136996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rozsnak keményítőre és sikérre való feldolgozására

Megjelent: 1961. május 15. ÜÍÍSZÁGOD TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEÍRÁ 136.996. SZÁM 89. k. .OSZTÁLY — H—11897. ALAPSZÁM Eljárás rozsnak keményítőre és sikerre való feldolgozására Hoffmann's Stärkefabriken A. G. cég, Bad Salzuflen (Lippe) / A bejelentés napja: 1943. július 24. Németországi elsőbbsége a 620/1940. MESZ rendelet alapján: 1941. június 9. Ismételten megkísérelték már a rozs, illetve a rozsliszt iparilag értékesíthető alkatrészeinek, célszerűen tehát a keményítőnek és sikernek a lehető legkedvezőbb módon való kinyerését. Így pl. megkísérelték a keményítőnek rozslisztből való leválasztását oly módon, hogy az alacsony kiőrlésű lisztet kétszeres mennyiségű vízzel habos, kenőcsszerű tömeggé dagasztották és belőle centrifugális útján a keményítő egy részét leválasztották, . míg rozsfehérjének, kisszemcséjű keményítőnek, vízben oldható szénhidrátoknak és ásványi anyagoknak keveréke vizes szuszpenzióban, illetve oldatban maradt vissza. Ennél az eljárásnál tehát még csak megközelítően sem válik lehetségessé a nyersanyagnak keményítőre való racionális feldolgozása, miután egyrészt a jelen levő keményítőnek csupán kb. 50%-át lehet, mint olyat, kitermelni és a nagymennyiségben kapott ún. sikérkeményítő, különösen nagy víztartalma és rossz eltarthatósága következtében, nehezen értékesíthető. Ennek a részletnek a szárítása gazdaságossági szempontokból nem vállalható és a közvetlen összesütés. amely egyébként a gyakorlatban nem tudott tért hódítani, sem a keményítőrészletnek, sem pedig a sikernek, mint olyannak, kitermelését nem jelenti. Ettől eltekintve a közvetlen összesütés a siker bomlékonysága miatt már azért is meghiúsul, mert nem lehet a szárítatlan sikérkeményítőt a pékipari fogyasztóüzemek között bomlás nélkül elosztani. Azt a számunkra közelfekvő kísérletet végeztük el mármost, hogy a rozslisztet a rizskeményítő gyártásának mintájára dolgoztuk fel, tehát a lisztet ismert módon híg (kb. 0,4 Bé-fokos) alkálilúggal feliszapoltuk és a kapott diszperziót centrifugáltuk. A • rizs feldolgozásánál ilyenkor a keményítőrészlet leválasztása után nehézség nélkül tiszta sikérlúgot kapunk, amelyből sav hozzáadására a siker kicsapható. Az a kísérlet, hogy az aprított rozsot ugyanígy, tehát híg alkálilúggal való feltárás útján, a rizsfeldolgozással analog módon tárjuk fel és ezen az úton termeljük ki a roziskeményítőt, nem vezetett gyakorlatilag használható eredményhez. Ha úgy dolgozunk, hogy az aprított rozst, tehát pl. rozslisztet, híg alkálilúggal a rizsfeldolgozással analóg módon feliszapoljuk, úgy mindenekelőtt már annak következtében is nehézségek lépnek fel, hogy a kapott cseppfolyós fázis nehezen választható el a keményítőtől, minthogy a keményítő az oldat nagyobb viszkozitása következtében, mely oldat a siker mellett még a rozslisztben mindig kb. 15—20%-ban jelen levő nyálkaanyagokat tartalmazza, nehezen ülepszik. Ezenkívül a sikernek a későbbi megsavanyítás útján való kitermelése a cseppfolyós fázisból nehéz lesz és nem foganatosítható oly isímán, amint az ismert módon a rizsnél lehetséges, amelynél a megsavanyítás után melegítés, ülepítés és' víztelenítés, dekantálás vagy szűrőprésekben való szűrés segélyével a sikert könnyen kitermelhetjük. Ezeket a nehézségeket és a táplálkozási célokra mindenképpen értékes nyálkaanyagok elvesztését a találmány szerint azzal küszöbölhetjük ki, hogy először az aprított nyersanyagot, tehát pl. rozslisztet, alkálihozag nélkül, más célokra önmagában véve ismeretes módon, vízzel összekeverjük, éspedig oly mennyiségű vízzel, amely elegendő ahhoz, hogy a nyalkaanyagokat nem túlságosan viszkózus folyadékká oldja fel és utóbbiakat a szilárd anyagoktól elkülönítse. Ha ilyen módon a nyálkaanyagokat a rozsból kimostuk, úgy egyrészt gondoskodtunk arról, hogy a nyálkaanyagokat a keményítőtől függetlenül kitermeljük, másrészt pedig a keményítőtartalmú nyersanyagot annyira megváltoztattuk, hogy az, ismert módon, a rizskeményítőgyártás alapelvei szerint lúgos feltárással feldolgozható. Az eljárás tehát abban van, hogy a nyálkaanyagok kimosása után az anyagot a rizskeményítőgyártásnál szokásos 'módon, pl. 0,4 Bé-fokos alkálilúggal ismét feliszapoljuk és azután a keményítőt a most már tiszta lúgos sikéroldatból ismert módon elkülönítjük és a keményítőt és síkért — utóbbit az oldat megsavanyítása útján — külön-külön kitermeljük. Rozsliszt esetén célszerű, hogy ha ezt legalább háromszoros mennyiségű vízzel keverjük össze