136923. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távbeszélőberendezésekhez

136.923 11 érintkezőjét zárva az E4 jelfogóval sorban tartóáramkörbe kapcsolja II tekercsét. Ebben az áramkörben gerjed az E4 jelfogó és 117e4 érintkezőjét nyitva kikapcsolja a Vsl jelfogó I tekercsét, 129e4 érintkezőjét zárva pedig előkészíti a Vs2 jelfogó II tekercsének rövidrezárását. A 123vs2 érintkező a Hs2 jelfogót a Hsl jelfogó elengedése után is gerjesztve tartja, minek folytán hosszabb áramlökésszünet következik be. A Hsl jelfogó elengedése után 131hsl érintkezőjével a 129e4 érintkezőn át rövidrezárja a Vs2 jelfogó II tekercsét, mire ez a jelfogó bizonyos idő múlva elenged. Ezután elenged a Hs2 jelfogó is. A Hsl jelfogó nem gerjedhet újra, mert a 132t4, 133h4, 134z4 és 135e4 érintkezők nyitva vannak. További áramlökések nem kerülnek leadásra. Az említett áramlökések az E3 vevőhelyen a következő kapcsolási folyamatokat idézik elő: Minthogy az E3 vevőhely foglalása után a 148c6 és 163c6 érintkezők itt nem érdeklő, tetszőleges módon záródtak, a választó megfelelő kapcsolókarjai gerjesztették a Te2 és Ze2 jelfogókat, amelyek 145te2, illetőleg 162ze2 érintkezőjükkel tartóáramkörbe kapcsolták magukat. Amikor az A7 jelfogó veszi az —a— frekvenciájú első váltóáramlcíkést, 164a7 érintkezőjét nyitva gerjeszti az Ee2 jelfogót, amely 152ee2 érintkezőjét zárva gerjeszti a He2 jelfogót. Ezek a jelfogók 149he2, illetőleg 165ee2 munkaérintkezőjükkel tartóáramkörbe kapcsolják magukat. "A. 154a7 érintkező, a 153te2 érintkezőn át gerjeszti a Dtw3 kapcsolómágnest, a 158a7 érintkező pedig a 157ze2 érintkezőn át gerjeszti a Dzw3 kapcsolómágnest, minek folytán az ezres és a tízes választó egy-egy lépést tesz. Az —a— frekvenciájú első váltóáramlökés befejezésekor az A7 jelfogó elenged és 156a7 érintkezőjével a 155he érintkezőn át gerjeszti a Dhw3 kapcsolómágnest, 159a7 érintkezőjével pedig a 160ee2 érintkezőn át gerjeszti a Dew3 kapcsolómágnest, minek folytán az —a— frekvenciájú első váltóáramlökést követő áramlökésszünetben a százas és a tízes választó tesz egy-egy lépést. Amikor most megérkezik az —a— frekvenciájú második váltóáramlökés, az evvel gerjesztett A7 jelfogó megfelelő módon másodszor is befolyásolja a Dtw3 és Dzw3 kapcsolómágneseket, amelyek az ezres és a tízes választót második lépéssel léptetik. Az A7 jelfogó elengedésekor a Dhw3 és Dew3 kapcsolómágnesek befolyásolódnak másodszor és egy lépéssel továbbléptetik a százas és az egyes választót. Ebben az időpontban, mint említettük, leadásra kerül a —b— frekvenciájú áramlökés, amely a B7 jelfogót befolyásolja, mire ez annak folytán, hogy a 150dhw3 érintkező nyitva van, 151b7 érintkezőjét nyitva elengedésre készteti a He2 jelfogót, amely 155he2 érintkezőjét nyitva kikapcsolja a Dhw3 (kapcsolómágnest. Ez a kapcsolómágnes nem befolyásolódhatik többé. A —b— frekvenciájú áramlökés befejezése után érkező —a— frekvenciájú harmadik áramlökés harmadízben befolyásolja az A7 jelfogót, amely erre harmadszor is működteti a Dew3 ^kapcsolómágnest. Az —a— frekvenciájú negyedik áramlökés az 5. ábrán látható módon negyedszer befolyásolja a Dtw3 és Dzw3 kapcsolómágneseket, amelyek az ezres és a tízes választót egy-egy lépéssel továbbléptetik. Minthogy azonban ugyanakkor —b— frekvenciájú váltóáramlökés is leadásra kerül és így most nyílnak a 146dtw3 és 147b7 érintkezők, a Te2 jelfogó elenged és 153te2 érintkezőjét nyitva kikapcsolja a Dtw3 kapcsolómágnest, amely azután nem befolyósolódifc többé. A negyedik áramlökést követő szünetben a Dew3 kapcsolóimágnes bef olyásolódik negyedszer. Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik áramlökés a Dzw3 kapcsolómágnest befolyásolja, az áramlökések közötti szünetekben pedig a Dew3 kapcsolómágnes, gerjed és ezek a kapcsolómágnesek a tízes és az egyes választót léptetik négy-négy lépéssel. Minthogy az A7 jelfogó a nyolcadik áramlökés hatására annak folytán, hogy ez hosszú áramlökés, hosszabb ideig gerjesztve marad, 161a7 érintkezőjével rövidrezárja a Ze2 jelfogót, amely erre 157ze2 érintkezőjét nyitva kikapcsolja a Dzw3 kapcsolómágnest és így meggátolja a tízes választó továbbléptetését. A következő áramlökések közötti szünetekben az ismertetett módon gerjed a Dew3 kapcsolómágnes, amely az egyes választót tehát összesen tíz lépéssel lépteti. Az ismént ismertetett áramlökésadás tehát a válaszóikat a célkijelölő 4280-as jelszámnak megfelelően állítja be, azaz az ezres választót négy lépéssel, a százas választót két lépéssel, a tízes választót nyolc lépéssel és az egyes választót tíz lépéssel lépteti. A választóknak ily módon a vett célkijelölő 4280-as jelszámnak megfelelő beállítása itt nem érdekő tetszőleges módon meghatározza a kívánt célpontot. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés forgalmi irányoknak távbeszélő berendezésekben, több választónak áramlö|iésekkel való beállítása útján foganatosított meghatározására, jellemezve egy áramlökéssorozat átvitelének időtartamában több számjegynek, pl. ezres és százas, vagy százas, tízes és egyes, vagy tízes és egyes, vagy ezres, százas, tízes és egyes számjegyeknek megfelelő egy, vagy több áramlökéssorozatot leadó és ezekkel az említett számjegyek számával egyező számú választót egyidejűleg vezérlő szervekkel. 2. Az 1. igénypont szerinti Jiapcsolási elrendezés kiviteli alakja, jellemezve több, azaz lkét vagy három különböző fajtájú áramlökéssorozatot egyidejűleg leadó és ezekkel a különböző fajtájú áramlökéssorozatok számával egyező számú választót egyidejűleg vezérlő szervekákel. 3^ Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, jellemezve több, különböző (a, b) frekvenciájú áramlökéssorozatot egyidejűleg leadó szervekkel. 4. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, jellemezve több áramlökéssorozatot különböző (h, z, e) vezetékereken egyidejűleg leadó szervekkel. 5. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, jellemezve több választót egyidejűleg vezérlő olyan áramlökéssorozatot leadó szerveikkel, amelynek' az egyes választókra ható áramlökéseit az áramlökéssorozat keretébe eső megkülönböztető ismérvek határozzák meg. 6. Az 5. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az