137041. lajstromszámú szabadalom • Sebességkorlátozó berendezés közúti gépjárművekhez

2 137.041 a fojtószelepig vezető rudazat befolyásolásával, vagy külön e célra a szívócsőbe iktatott fojtósze­lepeí mozgat. Diesel motoroknál a szolenoid vagy elektromág­nes a nyersolaj befecskendező szivattyú töltősza­bályozó emelőjére hat a gyorsítópedál, illetőleg kézi töltésszabályozó emeltyűtől a befecskendező szivattyúhoz vezető rudazat befolyásolása útján. A mellékelt rajzok a találmány ezen változata szerinti sebességkorlátozó berendezés példakép­peni kiviteli alakjait tüntetik fel vázlatosan, és­pedig : az 1. ábra az Ottó^motorhoz való berendezést külön fojtószeleppel, a 2. ábra az Ottó-motorhoz való, a gázosító fojtószelepére ható, illetőleg a Diesel-motorhoz való elrendezést, azonban a kontaktust vezérlő szabályozó, a szolenoid vasmagjának mozgását fékező szerkezet és az áramforrás elhagyásával, a 3. ábra a 2. ábrán ábrázolt rudazatot, Otto-mo­torhoz való változatban, a teljes motorteljesít­ménynek megfelelő helyzetben, a 4. ábra pedig ugyanazt a rudazatot a szolenoid által beállított, az alapteljesítménynek megfelelő helyzetben tünteti fel. Az (1) centrifugális szabályozó, amelynek (2) tengelyébe á (3) csúszó érintkező a jármű (4) akkumulátortelepének áramát vezeti, a jármű megengedett legnagyobb sebességénél, a (2) ten-' gely végén levő (5) csúszó és azzal szembenálló (6) helytálló érintkezővel zárja az áramkört, amely a (7) szolenoid tekercsében folyva behúzza a (8) vasmagot, amely a (9) gázosító és a (10) szívócső közé beiktatott (11) fojtószelepet, amivel csukló­san kapcsolódik, az alapteljesítménynek, megfe­lelő, (szaggatott vonallal jelzett) helyzetbe állít­ja. A fojtószelepnek ez a helyzete a (12) ütköző­csavarral beszabályozható. A (7) szolenoid (8) vas­magja egy kis (13) dugattyút is mozgat, amely a (14) hengerben mozogva az abban levő levegőt összenyomja mikor a (7) szolenoid a (8) vasmagot behúzza. A (14) hengeren levő (15) állítócsavarral a levegő kiömlése és evvel a (8). vasmag behúzási sebessége, tehát a fojtószelep elállításának sebes­sége is szabályozható. Amint a jármű sebessége a meghatározott ér­tékkel a megengedett legnagyobb sebesség alá csökken, az (1) szabályozó megszakítja a (7) szo­lenoid áramkörét, amire a mágneses tér eltűnvén, a (16) visszahúzó rugó visszahúzza a (8) vasmagot eredeti helyzetébe, és ezzel együtt a (11) fojtósze­lepet teljesen nyitott helyzetbe állítja. A 2. ábra szerinti elrendezésnél az (1) gyorsító pedáltól az Otto-motor esetében a gázosító (2) fojtószelepéhez, Diesel-motor esetében a nyers­olaj-befecskendező szivattyú (3) töltésszabályozó emelőjéhez vezető rudazatba egy (4) kétkarú eme­lő van beiktatva, amelynek (5) középső csukló­pontjához a (1) gyorsító pedálhoz vezető (6) rúd, (7) felső csuklópontjához Otto-motor esetében a gázosító (2) fojtószelepéhez, illetőleg Diesel-motor esetében a nyersolaj befecskendező-szivattyú (3) töltésszabályozó emelőjéhez vezető (8) rúd van kapcsolva, míg (9) alsó csuklópontjával a (10) szo­lenoid (11) vasmagja kapcsolódik. A rudazat a 2. ábrán a motor üresjárásának megfelelő helyzetben van ábrázolva. A 3. ábra a rudazatot abban a helyzetben ábrá­zolja, amelyet az a gyorsítópedál teljes lenyomá­sakor vesz fel. Ebben az esetben az (1) pedáltól vezető (6) rúd a (4) kétkarú emelőt annak pillanat­nyilag mozdulatlan (9) alsó csuklópontja körül elfordítva, a (7) felső csuklópontjához csatlakozó (8) rúddal a fojtószelepet, illetőleg a töltésszabá­lyozó emeltyűt, a motor legnagyobb teljesítmé­nyének megfelelő helyzetbe állítja. A 4. ábra a rudazatot abban a helyzetben ábrá­zolja, amikor a jármű elérte a megengedett leg­nagyobb sebbességet és a szabályozó által bekap­csolt szolenoid a fojtószelepet, illetőleg a töltéssza­bályozó emelőt, az alapteljesítménynek megfelelő helyzetbe állítja. Ebben az esetben a (4) kétkarú emelő (3) középső csuklópontja lesz pillanatnyi­lag mozdulatlan és a (10) szolenoid behúzódó (11) vasmagja, amely a (4) kétkarú emelő (9) alsó csuklópontjával kapcsolódik, azt az (5) középső csuklópont körül elfordítja, úgy, hogy a (7) felső csuklóponthoz csatlakozó (8) rúd a ioitószelepet, illetőleg a töltésszabályozó emelőt az alapteljesít­ménynek megfelelő helyzetbe állítja. Ebben a helyzetben a (4) kétkarú emelő alsó vége az (12) ütközőcsavarnak támaszkodik, amivel a kívánt helyzet pontosan beállítható. Látható tehát, hogy a sebességkorlátozó beren­dezés a jármű sebességet a vezető közreműködése nélkül, sőt annak akarata ellenére, a megengedett mértékre korlátozza, és azt egy előre meghatáro­zott alsó és a megengedett felső határ közt sza­bályozza, anélkül, hogy a megengedett legnagyobb sebességnél lassabban haladna, vagy a megenge­dett legnagyobb sebességnél, nagyobb járműellen­állás esetén, a motor teljes teljesítményének igény­bevételét megakadályozná. Szabadalmi igénypontok: 1. Sebességkorlátozó berendezés azzal jellemez­ve, hogy a sebesség változására érzékeny szabá­lyozó szerv a jármű valamely, a jármű sebessé­gével mindig arányos fordulatszámmal forgó, ré­széről hajtódik, és a jármű-motor tüzelőanyag adagoló berendezésére hat. 2. Az 1. igénypont szerinti sebességkorlátozó berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szabályozó szerv villamos érintkezőt mozgat, amellyel egy a jármű áramforrására kapcsolt szo­lenoid vagy elektromágnes áramkörét zárja vagy nyitja, amely szolenoid vagy elektromágnes a járműmotor tüzelőanyag adagoló berendezésére hat. 3. A 2. igénypont szerinti sebességkorlátozó berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szolenoid vagy elektromágnes szabályozás köz­ben a járműmotor tüzelőanyag adagoló berende­zését csak két helyzetbe, éspedig vagy a motor tel­jes teljesítményének, vagy az alapteljesítmény­nek megfelelő helyzetbe állítja. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazga-tőja 610143. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utoa 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents