136945. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés a hangszínezet szabályozására
2 136.945 a csúszóérintkezőhöz megfelelően. elhelyezett ütközőt alkalmazunk. Ha a P potenciométer szabályozóját teljesen feltoljuk, akkor a C kondenzátor rövidre van zárva. A kapcsolás ekkor ugyanúgy dolgozik, mintha az LR hangerőszabályozó alsó részével csak az L ellenállás volna párhuzamosan kapcsolva. A hangerőszabályozás tehát ekkor nem függ a frekvenciától. Ennek magasságát az LR hangerőszabályozó helyzete szabja meg és az a felvett példában ez 1. ábrabeli helyzetnek felel meg. Ha a P potenciométer csúszókarját viszont az alsó ütközőig toljuk el, akkor a kapcsolás úgy dolgozik, mintha a C kondenzátor nem volna áthidalva és az R ellenállás például a felére volna csökkentve. Mivel ekkor a C kondenzátor teljes mértékben hatásos, csak a közepes és a magas hangok gyengülnek a kapcsolóelemek méretezésének megfelelő mértékben, tehát a mély hangok a többi hangtartománnyal szemben kimaradnak. Ekkor a 2. ábrabeli 4 görbe baloldali része adódik, mely ábrában függőleges irányban a kiindulási U váltófeszültségeket, vízszintes irányban az f frekvenciát vittük fel. Mivel azonban egyidejűleg az R ellenállás csökken, a magas és a közepes hangok hangereje a fent említett esettel (1 görbével) szemben csökken. Ezért a 4 görbe jobboldali része az 1 görbe alatt fekszik. Ily módon azt érjük el, hogy a közepes hangerő az egész frekvenciatartományban gyakorlatilag állandó nagy marad. A közepes helyzetekben a 2 és 3 görbék jelentkeznek. A 2. ábrabeli görbék, mint említettük, az LR hangerőszabályozó meghatározott helyzetében érvényesek. A hangerőszabályozó más helyzeteihez, mint ismeretes, mindig más görbe tartozik, ha a csúszókar a csapolási pont fölött van. A görbék ugyanis annál kevésbé meredekek, minél • magasabbra állítjuk a csúszókart. A csapolási pont alatt a frekvenciagörbe gyakorlatilag egyenlő a csapoláshoz tartozókkal, mert a csúszókar ekkor a csapolási ponton uralkodó feszültség egy részét veszi le. Ha a 3. ábrában fentüntetett módon a potenciométerhez egy, vagy több Ci, C2 kondenzátort kapcsolunk, úgy e potenciométer szabályozásakor a magas hangokat is hangerejükben befolyásoljuk, amint ezt a 2. ábrabeli szaggatott vonalak jelzik. Ha azonban a Ci és C2 kondenzátorok helyett az 1. ábrabeli K kondenzátort kapcsoljuk be, akkor a görbék jobboldalt egymással párhuzamosan emelkednek. A 4. ábrabeli kapcsolással. közelítően a görbéknek ugyanaz a lefolyása érhető el, mint a 3. ábrabeli kapcsolással. A soros kapcsolású CL rezonanciakör ugyanis közepes, például 1000—2000 Hz frekvenciára van hangolva és ezért a közepes frekvenciatartományt gyengíti, ha a P potenciométer csúszókarja lefelé van elállítva. A 4. ábrához tartozó mért görbéket az 5. ábrában tüntettük fel. A P potenciométer itt is azt eredményezi, hogy az összhangerő, dacára a hangszínezet változásának, közelítően ugyanaz marad. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási berendezés hallás szerint helyesen működő hangerőszabályozóval, melynél a szabályozható feszültségosztó egy részével a frekvenciától függő ellenállás és azzal sorosan kapcsolt ohmos ellenállás párhuzamosan vannak kapcsolva, melyre jellemző, hogy a frekvenciakarakterisztika alakjának az egész frekvenciasávon az összhangerő befolyásolása nélküli beállítása végett a frekvenciától függő soros kapcsolást oly potenciométer hidalja át, melynek csúszóérintkezője a frekvenciától függő ellenállás és az ohmos ellenállás összekötő pontjához csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási berenr dezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a frekvenciától függő ellenállást kondenzátor alkotja (C az 1. és 3. ábrákban). 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a potenciométer egy, vagy több pontja a bemenő feszültség váltófeszültséget vezető sarkával egyegy kondenzátor útján van összekötve (3. ábra). 4. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a frekvenciától függő ellenállást közepes hangfrekvenciára hangolt soros rezonanciakör alkotja (CL a 4. ábrában). (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatnia 604965. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
