136949. lajstromszámú szabadalom • Redőnyzár fényképező készülékekhez

2 146.949 Az 1. ábrában ismert megoldást szemléltetünk, melynek egy előre siető és egy késő 1 és 2 redőnye van. Az 1 redőny a felhúzás utáni lefutáskor 3 dobra tekercselődik, míg a 2 redőny ugyané folyamat közben a 4 dobról letekercselődik. A példaként felvett redőnyöknek a 3, illetőleg a 4 dobokkal összekötött 1' és 2' végei a 3 és 4 dobok ellapított 3' és 4' helyeire feküsznek és a dobokban kialakított, tengely mentén haladó 6 és 7 hasítékokba vannak betolva, mimellett a redőnyöket 8 csavarok rögzítik. Az egész redőnyszerkezetet 5 hivatkozási számmal jelöltük. Mivel a redőnyök 3 és 4 dobjaikra való feltekercselődés közben a dob ekrületét körülbelül kétszer veszik körül, az 1 és 2 redőnyök két helyén az egyébként közelítően állandó nagyságú —r— feltekercselő és letekercselő sugár között eltérések jelentkeznek. Ez egyenetlenség az 1 és a 2 redőnyök lefutásakor abban, jelentkezik, hogy az 1 és 2 redőnyök éleinek út-idő-diagramjában, melyet a 2. ábrában tüntettünk fel, azokon a helyeken, ahol a redőny a hengerek ellapított palástrészeire fut fe4, illetőleg ilyenről fut le, —a^-, —b—, —c— horpadások jelentkeznek, a görbék tehát ezeken a helyeken az eredményvonalakkal berajzolt folytonos görbéktől eltérnek. Ennek oka abban van, hogy az említett helyeken a feltekercselődés, illetőleg letekercselődés sugara megváltozik, különösen a késéssel járó 2 redőnynél, úgyhogy a 14 és a 15 képablakélek közötti tartományban a lefutásban gyorsulás jelentkezik, ami a II görbén az —a— és —b— helyeken figyelhető meg. Mivel továbbá a két 1 és 2 redőny egymással a rajzban fel nem tüntetett fogas tengelykapcsolók útján van összekötve, a 2 redőny járulékos gyorsulása a másik redőnyt is befolyásolhatja, mégpedig oly módon, hogy a kapcsolók fogai között levő levegő kiszorítása után a másik redőny bizonyos idő múlva rezgő mozgásokat végez. E tekintetben utalunk a II, illetőleg az I görbékben látható egymást követő —a— és —c— egyenetlenségekre. Ebből következik, hogy a leírt redőnyzáras szerkezettel adagolt fénymennyiség, amely arányos a 2. ábrabeli diagrammal, a két I és II görbe közötti vonalkázott terület nagyságával a képmező különböző helyein viszonylag nagymértékben ingadozik, ami, tekintettel a fényérzékeny anyag megvilágításában jelentkező eltérésekre, nem kívánatos állapot. A 3—5. ábrákban a találmány néhány példakén ti kiviteli alakját tüntettük fel, amelyeknél a fenti hátrányt kiküszöböltük, nevezetesen elértük, hogy az 1 és 2 redőnyök végeinek megerősítési helyein, tehát az azokhoz tartozó 3 és 4 dobokon a feltekercselés és létekercselés közben hatásos sugár ugrásszerűen nem változik. A 3. ábrában feltüntetett példákén ti kivitelnél a mindkét végükön a 9 és 10 tárcsákra felfekvő és azokon 11 csavarokkal rögzített 3" és 4" dobköpenyek spirális módjára akként vannak kialakítva, hogy az alaphelyzetből kiindulva 360°-os elfordulási szög befutása után a redőny vége —h— mérettel magasabban fekvő köpenyélre fekszik fel, mint a redőny eleje, mimellett a 16 helyen fennálló lépcső mérete egyenlő vagy valamivel nagyobb, mint a redőny —d— vastagsága, úgyhogy az átmenet a redőny feltekercselt menete és a legközelebbi menet között törés nélküli, illetőleg a redőny ezen a helyen nem laposodik el. A találmány szempontjából lényegtelen, hogy a palást külső felületének az egész kerület mentén spirális alakja van-e, tehát a sugár 360°-os szög mentén egyenletesen és ugráxs nélkül növekszik vagy pedig a szerkezetet úgy alakítjuk ki, hogy a sugár csak a véghelyzet előtt, például 90°-os szektorban növekszik a —h— értéknek megfelelő mértékben. A fémtagokból álló 3 és 4 redőny utolsó T és 2' eleme a találmány példaként feltüntetett kiviteli alakjánál S-alakú, úgyhogy egyrészt kívülről középütt 12 tartócsavarral rögzíthető a 3, illetőleg a 4 dobon, másrészt pedig kiperemezett szabad végével a 3", illetőleg 4" köpeny kívülfekvő éle alatt, a 9, illetőleg a 10 tárcsákon, 9' illetőleg 10' kimetszésekben van elrendezve. A 4. ábra szerinti kivitel a 3. ábrabeli kivitellel szemben annyiban egyszerűsített, amennyiben az 1 és 2 redőnyök utolsó 1', illetőleg 2' végeit a 3 és a 4 dobokon, valamint a 3" és 4" hengerpalástokat a 9, illetőleg 10 tárcsákon csak egyegy 13 tartócsavarral rögzítettük. Egyébként ennél a megoldásnál is az utolsó 1' és 2' elemek a dob palástjának kívül fekvő végei alá nyúlnak és a 3", illetőleg 4" köpenyeket hordozó 9 és 10 végtárcsák 9', illetőleg 10' kimetszéseiben feküsznek. Az 5. ábra szerinti kiviteli alak a 4. ábrabelitől abban különbözik, hogy a redőny utolsó 1' és 2' végső elemei keresztmetszetben J-alakúak és általában a dobok kerületén csak a 16 lépcsőig terjednek és adott esetben a rajzban szaggatott vonallal feltüntetett dobon ezeken a helyeken a 9 és 10 vértárcsák körzetében kiperemezéseikkel a végtárcsákon a 9', illetőleg 10' kimetszésekben a dob köpenyének külső vége alá nyúlnak. A 3" és 4" köpenyeket a 9 és 10 végtárcsákkal szemben, valamint az 1' és 2' végső elemeket a 3" és 4" köpenyekkel szemben 11 és 12 csavarok rögzítik. A 3—5. ábrákban feltüntetett találmány szerinti megoldásnál az I' és II' görbéknek, melyeket a 6. ábrabeli diagramban tüntettünk fel és amelyek az út-idő-diagram vonalai, jellegzetes alakjuk van, amennyiben ezekben a görbékben már nem fordulnak elő a 2. ábrabeli diagramban feltüntetett horpadások. Ennek következtében a vonalkázott F' területtel arányos fénymennyiség a lefutás közben nem ingadozik. így az egész képmező egyes helyei gyakorlatilag egyenletesen vannak megvilágítva. A fentiekben a találmányt példaként fémből készült redőnyzárak esetére ismertettük. Természetesen a találmány ugyanígy szövetből készült redőnyöknél is alkalmazható, mely esetben a —h— méret megfelelően alacsonyabb, mert a szövetből készült redőnyök —d— vastagsága rendszerint kisebb, mint a fémből készült redőnyöké. Az 1 és 2 redőnyök 1' és 2' végső elemeinek a 3 és 4 dobokon, illetőleg a 3" és 4" dobköpenyeken való rögzítése más módon is foganatosítható és az utóbb említett két alkatrész egymással más módon is összeköthető. így például az 1' és 2' elemek a 16 lépcső hossza mentén azokra fektetett sín közvetítéséver is összeköthetők a dobbal, vagy a például U-alakú ke-