136918. lajstromszámú szabadalom • Központos felépítésű, nagyfrekvenciás energia átvitelére alkalmas kábel

2 136.918 lálmány értelmében a köztartókat oly anyagól ké­szítjük, melynek dielektromos állandója a folyé­kony közeg dielektromos állandójával egyenlő, vagy azétól csak kevéssé tér el. Ezzel azt a to­vábbi előnyt érjük el, hogy a belső vezetőnek közökben elrendezett köztartókkal való rögzítése­kor ezek tárcsa, illetőleg henger alakjában ké­szíthetők, anélkül, hogy tartanunk kellene attól, hogy a köztartó tárcsák homlokoldalain, különö­sen helyi nagy feszültségamplitudók következté­ben, átütések keletkeznek. Ha oly folyékony kö­zegeket, például parafinolajat alkalmazunk, me­lyeknek dielektromos állandója körülbelül 2,2, a köztartó tárcsák például oly polisztirolból készül­hetnek, melyek dielektromos állandója körülbelül 2,4, vagy oly polietilénből, melynek dielektromos állandója 2,3—2,4. A köztartó tárcsák készülhet­nek 3,0 dielektromos állandójú polivinilkarbazol­ból is. Ebben az esetben azonban célszerű, ha oly folyékony közeget alkalmazunk, melynek dielekt­romos állandója 3,0 körül van. A találmány to­vábbi kiviteli lehetőségeit az alábbiakban ábrák kapcsán írjuk le, amelyekben példakénti kiviteli alakokat tüntettünk fel. . Az 1. és 2. ábrákban két különböző kábelszer­kezetet szemléltettünk, amelyeknél a találmány előnyösen alkalmazható. Mindkét kiviteli alaknál 10 a cső alakú belső vezető, amely 11 mag körül nagy menetemelkedéssel tekercselt huzalból vagy szalagból, illetőleg huzalokból vagy szalagokból van. A külső vezető két félcsésze alakú 12, 13 szalagból van, amelyekben a hajlékonyság foko­zása végett közönként harántirányú 14 hornyo­kat alakítottunk ki. A külső vezetőn vannak an­nak részeit összetartó 15 szalagtekercselések és a 16 kábelköpeny. Az 1. ábrabeli kivitelnél a belső vezetőt a külső vezető belsejében 17 köztartó tár­csák központosán ágyazzák. A 17 köztartó tár­csák mindegyikét a külső vezetőt alkotó két sza­lag mindegyikében kialakított, egymással szemben eltolt, harántirányú horony között rendeztük el, úgyhogy a köztartó tárcsák hosszirányban nem tolódhatnak el. Az 1. ábrabeli kivitellel szemben a 2. ábrabeli kivitelnél a belső vezető központo­sítása végett a kábel hosszán végigmenő' 18, 19 köztartókat és zárt 20, 21 szigetelő anyagú szalag­tekercseléséket alkalmaztunk, úgyhogy a kábel­nek többrétegű légtér szigetelésé van. A 18 és 19 köztartók, valamint a 20 és 21 szalagok előnyösen például polisztirolból vagy polietilénből vannak. A 17, 18 és 19 köztartókkal határolt üregeket gáz alakú vagy folyékony közegekkel töltjük meg. Az 1. ábrabeli kivitelnél a 17 köztartó tárcsákat lyukasztottuk, úgyhogy a gáz alakú vagy a folyé­kony közeg a kábel hosszan végigáramolhat. Arra az esetre, ha az üregeket folyékony kö­zeggel töltjük meg, úgy ez a közeg egyidejűleg a kábel hűtéséhez is használható, ha a töltő folya­dékot járulékos berendezésekkel, például szíva ty­tyúkkal áramlásban tartjuk és hűtjük. Ilyen be­rendezést tüntet fel vázlatosan a 3. ábra. A 22 kábel a 23 adó és a 24 antenna között ismert mó­don, mint az antennát tápláló kábel van elrendezve. A találmány értelmében a folyadékkal töltött és mindkét végén tömítetten zárt kábelhoz 25 csövet csatlakoztattunk, amelybe a 26 szállító szivattyú és 27 hűtőszerv van iktatva. A 26 szállító szivattyú a kábelt megtöltő folyadékot 27 hűtőn, a 22 kábe­len és a visszavezető 25 csövön a berajzolt nyilak irányában nyomja. A folyadék tehát a kábelen át az adótól az antenna felé áramlik. Ez azért célszerű, mert a fajlagos teljesítményveszteség az adótól növekvő távolságban csökken. A 27 hű­tővel hűtött folyadék tehát a kábelnek abba a vé­gébe áramlik, ahol legnagyobb az elvesztett tel­jesítmény. Hogy az átáramlás lehetőség szerint hatásos legyen, a köztartókat a kábelben célszerű­en úgy rendezzük el és azokat úgy alakítjuk ki, hogy nagy átáramlási keresztmetszeteket kapjunk. Ezenkívül a fent már leírt módon célszerűen oly töltő folyadékokat alkalmazunk, melyeknek nagy fajmelegük van és amelyek a lehetőség szerint hígfolyósak. A köztartókat a hidrodinamika tör­vényeinek megfelelően úgy alakítjuk ki, hogy azok az áramlás útjában a lehető legkisebb ellen­állást létesítsék. Ennek egyik módját a 4—6. áb­rákban tüntettük fel. A 4. ábrában a köztartó tár­csa oldalnézetét, az 5. ábrában a 4. ábra A—B vonala menti metszetet és a 6. ábrában a C—D vonal menti metszetet tüntettük fel. A 28 átvezető nyílások mellett fekvő 29 küllők és a 30 koszorú áramvonalas keresztmetszetűek, tehát úgy vannak kialakítva, hogy a nyíllal jelzett irányban áramló folyadékkal szemben a legkisebb ellenállást keltik. Hogy a köztartók tetszőlegesen legyenek beépít­hetők, illetőleg, hogy mindkét irányban az áram­lással szembeni ellenállás kicsiny legyen, az em­lített alkatrészek keresztmetszete mindkét végén csúcsos lehet. A töltő folyadék általában nagyfrekvenciás csö­veknél használatos hűtőben hűthető, amely az ilyen berendezésnek már részét alkotja, úgyhogy e szempontból járulékos eszközökre nincs szükség. Hosszú kábelberendezéseknél, amelyekben nagy az áramlási ellenállás, a kábel több szakaszra oszt­ható, melyek mindegyikét a fentemlített módon hűtjük. A kábelt gázzal, gőzzel vagy folyékony közeg­gel való töltése előtt cégszerűen légtelenítjük. A légtelenítés és a kábel töltése a kábelgyárban az egyes gyártási hosszak elkészülte után, vagy a kábel elfektetése után a helyszínén foganatosít­ható. Az 1. és 2. ábrákban feltüntetett kábeleknél, a belső és a külső vezetők a feltüntetett alaktól eltérő más ismert alakban is készülhetnek. A kábel járulékos hűtése gáz alakú közeg esetén is foganatosítható. A találmány értelemszerűen al­kalmazható oly nagyfrekvenciás kábeleknél is, amelyeknél cső alakú külső vezető vagy árnyékoló ernyő belsejében több vezető van elrendezve. Szabadalmi igénypontok: 1. Központos felépítésű, nagyfrekvenciás ener­giakábel, melynél a belső vezetőt a külső vezető­ben köztartók rögzítik, melyre jellemző, hogy a kábel szigetelését hosszirányban megszakító, le­vegőt és' folyadékot átbocsátó üregek levegőnél jobb hővezető képességű gázzal, gőzzel vagy fo­lyékony közeggel vannak megtöltve. 2. Az 1. igénypont szerinti nagyfrekvenciás energiakábel kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gáz alakú, gőz alakú vagy folyékony kö­zee, túlnyomás alatt áll. 3. Az 1. igénypont szerinti nagyfrekvenciás

Next

/
Thumbnails
Contents