136961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakított képződmények előállítására polivinilkloridból vagy ennek kevertpolinerisátumaiból
Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.961. SZÁM 39. b. 16—27. OSZTÁLY - F-10575. ALAPSZÁM Eljárás alakított képződmények előállítására polivinilkloridból, vagy ennek kevertpolimerizátumaiból I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1943. augusztus 13. Németországi elsőbbsége: 1942. október 15. A polivinilkloridnak használati tárgyakká való alakításánál eddig akként jártak el, hogy a por alakú polivinilkloridot hengerműveken, csigasajtókban, vagy hasonló gépekben magasabb hőmérsékleten nyomás egyidejű behatása mellett bizonyos ideig megmunkálták és ekként képlékennyé tették és ezt követően a forró képlékeny masszát a műanyagoknál használatos egyéb munkagépekben használati tárgyakká dolgozták fel. Egyéb, vagyis melegben megkeményedő műanyagokat, mint pl. a fenolformaldehidgyantákat eddig gyakran akként alakították, hogy az említett gyanták előkondenzálási termékeit hidegen nagy nyomás alkalmazásával poralakban labdacsokká, brikettekké, tablettákká, vagy előformákká alakították, majd hidegen a végső formába helyezték és ott nyomás és hő alkalmazásával tovább alakították. Az említett előkondenzálási termékek jó hővezetőképessége következtében az anyag gyorsan meglágyult, szétfolyt és a formát kitöltötte. Ha a nyomás alatti hőbehatás elegendő hosszú ideig tartott, a teljesen megkeményedett tárgyak a formákból eltávolíthatók, mimellett a tárgyak eltávolítása közben a formákat gyakorlatilag nem kellett hűteni. Hasonló munkamód a polivinilklorid, illetőleg annak kevert-polimerizátumai alakításánál nem volt alkalmazható. Eltekintve attól a körülménytől, hogy ezeknek a műanyagoknak rossz a hővezetőképességük és a fenolformaldehid- előkondenzálási termékekkel szemben melegben való alakítás közben a folyékony fázison nem mennek át, hanem csupán képlékennyé válnak, ezek az anyagok hőbehatás következtében nem keményednek meg, úgyhogy a formát messzemenően le kellene hűteni, mielőtt a kész sajtolt test a formából eltávolítható volna. Ilyen munkamód esetében azonban a melegszükséglet igen nagy volna. Ügy találtuk, hogy polivinilkloridot, illetőleg ennek kevertpolimerizátumait igen egyszerű módon akként dolgozhatjuk fel, hogy elöljáróban ugyancsak hidegen labdacsokká, tablettákká, brikettekké, vagy előformákká sajtoljuk és ezután pl. fűtőszekrényben legalább 160 C° alakítási hőmérsékletre hevítjük, miközben a sajtolt testek alakjukat megtartják. A forró sajtolt testeket ezután hideg formában nyomás alkalmazásával alakítjuk és a formából azonnal újból kivehetjük, úgyhogy tehát kevés szerszámmal tömeges előállítás válik lehetővé. A forma váltakozó felfűtése és lehűtése ennek megfelelően elmarad. A hideg forma által előidézett megrezzentés és a polivinilklorid nagy horonyérzékenysége ellenére feszültségmentes tárgyakat kapunk, melyeknek fizikai tulajdonságai az egyéb eljárások szerint előállított tárgyak tulajdonságaitól semmiben sem térnek el. Az elősajtolt termékekhez természetesen szükségszerint síkossá tevő anyagokat, stabilizátorokat, töltőanyagokat, festékeket és egyebeket keverhetünk. Szabadalmi igénypont: Eljárás alakított testek előállítására polivinilkloridból vagy ennek kevertpolimerizátumaiból,, nyomás és hő behatásával, melyre jellemző, hogy az említett műanyagokat poralakban hidegen labdacsokká, tablettákká vagy brikettekké sajtoljuk, a sajtolt testeket szokásos alakítási hőmérsékletre hevítjük, majd hideg formákban nyomás alkalmazásával kész cikkekké alakítjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604967. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.