137038. lajstromszámú szabadalom • Hanglemez-állvány
2 137.038 hornyok vannak alakítva, amelyek a —13-— kengyelnek a —11— fülekbe való bevezetésekor a —15— szemek áthatolását nem gátolják. A —13— kengyel az 1. ábrán látható elreteszelési helyzetében a —8, 10— hanglemezeknek jogosulatlan kiemelését meggátolja. A —13— kengyel középrésze szállításnál fogantyú szerepét is betölti. A —16— lakatok helyett a —11— fülekben elcsúsztatható reteszek alkalmazhatók, amelyek a —13— kengyelt az 1. ábrán látható helyzetében fogva tartják. A sérülési veszély csökkentésére az —5, 6— és 7, 9— bevágások lágy textilanyaggal, pl. bársonnyal, selyemmel vagy műselyemmel beleihe tők. A hanglemez-állvány olcsón, célszerűen fából állítható elő. A 4—fi. ábrákon látható második megoldási alaknál az —1— fenéklap lejtős, úgyhogy ezen lejtésnek megfelelően a —8— hanglemezek magasabb, míg a —10— hanglemezek alacsonyabb helyzetet foglalnak el. Az —1— fenéklapban a —17, 18— áttörések vannak, amelyek alakja úgy van megválasztva, hogy a —8, 10— hanglemezek egy része az —1— fenéklap alá kerül. Ennek a megoldásnak az a további előnye, hogy kiemeléskor a —8, 10— hanglemezeket alulról felfelé lehet tolni és ily módon a kiemelést meg lehet könnyíteni. A —2— végfalakhoz, azok síkjaiban, a —19— szárak csatlakoznak. A —19— szárak —20— áttörésein a 6. ábrán külön is feltüntetett —21— elreteszelő rudat vezetjük át, amelynek egyik végén kalapács alakú —22— ütköző van, míg a másik végén alakított —23— furatba a —24— lakatot akasztjuk, amely a —21— rudat elreteszelő helyzetében rögzíti. A —21— rúd egyrészt a —8, 10— hanglemezek jogosulatlan eltávolítását akadályozza meg, másrészt szállításnál fogantyú szerepét is betölti. A szív alakú —32— sarokdíszek, amelyek előnyösen a —2— végfalakkal és a —19— szárakkal egy testet alkotnak, a —19— szárak tőrészét jól merevítik. A kalapács alakú —22— ütközővel ellátott —21— rúd a —24—• lakat helyett, a 4., illetve 6. ábrán látható helyzetében, tetszés szerinti más módon, pl. csappal vagy tolólkával is elreteszelhető vagy pedig a —21— rúd végén kulccsal működtethető zár rögzíthető, amelynek nyelve a —19— szárral vagy utóbbiban alakított fészekkel együttműködve, a —21— rudat elreteszeli. Megoldható a —21— rúd oly módon is, hogy az egyik vége az egyik —19— szár szabad végéhez csuklósan elforgathatóan van erősítve, míg a másik vége a másik •—19— szár szabad végével tetszés szerinti módon, oldhatóan összeköthető. A —2— végfalak —25— lábai egymással, fokozott merevítés biztosítása céljából, a —26— talplemezzel vannak összekötve. Ez a megoldási alak is előnyösen fából készülhet. Az : —1— fenéklapban a —17, 18— áttörések és a —3, 4— rudakban a —7, 9— bevágások a hanglemezek vastagságánál célszerűen szélesebbek és a —17, 18—áttörések határoló végfalaiban és a —7, 9— bevágások végfalaiban a hanglemezek vastagságával egyenlő szélességű hornyok alakíthatók, amelyek lágy textilanyaggal, pl. bársonnyal, selyemmel vagy műselyemmel bélelhetők, úgyhogy a —8, 10— lemezeik csak ezekben a hornyokban foglalnak helyet és így a sérülések veszélye kizárt, A 7. ábrán látható harmadik megoldási alaknál, amely a 4—6. ábrákon látható második megoldási alak továbbfejlesztése és tökéletesítése, annak ellenére, hogy az —-1— fenéklap vízszintes, a —8— és —10— hanglemez-sorok egymáshoz viszonyítva nemcsak oldalirányban, hanem magassági irányban is el vannak tolva. Ezt a célt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a —8— hanglemezek kisebb mértékben míg a =—10— hanglemezek nagyobb mértékben vannak az —1— fenéklapba süllyesztve. A —8, 10— hanglemezek befogadására, illetve elhelyezésére való, az —1— fenéklapban alakított áttörések jelölése —27—28—. A —27— áttörések rövidebbek, míg a —28— áttörések hosszabbak, úgyhogy ennek megfelelően a —8— hanglemezek magasabb, míg a —10— hanglemezek mélyebb helyzetbe kerülnek. Ennél a megoldásnál is a —27, 28— áttörések és a —7, 9— bevágások a hanglemezek vastagságánál szélesebbek és a határolófalakban hornyok vannak alakítva, amelyek előnyösen lágy textilnyaggal, pl. bársonm'al, selyemmel, műselyemmel bélelhetők. A —2— végfalak L-alakúak. A —2— végfalak a --29— lábakkal egy testet alkotnak. A —2— végfalakban a vízszintes —30— furatok vannak, amelyeken át a •—31— elreteszelő rúd tolható. Ez a —31— rúd elreteszelő helyzetében tetszés szerinti módon rögzíthető, pl. az egyik végén csavarmenetekkel lehet ellátva, amelyek a —2— végfal —30— furatában rögzített belső csavarmenetekkel ellátott hüvelybe csavarolhatók. A —31— rúd, az előzőkben ismertetett megoldási alaktól eltérően, helyzetében tetszés szerinti más módon, pl. tolókával is elreteszelhető. Az egyes megoldási alakok por ellen védő zárófedéllel védhetők. Ezek a por ellen védő fedelek diótvázra feszített impregnált papirosból, vászonból, selyemből, celofánból rétegezett falemezből készülhetnek. A —3, 4— rudak felső lapjain, a lemezek elhelyezésének megfelelő beosztásban, sorszámok alkalmazhatók, amelyek az egyes hanglemezek kikeresését megkönnyítik. Az egyes megoldási alakok egymással kombinálhatók és a hanglemezek oldalirányban és magassági irányban eltolva kettőnél több sorban is elhelyezhetők. Utóbbi esetben a . hanglemezállvány hossza tovább csökkenthető és a szomszédos hanglemezek egymáshoz közelebb hozhatók. A hanglemezeknek egynél több sorban való elrendezése azoknak különböző szempontok szerinti áttekinthető csoportosítását teszi lehetővé. Szabadalmi igénypontok: 1. Hanglemez-állvány, melyet az jellemez, hogy a hanglemezek egynél több sorban egymáshoz viszonyítva, oldalirányban eltoltan vagy magassági irányban eltoltan — vagy úgy oldal- mint magassági irányban eltoltan vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti hanglemez-állvány kiviteli alakja, jellemezve a hanglemez-állvány fenéklapjában alakított oly bevágásokkal vagy