137004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vitaminban dúsított konzervek előállítására gyümölcsből, zöldségből, főzelékfélékből, illetőleg mindenféle vitamintartalmú növényi eredetű terményből

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.004. SZÁM 53. c. OSZTÁLY — S—18491. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés vitaminban dúsított száraz konzervek előállítására gyümölcsből, zöldségből, főzelékfélékből, illetőleg mindenféle vitamintartalmú növényi eredetű terményből Suppan Cornel konzervgyáros, Budapest A bejelentés napja: 1941. január 15. A találmány olyan -eljárás és berendezés, amelyekkel vitaminban dúsított száraz konzervek állíthatók elő a feldolgozandó anyagokból, nevezetesen mindenféle vitamintartalmú, növényi eredetű terményből, mint gyümölcsből, zöldségből, főzelékfélékből, gyümölcsfaleveliekből stb. Általában ismeretesek vitamintartalmú növényi terményeikből készült száraz, nedvdús, pépes vagy leveses konzervek. A konzervek gyártásánál a szokásos műveletek közé tartozik, hogy az említett feldolgozandó anyagokat ismert előkészítés után főzik vagy leforrázzák és vegyszerekkel vagy fűszerekkel keverik össze. Száraz konzerveket számottevő külön adalék hozzákeverése nélkül úgy is készítenek, hogy a feldolgozandó anyagot előzetes tisztítás után egészben meghagyják,' tfőzés vagy forralás mellőzésével meleg légárammal 40—60 C°-on' egyetlen fokozatban beszárítják és lemezekké sajtolják. Ennek az eljárásnak továbbképzési módja szerint a szárítást két lépésben végzik és a szárítmányt nagy nyomáson, pl. 300 kg/cm2

nyomás alkalmazásával, kész termékké dolgozzák fel; a szárítás első lépése vákuumban történik, pl. 70 C° körüli hőmérsékleten, második lépése pedig szabad levegőn vagy langyos kemencében. Valamennyi ismert konzervnek az a legnagyobb hátránya, hogy a vitaminok, különösen a C-vitamin, az alkalmazott hőfok vagy a szabad levegő hatása vagy mindkettő következtében teljesen vagy jórészt elpusztulnák. Egyéb hátrányok pl. még, hogy a vegyszerek és a fűszerek a feldolgozandó anyagok természetes hatását és a konzervek élvezetét tetemesen befolyásolhatják; az esetleg alkalmazott nagy nyomás a konzerv öregedését nem hogy gátolná, hanem azt elősegíti. A találmány célja olyan eljárás és berendezés létesítése, amelyek segítségével a feldolgozandó anyagból kapott száraz konzervek egyrészt a konzerválandó anyag vitaminjait dúsítva tartalmazzák, másrészt konzerváló vegyszerek és/vagy ilyen fűszerek, sőt esetleg minden adalék nélkül és minden esetben sűrítő nyomás nélkül készülnek. Az ilyen száraz konzervek egyebek közt nem penészednek, tartósak, ízüket megtartják, könynyen oldhatók és oldott állapotban visszakapják "a konzerválandó anyag színét. Élelmezési értékükön felül a találmány szerinti száraz konzervek nagy előnye, hogy gyári üzemben nagy mennyiségekben gyorsan és viszonylagosan kevés költséggel állíthatók elő. Feldolgozandó anyagon magát a vitamintartalmú növényi eredetű terményt, konzerválandó anyagon a konzerváláshoz előkészített feldolgozandó anyagot, száraz konzerven pedig olyan sziláid halmazállapotú szárított konzervet értünk, amelynek nedvességtartalma a konzerválandó anyag összetételétől, kisebb-nagyobb szárazanyagtartalmától függően igen kicsiny, pl. 3—10%. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a feldolgozandó anyagot mosás és tisztítás után összezúzzuk és áttörjük, az áttört (passzírozott) anyagot mint konzerválandó anyagot vákuumban péppé sűrítjük — éspedig olyan hőfokon, amely a C-vitamint gyakorlatilag még nem támadja meg —, majd a pépet pormentes szellőztetéssel ellátott környezetben vékony rétegben ugy terítjük ki és simítjuk le, hogy a péprétegnek tivább feldolgozandó hasznos tömege a berendezés közreműködő .alkatrészeihez hozzá ne tapadhasson, végül pedig a pépréteget ugyancsak pormentes szellőztetéssel ellátott környezetben, a levegő nagymérvű kizárásával, a besűrítéshez alkalmazott hőfoknál alacsonyabb hőfokon egyenletes kiszáradásig szárítjuk. Az ilyen szárítás általában kb. 4—6 napig tart. A kiszárítandó anyag minőségétől és egyéb körülményektől, pl. a levegő nedvességtartalmától és hőfokától függően a szárítási időtartam a megadottnál kevesebb, de löbb is lehet. A konzerv készülhet minden adalék nélkül, de az íz és a szín módosítására ismert adalékokat keverhetünk a konzerválandó anyaghoz. A kész száraz konzervet hártyapapírba, dobozokba stb. csomagolhatjuk, vagy más ismert módon készíthetjük el a tárolás vagy a közvetlen forgalombahozás céljára; a konzervet száraz helyen kell tartani. Szakaszos vagy folytonos üzemben dolgozunk.