136953. lajstromszámú szabadalom • Fűrészelőgép, különösen sinfűrészelőgép
Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.953. 3ZÄM 19. a. 27—31. OSZTÁLY — B-15812. ALAPSZÁM L.UI ,1 IK.J II 1,11 ••UIWMWJUM WWW—a——— • ••••••• Ill—1 ül HIMI•I^MBMBMMmtlIBIIH• • !•• 11 HIilWM&EWja^WmMMmM*mmiKMim»mUMt HkWVmnmtm »MIUIHWM«II Fűrészelőgép, különösen sínfűrészelőgép Borsos Szabó József oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1943. február 27. Pótszabadalom a 128 796 lajstromszámú törzsszabudalomhoz i A 128 796 lajstromszámú törzsszabadalom lengethető vezeték mentén ide-oda mozgathatóan vezetett fűrészlap-tartórészes fűrészelőgépre vonatkozik, amelynek egy, e lengethető vezetékkel összekötött részt, és az előbbi részhez képest ellenállás legyőzésével elmozdítható, a gép valamely helytálló részével összekötött másik részt tartalmazó rezgéscsillapító berendezése van. E berendezés még akkor is megakadályozza azt, hogy a fűrészelőgép részei munka közben káros rezgésbe jöjjenek, ha a gép önmagában véve nem elég merev szerkezetű. A törzsszabadalom szerinti gépek ezért különösen a vasúti felépítményi munkálatoknál használatos sínfűrészelőgépek céljára alkalmasak, minthogy ezeknél a csekély súly követelménye kizárja az olyan merev, súlyos kivitelt, amely a megkívánt rezgésmentességet egyedül is biztosítaná. A törzsszabadalom leírásában ismertetett fűrészelőgép fűrészelőszerszámát súlyerő munka közben állandóan, vagyis a fűrészelőmozgás mindkét lökete alatt, a fűrészelt darabra szorítja, úgyhogy e géphez mindkét irányú mozgás közben vágó fogkkal ellátott fűrészlapot kell használni. Tudvalevő azonban, hogy az ilyen fűrészlapoknál a munkateljesítmény és élettartam szempontjából sokkal előnyösebbek az úgynevezett egyirányú fogazásnak, vagyis az olyan fűrészlapok, amelyekkel csak az egyik irányú mozgatás közben lehet fűrészelőmunkát végezni. Az ilyen — például 90°-os vagy előnyösen még kisebb metszőszögű fogakkal ellátott — ide-oda mozgó fűrészelőszerszámok használata esetén viszont a fűrészlapot minden munkalöket után le kell emelni a mindenkor fűrészelt felületről és kiemelt helyzetben kell visszavinni a munkalöket kiindulási pontjába, ahol a fűrészlapot ismét a fűrészelt felületre kell szorítani. E kiemelés elmulasztása esetén ugyanis a fűrészlap egyirányú fogazása a visszamenet alatt az előtolóerő hatására elkopik és igen hamar hasznavehetetlenné válik. A póttalálmány célja annak a lehetővé tétele, hogy a törzsszabadalom szerinti _ fűrészelőgéppel kapcsolatban is használhassunk egyirányú fogazással ellátott fűrészlapokat, vagyis hogy a szóbanlevő gépek és fűrészlapok előnyeit egymással egyesíthessük. E célt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a törzsszabadalom bármelyik igénypontja szerinti rezgéscsillapító berendezés fűrészelőgépet az ide-oda mozgathatóan vezetett fűrészlaptartó-rész lengethető vezetékének az előtolóerő — a gyakorlatban súlyerő — ellenében történő időszakos felemelésére való olyan kiemelő szerkezettel szereljük fel, amelynek egymással mechanikusan — tehát folyadék- vagy gáznyomás közvetítése nélkül — kapcsolódó két gépeleme van, melyek közül az egyik a kiemelendő lengővezetékkel, a másik pedig a gépnek valamely üzemközben helytálló részével áll összeköttetésben. A kiemelő szerkezet működtetésére való szervek emellett a találmány értelmében a mozgathatóan vezetett fűrészlaptartó-rész mozgási pályájában elhelyezett vezérlőütközőkkel vannak összekötve, úgyhogy a kiemelő szerkezet vezérlését az említett ütközők és működtetőszervek útján végeredményben maga az ide-oda járó fűrászlaptartó-rész végzi. Az egyes alkatrészek egymáshoz képesti beállítása és elhelyezése természetesen olyan, hogy a kívánt működést, azaz a fűrészlaptartó vezetékének minden második löket — vagyis minden üresjárási löket — tartamára való kiemelését érjük el. . A találmány szerinti kiemelő szerkezetet és a törzsszabadalom szerinti rezgéscsillapító berendezést a találmány legcélszerűbb kivitele esetében egymással egybeépítjük, mégpedig úgy, hogy e kiemelő szerkezet egymással kapcsolódó két gépelemének egyikét a rezgéscsillapító berendezés egymáshoz képest ellenállás legyőzésével elmozdítható két részének egyikével közös darabbá egyesítjük. Abban a rendkívül előnyös esetben például, amelyben a kiemelő szerkezet említett két gépelemét a gép valamely helytálló részével, például talpával összekötött fogasrúd, és ezzel kapcsolódó, a fűrészlaptartó lengethető vezetékén ágyazott fogaskerék alkotja, a fogasrúd egyúttal a rezgéscsillapító berendezés egyik részét alkotó olyan vezetőrúdként lehet kialakítva, amelyen e
