136946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átusztatásoknak és más hasonló trükkhatásoknak mozifilmeken való előállítására

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS .136.946. SZÁM 57. a. 33—63. OSZTÁLY •-^ U—1188. ALAPSZÁM Eljárás átúsztatásoknak és más hasonló trükkhatásoknak mozifilmeken való előállítására Universum-Film-Aktiengesellschaft, Berlin A bejelentés napja: 1944. január 28. Németországi elsőbbsége: 1942. október 19. Mozifilmek előállításakor sok esetben kívánatos különleges oly hatások létesítése, amelyek csak két különböző filmen előállított feljegyzés egyidejű láthatóvá tételével érhetők el. így például ez az eset fordul elő, ha valamely kész képfilmbe utólagosan feliratokat vagy szövegrészeket kell bevinni. Ez a bevitel legegyszerűbben a másolási folyamat közben foganatosítható például úgy, hogy a képfilmet és egyidejűleg a pusztán a címet vagy a feliratrészeket tartalmazó filmet egymásra fektetik és egymásra fektetve másolják. Átúsztatásokat, trükkrekeszeléseket és más hasonló hatásokat szintén rendszerint másolás közben hoznak létre, feltéve, hogy azokat már nem a felvétel alkalmával létesítették. Hasonló az eset színes filmeknél alkalmazott átúsztatásoknál, amelyeknél dupnegatívok a képminőség befolyása nélkül nem állíthatók elő. Mindezekben az esetekben a szóban levő filmrészeket, amelyeket egyidejűleg kell hatásossá tenni, előzőleg megfelelően megmunkálják és hosszirányban egymásra fektetik. Az egymásra fektetett filmrészeket másolás közben rendszerint új filmre viszik át, bizonyos esetekben azonban szükség lehet arra, hogy ezeket az előkészített filmeket közvetlenül vetítsék. A fenti példákban a képrészek kapcsán ismertetett intézkedések a hangrészen is foganatosíthatók, bár a legtöbb esetben előnyösebb, ha az egyes feljegyzési helyeket letapogatjuk és villamosan vagy akkusztikusan keverjük és újból feljegyezzük. Nehézségek merültek fel eddig a két filmrész egyesítésekor. Ha ezeket a részeket egymással csak átmenetileg kötjük össze, egyébként pedig lazán egymásra fektetjük és ilyen állapotban vezetjük a másológépbe vagy a vetítőbe, ekkor hátrányok keletkeznek. Az ilyen munkamódnál mindenekelőtt mechanikus zavarok léphetnek fel. Egyébként pedig az ilyen negatívok nehezen tisztíthatók. Ezeket a hátrányokat kiküszöböljük, ha az egymással egyesítendő filmrészeket a találmány értelmében egész hosszukban, előnyösen glikolkiórhidrinből álló ragasztóanyaggal egymással összeragasztjuk, rriely ragasztóanyag cellulózaszármazékot, például hitrocellulózát is tartalmahat. Az ily módon összeragasztott filmdarabok merevsége kettős vastagságuk következtében nagyobb, mint az azokhoz csatlakozó egyszeres vastagságú filmeké. Előfordulhat tehát, hogy az ilyen filmnek másoló- vagy vetítőgépen való átvezetése közben zavarok jelentkeznek. A találmány értelmében az összeragasztott filmrészek merevsége csökkenthető. Evégből előnyösen a következő intézkedéseket tesszük: 1. Az egyik vagy mindkét filmréteg hordozóját az összeragasztás után egészben vagy részben eltávolítjuk. 2. Az egyik vagy mindkét filmnek feljegyzéseket nern hordozó szegélysávjait a ragasztás előtt vagy után eltávolítjuk. 3. Az egyik vagy mindkét filmréteg hordozóját két képkocka közötti elválasztóköz mentén lekaparással vagy leoldással teljesen vagy részben eltávolítjuk. 4. Két képkocka közötti elválasztóköz mentén lyuksort, előnyösen kör alakú lyukakból álló sort alkalmazunk. Ezekkel az intézkedésekkel az összeragasztott filmszalagok .hajlékonyságát oly mértékben fokozzuk, hogy azok a használatos filmkészülékeken zavarok nélkül vezethetők át. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás átúsztatásoknak és egyéb trükkhatásoknak mozifilmeken filmrészek egymásra való fektetésével történő létesítésére, melyre jellemző, hogy az egymásra fekvő filmrészeket egész hosszukban egymással összeragasztjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az összeragasztás után az egyik vagy mindkét filmréteg hordozóját egészben vagy részben eltávolítjuk.