata van, jellemezve magához a tömlőhöz csupán sugárirányban befelé nyúló karimánál fogva odaszoruló, belső csavar­menetes hüvellyel. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet megoldási alakja, melyre jellemző, hogy a merev tömlőfej belső magrésze oly forgástest, melynek alkotója tört- vagy görbevonal. 3. A 2. igénypont szerinti szerkezet megoldási alakja, melyre jellemző, hogy a piagrész alkotója oly hullámvonal, melynek hullámhegye a belső csavarmenetes hüvely szorítókarimája felé esik. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi KönyvKiadó igazgatója 610143. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents