136931. lajstromszámú szabadalom • Mérőhasáb helytállóan beépített refraktométerekhez
Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.931. SZÁM 42. h. 26—37. OSZTÁLY — Z—2547. ALAPSZÁM Mérőhasáb helytállóan beépített refraktométerekhez Carl Zeiss cég, Jena A bejelentés napja: 1943. október 8. Németországi elsőbbsége: 1942. október 12. A találmány mérőhasáb helytállóan beépített refraktométerekhez, úgynevezett üzemi refraktométerekhez, amelyek tiszta, folyékony közegek vizsgálatára alkalmasak, és amelyeknél a vizsgálandó anyag megvilágítása végett a fényt a mérőhasábon átvezetik. Ilyen refraktométerek mérőhasábjait eddig mindig úgy alakították ki, hogy használatkor visszavert fénnyel kellett dolgozni. Ismeretes, hogy visszavert fényben végzett mérés alkalmával nehézséget okoz a teljes fényvisszaverés határvonalának felismerése. Az is ismeretes, hogy ha a méréseket a mérőhasáb mérőfelületeit érintően beeső fényben végezzük, ilyen nehézségek nem mutatkoznak. A találmány oly eszköz, amelynél az ilyen üzemi refraktométereknél eddig alkalmazott, visszavert fényben foganatosított mérést a mérőhasáb mérőfelületét súroló fényben végezzük. Evégből a találmány értelmében a mérőhasáb mellett a fény alkalmas módon kitérítő tükröző felületeket alkalmazunk. Ha már beépített refraktométereket úgy kell átalakítani, hogy azokkal a fentemlített kedvező mérési eljárás legyen foganatosítható, amikor azonban sérülések elkerülése végett a meglevő mérőhasáb nem építhető ki és nem helyettesíthető alkalmasan kialakított mérőhasábbal, célszerű ha a mérőhasáb mellett például két tükörből álló oly tükörrendszert alkalmazunk, amely a csővezeték belső falán van megerősítve és amelynek tükrei egymással és a mérőhasáb mérőfelületével szemben akként vannak elrendezve, hogy azok a vizsgálandó anyagba a mérőhasábon át bevezetett fényt úgy terítik ki, hogy az a mérőfelületet súrolva esik be. Az ilyen járulékos berendezés további előnye, hogy egyszerű módon lehetővé teszi, hogy az egyik mérési eljárásról a másik mérési eljárásra térítjünk át. Evégből csak arra van szükség, hogy a világító berendezésnek a mérőhasábbal szembeni helyzetét megváltoztassuk. Űj üzemi refraktométerek előállítása végett előnyösen úgy járunk el, hogy az alkalmas fénykitérítéshez szükséges tükröző felületeket magán a mérőhasábon alakítjuk ki. A szándékolt hatás egyetlen tükröző felülettel is elérhető. A mérőhasáb könnyebb előállítása végett célszerű, ha ezt a járulékos tükröző felületet külön üvegtesten alakítjuk ki, amely a mérőhasáb mérőfelületét tartalmazó üvegtesttel össze van ragasztva. A rajzban a találmány szerinti mérőhasáb három különböző kiviteli alakját a hasáb főmetszetére merőleges irányú egy-egy nézetben tüntettük fel. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az •—a— mérőhasább —b— cső falába van szerelve, mely csövön átáramoltatható a vizsgálandó folyadék. A folyadékot a mérés helyén megvilágító fény az —ai— felületen az A helyen lép az —a— hasábba és azt —a2 — tükröző felület úgy téríti ki, hogy az a hasáb —33— mérőfelületét súrolva jut a hasáb belsejébe. A hasábba való belépés után a fényt —a4— tükröző felület úgy téríti ki, hogy az a B hasábot az —ai— felületen áthatolva hagyja el. A 2. ábrabeli mérőhasáb az 1. ábrabeli mérőhasábtól abban különbözik, hogy egymással összeragasztott két —a'— és —a"— részből van. Az —a3— mérőfelület és az —a4 — tükröző felület az —a'— részen, míg az •—a2 — tükröző felület az —a"— részen van kialakítva. A 3. ábrabeli —c— mérőhasáb üzemi refraktométerként használatos hasáb, amely járulékos eszközök alkalmazása nélkül csak visszavert fényben való mérést tesz lehetővé. A fény az A' helyen a —ci— felületen át jut a hasábba és azt először a —C2— tükröző felület, majd a —C3— mérőfelület, végül a —c4 — tükröző felület úgy téríti ki, hogy a fénnyaláb a hasábot a B helyen a —ci— felületén át hagyja el. A —C3— mérőfelülettel szomszédosán a —b— csövön megerősített két —d— és —e— tükröt rendeztük el, melyek a —ci— felületen az A" helyen a hasábba lépő fénysugárnyalábot, melynek tengelymenti sugara a méréskor a visszavert fényben az A' helyen belépő fénysugárnyalábbal párhuzamos, a hasábon való áthatolás után úgy veri vissza, hogy az a —C3— mérőfelületet súrolva jut a hasáb belsejébe. Ezután a fénysugarat a —c4 — tükröző felület úgy téríti ki, hogy az a hasábot a —ci— felületen át a B helyen hagyja el.
