137002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiokarbamid származékok előállítására
2 137.002 A p-aminobenzolszulfo-N^metil-S-izotiokarbT-amidot úgy kapjuk, hogy a p-acetilamino-benzolszulfo-N-metil-S-izotiokarbamidot — amelyet jó termelési hányaddal úgy állítunk elő, hogy p-acetilamino-benzolszulfokloridot a metil-S-izotiokarbamid valamely sójával alkáli jelenlétében híg acetonos közegben alacsony hőmérsékleten kondenzálunk — híg sósavval dezacetilezzük. 2. példa: Ha az előző példában a p-aminobenzolszulfo-N-metil-S-izotiokarbamid helyett ugyanolyan súlymennyiségű p-iacetilamino-benzolszulfo-N-metil-S'-izotiokarbamidot és ecetsav helyett 35 cm3 22 Bé°-os Sósavat használunk, úgy jó termelési hányaddal a p-acetiláminobenzolszulfo-N-tiokarbamidot kapjuk, amely 228°-on olvad (Maquenneféle olvadáspont-mérőblokk, pillanatnyi olvadáspont). Ezt a terméket híg nátronlúggal dezacetilezhetjük és azt az 1. példában ismertetett p-aminobenzolszulfo-tiokarbamiddá alakíthatjuk át. 3. példa: 25 g benzolszulfo-N-metil—S-izotiokarbamidot nátriumszulfhidrát oly alkoholos oldatának 190 cm3 -ével elegyítünk, amelyet úgy állítottunk elő, hogy 2-szer normál nátriumetilát oldatot 20°-on H2S-el telítettünk. Az elegyet zárt edényben kb. 100°-on, rázás közben, egy órán át hevítjük; kihűlés után az elegyet 600 cm3 35—40°-os vízben felvesszük, a minimális mennyiségű oldhatatlan rész elkülönítése végett, derítőszén jelenlétében szűrjük és a szűrletet 60 cm3 80%-os ecetsavval megsavanyítjük. Egy órai állnihagyás után a kicsapódott terméket leszűrjük, vízzel mossuk és vákuumban szárítjuk. A kapott termék a benzolszulfo-N-tiokarbamid, amely 138°-on olvad. 4. példa: Zárt edényben, 1 órán át, rázás közben 15 g p-acetilarninobenzolszulfo-NHbenzil-S-izotiokarbamidot és 105 cm3 alkoholos nátriumszulfhidrátoldatot, amelyet úgy kaptunk, hogy nátriumetilát 2-szer normál alkoholos oldatát kénhidrogénnel telítettük, hevítünk. Az elegyet kihűlni hagyjuk, majd 400 cm3 45°-os vizet adagolunk hozzá és benzollal extraháljuk avégett, -hogy belőle a benzilmerkaptánt elkülönítsük, amely olaj alakjában válik ki. Ezután a vizes oldatot színtelenítőszén jelenlétében foganatosított szűrés útján derítjük; majd 22 cm3 22 Bé°-os sósavval megsavanyítjuk és a képződött csapadékot leszűrjük. A csapadékot vízzel mossuk és szárítjuk. Kitűnő termelési hányaddal a 2. példában ismertetett p-acetilaminobenzolszulfo-N-tiokarbamidot kapjuk, amely dezacetilezés útján a p-aminobenzolszulfotiokarbamidot szolgáltatja. A kiindulási anyagként használt p-acetilaminobenzolszulfo~N-benzil-S-izotiokarbamidot jó termelési hányaddal kapjuk-, ha p-acetilaminobenzolszulfokloridot az S-benzilizotiokarbamid klórhidrátjával -66%-os vizes aoetonban nátriumhidroxid jelenlétében alacsony hőmérsékleten kondenzálunk. 5. példa: 10 g p-acetilaminobenzolszulfonü-N-benzil-S-izotiokarbamidot 140 órán át közönséges hőmérsékleten zárt üvegben NaSH-nak abszolút alkoholban való, H2S-el telített 2-szer normál oldata 70 cm3 ével rázunk. Ezután még 250 cm3 vizet adagolunk és a továbbiakban az előző példában megadott módon dolgozunk. Ily módon a már ismertetett p-acetilamino-benzolszulfonil-tiokarbamidot kapjuk, az elméleti -kitermelés 88%-ának megfelelő termelési hányaddal. 6. példa: 100 g p-acetilamino-benzolszulfonil-N-metil-S-izotiokarbamidot NaSH-nak 96%-os etilalkoholban való, kénhidrogónnel telített 2-szer normál oldata 700 cm3 -ében szuszpendálunk. Az elegyet rázás közben fokozatosan hevítjük oly módon, hogy egy órán belül 62°-ot érjünk el, majd a rázás folytatása mellett az elegy hőmérsékletét négy órán keresztül 62 és 75° között tartjuk. Ha ezek után az 1. példában megadott módon dolgozunk, úgy a p-acetilamino-benzolszulfonil-tiokarbamidot kapjuk, az elméleti 78%-ának megfelelő termelési hányaddal. 7. példa: Úgy dolgozunk, mint az előző példában, azzal a különbséggel, hogy a szuszpenzióba az egész hevítési időtartam alatt HpS-áramot vezetünk. Ekkor a p-acetilarnino-benzolszulfonil-tiokarbamidot az elméletinek 88%-át tevő termelési hányaddal kapjuk. 8. példa: Ha úgy dolgozunk, mint a 6. példában, azzal a különbséggel, hogy a hevítés folyamán lassanként 21 g ecetsavat adagolunk, úgy a p-acetilaminobenzolszulf onil-tio'karbamid termelési hányada 89%-ra növekszik. 9. példa: 40 g p-acetilamino-benzolszulfonil-N-metil-S-izotiok*arbamidot NaSH 6-szor normál vizes oldatának 175 cm3 -ében szuszpendálunk és a szuszpenziót 16 órán át 100°-on zárt edényben hevítjük. Kihűlés után 500 cm3 vízzel hígítunk, a kapott oldatot megszűrjük és a szűrletet HCl-el megsavanyítjuk. A képződött p-acetilamino-benzolszulfonil-tiokarbamid kicsapódik. A csapadékot leszűrjük, mossuk és szárítjuk. A kitermelés az elméletinek 60%-a. 10. példa: Űgy dolgozunk, mint az előző példában, azonban az NaSH vizes oldata helyett Ca(SH)2 -nek 4-szer normál vizes oldata 500 cm3 -ét alkalmazzuk és csupán 8 óra hosszat hevítünk. A kitermelés az elméletinek 43%-a. Szabadalmi igénypont: Eli arás a tiokarbamid arilszulfonil-származékai előállítására, melyet az jellemez, hogy valamely
