136970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mangán- és foszfortartalmú vasércek kohósításakor a mangán és foszfor szétválasztására
2 136.970 C° volt. Egyébként a kohósítást szokásos módon végeztük. Az eljárás eredménye az alábbi összetételű nyersvas volt: C 2,2—3% Si 0,5—lo/0 Mn 1,6—3,5% • P 3 — 3,5% S 0,04—0,1% Ez a nyersvasösszetétel lényegében teljesen megfelel a szokásos Thomas-nyersvas összetételének, feltűnő módon még a kén tekintetében is, dacára annak, hogy az érc kéntartalma viszonylag nagy, nevezetesen 1—1,5% volt, amihez még a kohósítás folyamán adagolt koksz kéntartalmát is hozzá kell számítani, miután ez a kéntartalom is elsalakítandó. A kapott nyersvas kéntartalma tehát oly kicsiny volt, hogy utólagos kéntelenítésre nem volt szükség és az ércet sem kellett előzetesen pörkölni. Minthogy a Thomas-féle eljárás foganatosításához 1,7—2% foszfortartalom elegendő, a fent megadott összetételű érccel együtt 40—50% mennyiségben foszforszegény, de vasdús érc is Thomasnyersvassá kohósítható. A kapott salak összetétele a következő volt: - Si02 40—45% MnO 35—38% AI2O3 4— 6% FeO 1— 3o/0 CaO 6—10% Ti02 0,5o/ 0 MgO 2— 50/0 S 3,0% A nagy mangán tartalmú salak olvadáspontja alacsony és a salak hígfolyós, úgyhogy a nagyolvasztóban viszonylag kis hőmérséklet mellett sem. okoz üzemi nehézséget. A salak mangánoxidtartalma 35—38%-ot is elérhet, úgyhogy az ilyen salak, mint mangánérc, mangánra tovább dolgozható fel és minthogy a salak foszforszegény, az abból gyártott ferromangán vagy szilikomangán szintén foszforszegény. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604967. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy nagy, például 1—2%, kéntartalmú ércekből kicsiny, például 0,05% kéntartalmú nyersvas gyártható. A mangánsalak kéntelenítő hatása oly nagy, hogy még az alkalmazott viszonylag alacsony hőmérsékleten is az eleggyel bevitt kén 99%-át elsalakítani képes, így a fent megadott példánál 100 kg nyersvassal bevitt 70 kg kén mellett a nyersvas kéntartalma középértékben 0,05% volt és csak ritkán érte el a 0,1%-ot. A találmány szerinti eljárás lényeges új műszaki hatása tehát abban van, hogy azzal nagy mangán- és foszfortartalmú vasércek oly módon dolgozhatók fel, hogy a foszfor és a mangán egymástól függetlenül, számottevő veszteség nélkül értékesíthetők, részint mint foszforszegény, de mangándús salak, másrészt mint a Thomas-eljárassal való feldolgozásra alkalmas foszfortartalmú nyersvas. Savanyú salakképzéssel eddig csak vasszegény érceket kohósítottak abból a célból, hogy a mészkő hozagolását megtakarítsák és ezáltal a nyersvasra eső salaktömeget csökkentve a kohósítást kisebb kokszfogyasztás mellett végezzék el. Az ily módon gyártott nyersvas kéntartalma azonban oly nagy, hogy azt csak kéntelenítés után lehet felhasználni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagy mangán- és foszfortartalmú ércek kohósításakor a mangán és a foszfor szétválasztására, melyre jellemző, hogy az érceket savanyú salakképzés közben dolgozzuk fel nyersvasra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a kohósításkor 700 C° alatti hőmérsékletű levegőt fúvatunk a kohóba.
