136967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tisztító- és mosószer előállítására
Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.967. SZÁM 8. i. OSZTÁLY — R—8561. ALAPSZÁM Eljárás tisztító- és mosószer előállítására Dr. Rejőd A. Ödön könyvkiadó, Budapest A bejelentés napja: 1943. február 8. Ismeretes, hogy a kalcium- és magnéziumsókat nagyobb mennyiségben tartalmazó, ún. „kemény vizek", mosás szempontjából hátrányosak. A természetes vizekben a keménységet a következő sók okozzák: Kalciumsók, éspedig: változó keménységet okoz a Ca(HC03)2; állandó keménységet okoznak a CaCI2 , CaS0 4 , Ca(N0 3 )2, továbbá magnéziumsók, éspedig: változó keménységet okoz a Mg(HC03)2; állandó keménységet okoznak a MgCl2 , MgS0 4 , Mg(N0 3 ) 2 . Ismeretes az is, hogy a kemény vizekhez, azok lágyítása céljából szódát [Na2(C03)2] és oltott meszet vagy mészhidrátot [Ca(OH)2 ], vagy trinátriumfoszfátot (Na3PC>4) adagolnak megfelelő kiszámított mennyiségben, vagy pedig az ásványtanilag a zeolitok csoportjába tartozó „permutit"-szűrőkön vezetik azokat keresztül. Ügy találtuk, hogy az alumíniumhidroszilikátok, amelyek ásványtanilag a ,,bentonit"-ok csoportjába tartoznak, kemény vizek lágyítására ugyancsak felhasználhatók, mert a ,,permutit"-hoz hasonlóan, báziskicserélődés következtében reverzibilisekké válnak, különösképpen akkor, ha bizonyos kollodiális tulajdonságú állati fehérjelebontási termékekkel keverjük ossza őket. Ilyen fehérjelebontási termék az ún. „keratin-enyv". Ezen anyagra vonatkozólag ismeretes, hogy a vízben nem oldódó állati fehérjék, bizonyos kémiai műveletekkel vízben oldhatókká, illetőleg kolloidálisan diszpergálhatókká tehetők. Az ipari felhasználhatóság és olcsóság szempontjából, ezeket az állati fehér jelebontási termékeket célszerűen vágóhídi hulladékokból termelhetjük. Ilyen hulladékok pl. az állati paták, szarvhüvelyek, a baromfivágó- és feldolgozótelepek karom- és tollhulladékai. Ha ezeket a megnevezett hulladékokat autoklávban, alkalikus anyagok adagolásával hő és nyomás alkalmazása mellett feltárjuk, (vagy másszóval „lebontjuk"), állományuk jelentős változáson megy keresztül, amennyiben egy sötétbarna színű, sűrű, igen viszkózus tömeggé alakulnak át. Ez a tömeg a kiindulási anyagtól eltérően vízben már oldható, illetőleg kolloidálisan diszpergálható. Tudvalevő az is, hogy a fent megnevezett állati hulladékoknak jellemző alkotórésze egy kéntartalmú fehérje, az ún. „keratin", s minthogy a fent megnevezett állati hulladékanyagok feltárása, (illetve lebontása) által nyert termék, illetve annak vizes oldata, vagy diszperziója meglehetős ragasztóképességgel is rendelkezik, célszerűen: „keratinenyv"-nek nevezhető, azzal az indokolással, hogy pl. a tojásfehérjéből vagy vérfehérjéből hasonló alkalikus feltárással kapott vízben oldható terméket „albuminenyv"-nek, a tejfehérjéből kapott vízben oldható terméket „kazeinenyv"-nek nevezik. A rovarok kemény szárnyának és testvázának ugyancsak egy kéntartalmú fehérje az alapanyaga. Ez azonban nem keratin, hanem a keratinhoz hasonló és azzal rokon „kitin" nevezetű anyag. Természetszerűleg mi sem zárja ki azt, hogy ez az anyag is, megfelelő alkalikus kezeléssel feltárható legyen, és az abból kapott termék, a hasonlóság folytán „kitinenyv"-nek ne neveztessék. Az ilyetén állati fehérjék, feltárására, illetve lebontására használatos módszerek közül említésreméltó a magyar Leimdörfer-féle közismert eljárás, viszont a „keratinenyv"-ekre és egyéb hasonló anyagokra vonatkozó szakirodalmat a következő szakmunka tárgyalja: „Gräfes Handbuch der organischen Warenkunde mit Einschluss der mechanischen Technologie und technischen Warenprüfung. Prof. dr. Victor Gräfe, 1929." (C. E. Poeschel Verlag, Stuttgart.) (Bd. V. IL Halbband.) Példák a jelen találmányra' vonatkozó eljáráshoz: I. 100 g alumíniumhidroszilikáthoz 100 g „keratinenyv" nevű fehérjelebontási terméket adagolunk. II. 100 g alumíniumhidroszilikátot 100 g vízben szuszpendálunk és ezen szuszpenzióhoz 50 g ,,keratinenyv" nevű fehérjelebontási terméket adagolunk. Fenti példák szerinti keverékek vízlágyító és rostpuhító képességüknél fogva, áztatáson kívül, tisztító és mosó célokra is alkalmassá tehetők, ha a diszpergáló és emulgeáló hatás fokozása érdekében ezen 'keverékekhez habképzőként elszappanosított gyantát, vagy elszappanosított viaszt adagolunk, sőt ezen fenti páldák szerinti keverékek
