136950. lajstromszámú szabadalom • Fotométer, melynek beállítható fényrekesze van
Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.950.SZAM 42. h. 17—22. OSZTÁLY — Z—2648. ALAPSZÁM Fotométer, melynek beállítható fény rekesze van Carl Zeiss cég, Jena A bejelentés napja: 1943. október 8. Németországi elsőbbsége: 1942. október 12. A találmány fotométer, melynek beállítható fényrekesze van, mely fényrekeszt lencserendszer a megfigyelő szemének pupillájában képezi le. Ismert ilyfajta fotométereknél a fényrekeszt mindig úgy alakították ki, hogy. a rekesz közepének képe a nyíláskeresztmetszet tetszőleges beállításánál a szempupillájának közepében van. A fényrekesz ily kialakításának az a következménye, hogy az egymással összehasonlítandó két fénynyaláb keltette színérzékenység, még akkor is, ha az összehasonlítandó fénynyalábok objektíve azonos összetételűek, ugyanannál a megfigyelőnél a fényrekesz nyílásának különböző keresztmetszetei mellett, különböző, ami a világosságbeli különbség megítélését megnehezíti. A találmány értelmében a színérzékenységben eddig mutatkozó különbség gyakorlatilag teljesen megszüntethető azzal, hogy fényrekeszként több, változtatható nagyságú nyílást alkalmazunk, melyek kölcsönös helyzete olyan, hogy képeik a szem pupillájának közepén kívül feküsznek és e közép körül egyenletesen vannak csoportosítva. Kitűnt, hogy különösen előnyös, ha a fényrekeszt úgy alakítjuk ki, hogy annak négy, beállítható oldalhosszúságú, négyzet alakú nyílása van, mely nyílások közepei négyzetet alkotnak, mely négyzet középpontja a szem pupillájának középpontjában képeződik le. Az ilyen fényrekesz egyik különösen előnyös kiviteli alakja úgy állítható elő, ha a fényrekeszt két egymással szomszédos, át nem látszó lemezből készítjük, amelyek egyforma nagyságú, de egymással ellentétes irányú eltolhatóság végett egymással össze vannak kötve és amelyek mindegyikében négy egyenlő keresztmetszetű négyzetes nyílás akként van elrendezve, hogy mindegyik nyílás egyik átlója párhuzamos ez eltolás irányával és a két lemez valamely meghatározott kölcsönös helyzetében az egyik lemezben levő nyílások a másik lemezben levő nyílásokkal pontosan szemben feküsznek. A rajz 1. ábrája az optikai tengelyen átvett metszetben oly fotométer optikai rendszerét tünteti fel, amelyen a találmány alkalmazható és amelynek az eddig szokásos módon beállítható fényrekesze van. Ezt a fényrekeszt a 2. ábra a fotométer optikai tengelyében vett nézetben ábrázolja. A 4. és 5. ábrák a két találmány szerinti fényrekesz közül az egyiket, a 7. és 8. ábrák a másikat alaprajzban, illetőleg felülnézetben szemléltetik. A 3., 6. és 9. ábrák a három rekeszhez a fotométer optikai tagjaival a szem pupillájában létesített képeket tünteti fel. . Az 1. ábrabeli fotométer optikai tagjait két —ai— és —a2— objektív, egy —b— okulár és oly —c— hasábrendszer alkotják, amely az objektív 0i—0i és 02 —0 2 optikai tengelyeit úgy téríti ki, hogy azok a kitérítés után a —b— okulár optikai tengelyével egybe esnek. Az —a2 -— objektív előtt négyzetes nyílású, helytálló —d— fényrekeszt, az —a<— objektív előtt változtatható oldalhosszúságú négyzetes nyílással készült fényrekeszt rendeztünk el. A fényrekeszek helyzete olyan, hogy azokat a fotométer optikai tagjai a P-vel jelzett szempupillába képezik le. A beállítható fényrekesz két egymást átlapoló, szög alakban kimetszett —e!— és —e2 — pofákból van (2. ábra), amelyek csúcsaik összekötő vonalának irányában egymással szemben eltolhatók és amelyek egymással oly menetes orsó közvetítésével vannak összekötve, mely orsók egyikének _f,— balmenete, másikának —f2 — jobbmenete van, úgyhogy a pofák egymással szemben, egymással ellentétes irányban azonos utakkal tolhatók el. A pofákban kialakított kimetszések derékszögűek és a szögszárak egymásra páronként merőlegesek. Ekként a rekesznyílás mindig négyzet, melynek területe a menetes —fi—, —f2 — csavarorsók forgatásával beállítható. A négyzet C középpontja az 0i—0i optikai tengelyben fekszik és azt a leírt optikai rendszer a szem P pupillájának M középpontjába képezi le. A 4. és 5. ábrákban feltüntetett találmány szerinti fényrekesz a berajzolt nyilak irányában egyenlő utakkal és egymással szemben eltolható, evégből egymással kapcsolt két —g— és —h— lemezből van, mely lemezek mindegyikében
