136956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszínű másolatoknak többrétegű fényképészeti anyagon való előállítására

1 Megjelent: 1981. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.956. SZÁM 57. b. 18. OSZTÁLY — F—8364.. ALAPSZÁM Eljárás többszínű másolatoknak többrétegű fényképészeti anyagon való előállítására I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1938. április 8. Németországi elsőbbsége: 1937. április 19. Oly eredeti felvételekről, akár negatívokról, akár pozitívokról, amelyeket a szubtraktív eljárással állítottak elő, másolatokat, eltekintve azoktól az eljárásoktól, amelyeknél réiszkivonatokat használnak és ezeket új anyagon egymásra másolják, eddig akként állítanak elő, hogy az eredeti felvételi anyagához hasonlóan felépített többrétegű anyagot használnak fel, amely tehát festékanyag és szenzibilizálás tekintetében úgy van felépítve, mint az eredeti felvétel anyaga. Kitűnt az. is, hogy az ilyen anyagra való másolással nem lehet elég tiszta színeket elérni; a .minden másolási eljárásnál elkerülhetetlen gradációveszteségeken kívül a színek tisztaságukból is veszítenek, vagyis a színezés zavaró mértékű elfeketedése lép fel. Javasolták már a másolóanyagnak ugyanolyan spektralis helyzetű vörösre való szenzibilizálása helyett, mint amilyen vöröset az eredeti felvételi anyagnak kell mutatnia, infravörösre való szenzibilizálását és ezzel a spektrumnak ebben a részében tényleg valamivel jobb színvisszaadást értek el. A találmány azoknak a tényezőknek átfogó felismerésén alapul, amelyek másolatok készítésénél ezt az elfeketedést okozzák és módot ad arra, hogy ezt az elfeketedést elkerülve a kívánt célt elérjük; ez a cél közvetlen színes másolatnak a részkivonatokon át vezető kerülőút mellőzése mellett való előállítása. Evégből a találmány értelmében oly másolóanyagot alkalmazunk, amelynél a rétegek szenzibilizálási maximumainak különleges helyzete van, egyidejűleg pedig bizonyos zárószűrőket használunk azért, hogy a színvisszaadás tiszta legyen. A találmány értelmében a szenzibilizálási maximumokat és a zárószűrők spektrális helyzetét úgy választjuk meg, hogy a felvételi anyagban levő helyzettel ellentétben a másolóanyag szenzibilizálási maximumai ott feküdjenek, ahol az eredeti, akár negatív, akár pozitív természetű képben levő festékanyagok abszorpciós maximumai vannak. Másrészt a zárószűrőknek azokat a spektrális körzeteket kell lefedniök, amelyek egyrészt az eredeti kép festékanyagainak egymást átlapoló abszorpciós körzeteiben, valamint másrészt a másolóanyag e szenzibilizátorainak a szigorú szenzibilizáló anyagok dacára esetleg még meglevő átlapolásos körzeteiben ártalmasak. Miután a találmány értelmében követelmény az, hogy az eredeti kép festékanyagainak abszorpciós maximumai és a másolófilm szenzibilizálási maximumai összeessenek, világos, hogy úgy a festékanyagok, mint a szenzibilizálások átlapolási körzeteinek a spektrum hasonló körzeteiben kell feküdniök úgy, hogy lehetséges oly szűrők megjelölése, amelyek az eredeti festékanyagoknak, mint a másolóanyag szenzibilizátorainak megfelelő megválasztása esetén a két átlapolási körzetet lefedik. Ha tehát a negatív anyag spektruma a Napspektrumnak lehetőleg hű másolata, mely az összes kevert színeket tartalmazza, ami azért kívánatos, hogy a. természetben előforduló lehetőleg valamennyi sugarat hűen adhassuk vissza, akkor a másolóanyag szenzibilizálási spektrumának csak három, a kék, a zöld és a vörös körzetben fekvő éles csíkot kell tartalmaznia és amennyiben ez a szenzibilizátorok megválasztásával nem lehetséges, az ezután még fellépő átlapolásokat a másoló fénynek, tehát a szűrőknek megfelelő megválasztásával le kell fedni. Mivel pedig továbbá e szenzibilizálási körzeteknek és a képet felépítő festékanyagok abszorpciós maximumainak azonos helyen kell feküdniök, e zárószűrők a festékanyagátlapolási körzeteket is önműködően lefedik. . Mint szűrőfesték-anyagokat, tehát értelemszerűen olyan anyagokat kell kiválasztanunk, amelyeknek azokban a körzetekben, amelyeket le kell fedni, abszorpciós maximumuk van. E célra ismert módon festékanyag-oldatokat, vagy festett réteget, például festett zselatint alkalmazhatunk. A szűrőket adott esetben több, egymás mögött elrendezett, az egyes átlapolási körzeteknek megfelelő, egyes szűrőkből állíthatunk össze, vagy festékanyagot oldatban, vagy égy rétegben használhatunk. Különösen ez utóbbi esetben, az additív szűrőkkel szemben egyszerű kezelést érünk el.. Ha például háromszínű szubtraktív eredeti ké-