136947. lajstromszámú szabadalom • Villamos megvilágításmérő készülék

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.947. SZÁM 42. h. 17-20. OSZTÁLY — V—4318. ALAPSZÁM Villamos megvilágításmérő készülék Dr. Riszdorfer Ödön Finommechanikai Gyár, budapesti cég, mint Dr. Vájta Miklós oki. gépészmérnök, Budapest, jogutódja A bejelentés napja: 1943. február 15. Az ismert villamos megvilágításmérők hátránya, hogy a műszerben levő fotocellára a fényképező gépekben használatos optikák képszögénél nagyobb képszög alatt esik fény. A cellát tehát nemcsak a felvétel tárgyából kiinduló, hanem azzal szomszédos tárgyak fénye is éri. A helyes megvilágítás (expozíció) szempontjából azonban még az sem kívánatos, hogy a cellát az egész felvételi tárgyból eredő fény érje, mert a műszer ez esetben is összfényt mér, holott a megvilágítás rendszerint akkor helyes, ha az a különböző részeiben rendszerint különböző világosságú tárgy legsötétebb részleteihez igazodik. Ezért a megvilágítás tényezőinek, tehát általában az időnek és a rekesznyílásnak az ismert fénymérőkkel való gondos megállapítása végett a műszerrel a tárgyhoz oly közel kell menni, amíg a cellát annak csak a legsötétebb, illetőleg a felvétel megvilágítása szempontjából legfontosabb részéből eredő fény éri. Ez az eljárás időt rabló és sok esetben nem is lehetséges, azonkívül megbízhatatlan, mert az ismert villamos fénymérőknek nincsenek olyan eszközei amelyekkel a tárgynak a cellát befolyásoló része szabatosan megállapítható volna. A találmány szerinti villamos megvilágításmérő készüléknél ezt a hátrányt azzal küszöböltük ki, hogy a megvilágításimérőnek legalábbis részben egymással párhuzamos optikai tengelyű képkeresője és a fotocella előtt elrendezett képszöghatárolója van. Ezzel lehetővé tettük azt, hogy a műszer használata közben az optikai keresővel minden esetben szabatosan megállapítható, hogy a miiszert a felvételi tárgy mely részéből eredő fény éri. A találmány értelmében továbbá célszerű, ha a kereső optikai nyílásszögét nagyobbra választjuk, mint amekkora a fotocella előtt elrendezett képszöghatároló nyílásszöge, úgyhogy a kereső képmezeje nagyobb terjedelmű, mint a felvételi tárgynak az a része, amelyből a fotocellára fény esik. Emellett a képkereső látómezejében a képszöghatároló képmezeiét jelző jelet, például színes kört alkalmazhatunk. Ez a jel lehetővé teszi, hogy a készülék használata közben mindenkor tájékozódhassunk afelől, hogy a felvétel tárgyának mely része az, amelyből a fény a fotocellára esik. A képszöghatároló nyílásszöge előnyösen 5—20° között van, tehát lényegesen kisebb, mint a fényképészetben ez idő szerint használatos optikák képszöge. Különleges célokra azonban a képszöghatároló nagyobb képszöggel, például 30—40°-os képszöggel is szerkeszthető, ami még mindig lényegesen kisebb, mint a ma használatos fotocellák képszöge. A találmány két példakénti kiviteli alakját a rajzokban tüntettük fel, amelyekben az 1. ábra a megvilágításmérőnek a fotocella előtt elrendezett képszöghatároló felőli oldalnézete, a 2. ábra felülnézet, a 3. ábra a műszer hosszoldala menti oldalnézet, a 4. ábra a műszer hosszmetszete. Az 5. ábra a műszer egy részének másik példakénti kiviteli alakját felülnézetben, a 6. ábra ugyanezt metszetben tünteti fel. A 7. ábra részlet hosszmetszete, a 8. ábra a fényképészeti anyag fényérzékenységét jelző skálát és a rekeszskálát hordozó szerkezeti rész felülnézete, a 9—13. ábrák a műszernek a keresőt és a fotocella előtti képszöghatárolót tartalmazó részének különböző metszetei, a 14. és 15. ábrák ugyanezen részek két másik példakénti kiviteli alakja, a 16. ábra a fotocella előtti fényvezető csatorna egy másik példakénti kiviteli alakja, a 17. és 13. ábrák a fotocella két példakénti alakjának elölnézetei. Az 1—4. ábrákban 1 a műszer tokja, melynek belsejében van a 2 fotocella és a fotocella áramával táplált, önmagában ismert 3 lengőtekercses műszer, melynek lengő tekercsével 5 mutató van összekötve. Az 5 mutató kettős 6 skála előtt mozog. A kettős 6 skála felső részét a másodperc tört részeinek megfelelően, a felvett példában 1/2—1/500 másodpercig terjedő körzettel, a skála alsó részét az egész másodperceknek megfelelően, a felvett példában. 1 másodperctől 120 másodpercig terjedő körzetre kalibráltuk. Célszerű, ha a mutatóhoz tartozó két skálát különbözőképpen színezzük és ugyanígy színezzük az alább még külön ismertetendő 10 időskálának a tört és az egész másodperceket jelző részeit- is.