136949. lajstromszámú szabadalom • Redőnyzár fényképező készülékekhez

Megjelent: 1961. május 15. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI UTVATAL SZABADALMI LEÍRÁ 136.949. SZÁM 57. a. 26—32. OSZTÁLY — Z-2545. ALAPSZÁM Redőnyzár fényképező készülékekhez Zeiss Ikon Aktiengesellschaft, Dresden A bejelentés napja: 1943. október 5. Németországi elsőbbsége: 1942 október 8. .» Fényképező készülékek redőnyzárainál a fényérzékeny anyagot megvilágító fénynyalábot átbocsátó hasítékot határoló redőnyöket eddig szövetből vagy egymással összekötött fémes elemekből álló függönyökből készítették, amelyeket a fel- és letekercselő dobokon oly módon rögzítettek, hogy a redőnyök végei vagy a dob kerületének ellapított részére feküdtek fel, ahol azokat csavarok rögzítették, vagy pedig ezeket a redőnyöket a dobban kialakított tengelyirányú hasítékon át a dob belsejébe vezették és ott alkalmas módon rögzítették. Mindkét esetben az a nehézség merült fel, hogy az a sugár, amellyel a redőnyök fel- és letekercselődtek, még megközelítően sem volt a működés közben állandó nagyságú, úgyhogy a feltekercselt redőny anyaga részben megtört, részben hengerfelület mellett sík mentén helyezkedett el. A redőnyök letekercselődésekor a redőnyök ily alakváltozásai következtében a redőnyöknek a fényt átbocsátó rést határoló éleinél mért lefutási karakterisztikában egyenetlenségek jelentkeztek, aminek a következménye volt, hogy a képmező egyes helyein a megvilágításban egyenetlenségeik .mutatkoztak. Ezek az egyenetlenségek, különösen nagyobb képméretekre szerkesztett felvevő készülékekben léptek fel, amelyekben a redőnyöknek lefutás közben a képméretnek megfelelően hosszabb utakat kell megtenni. A találmány célja a fent körülírt hátrányok megszüntetése. Evégből a találmány értelmében a redőnyzár redőnyeinek a feltekercselő és a letekercselő dobon levő felfekvési felületeit és rögzítési helyeit keresztmetszetbe^ oly spirális alakban készítjük, hogy a feltekercselés, illetőleg a letekercselés kezdeti sugarából kiindulóan folytonos átmenet közben, körülbelül 360° elfordulási szög után a dobpaláston oly lépcső. adódik, melynek magassága közelítően egyenlő a redőnyök vastagságával. Ennek következtében a redőnyélek lefutási karakterisztikájában a fent említett egyenetlenségek már nem lépnek fel. A feltekercselt redőnyökön nem keletkeznek a fent említett törések, illetőleg éles átmenetek, úgyhogy a szerkezet a redőnyöket nagymértékben kíméli, a redőnyök élettartama tehát hosszabb és a veszélyeztetett helyeken, szövetből készült redőnyzáraknál, a kopás veszélye és fémes redőnyöknél a . deformálódás, illetőleg elékelődés veszélye kisebb. A doh köpenye vagy spirálisan akként alakítható ki, hogy a fent említett magasságkülönbség, tehát a lépcső, 360°-os elfordulás közben egyenletes, tehát ugrás nélküli sugárváltozással adódik ki, vagy pedig a dob köpenyének csak egy része alakítható a lépcső közelében spirálisan, míg a dob kerületének többi része mentén a fel-, illetőleg letekercselődés sugara állandó. A redőnyök a dobokkal, illetőleg a dobok köpenyeivel egyszerű módon köthetők össze, ha a redőnyök végeit a dobokon rögzítő eszközöket, valamint a dobköpenyeket a dobtengelyekkel szemben rögzítő eszközöket a lépcső körzetében helyezzük el. A rajzban a találmány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra fémből készült redőnyzár oly ismert kiviteli alakjának keresztmetszete, amelynél a redőnyök a feltekercselő dobokon a szokásos módon vannak rögzítve. A 2. iíbrn diagram, amelyben a redőny lefutásának idejét az út függvényében ábrázoltuk. A 3. ábra a találmány szerinti megoldás egvik példakénti kiviteli alakjának vázlata, amelynél a r'nbokat ugyancsak keresztmetszetben tüntettük fel. A 4. ábra a zár redőnyeinek a feltekercselő dobon való. megerősítési módját keresztmetszetben nagyobb léptékben, ábrázolja. Az 5. ábra harmadik példakénti kiviteli alakot keresztmetszetben szemléltet. A 6. ábra a 3—5. . ábra szerinti három különböző példakénti kiviteli alakhoz tartozó diagram, amelyben a lefutás idejét az út függvényében tüntettük fel. Valamennyi ábrában az azonos alkatrészeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük, e hivatkozási számokat azonban esetenként megfelelő indexekkel láttuk el.