136918. lajstromszámú szabadalom • Központos felépítésű, nagyfrekvenciás energia átvitelére alkalmas kábel

2 136.918 lálmány értelmében a köztartókat oly anyagól készítjük, melynek dielektromos állandója a folyékony közeg dielektromos állandójával egyenlő, vagy azétól csak kevéssé tér el. Ezzel azt a további előnyt érjük el, hogy a belső vezetőnek közökben elrendezett köztartókkal való rögzítésekor ezek tárcsa, illetőleg henger alakjában készíthetők, anélkül, hogy tartanunk kellene attól, hogy a köztartó tárcsák homlokoldalain, különösen helyi nagy feszültségamplitudók következtében, átütések keletkeznek. Ha oly folyékony közegeket, például parafinolajat alkalmazunk, melyeknek dielektromos állandója körülbelül 2,2, a köztartó tárcsák például oly polisztirolból készülhetnek, melyek dielektromos állandója körülbelül 2,4, vagy oly polietilénből, melynek dielektromos állandója 2,3—2,4. A köztartó tárcsák készülhetnek 3,0 dielektromos állandójú polivinilkarbazolból is. Ebben az esetben azonban célszerű, ha oly folyékony közeget alkalmazunk, melynek dielektromos állandója 3,0 körül van. A találmány további kiviteli lehetőségeit az alábbiakban ábrák kapcsán írjuk le, amelyekben példakénti kiviteli alakokat tüntettünk fel. . Az 1. és 2. ábrákban két különböző kábelszerkezetet szemléltettünk, amelyeknél a találmány előnyösen alkalmazható. Mindkét kiviteli alaknál 10 a cső alakú belső vezető, amely 11 mag körül nagy menetemelkedéssel tekercselt huzalból vagy szalagból, illetőleg huzalokból vagy szalagokból van. A külső vezető két félcsésze alakú 12, 13 szalagból van, amelyekben a hajlékonyság fokozása végett közönként harántirányú 14 hornyokat alakítottunk ki. A külső vezetőn vannak annak részeit összetartó 15 szalagtekercselések és a 16 kábelköpeny. Az 1. ábrabeli kivitelnél a belső vezetőt a külső vezető belsejében 17 köztartó tárcsák központosán ágyazzák. A 17 köztartó tárcsák mindegyikét a külső vezetőt alkotó két szalag mindegyikében kialakított, egymással szemben eltolt, harántirányú horony között rendeztük el, úgyhogy a köztartó tárcsák hosszirányban nem tolódhatnak el. Az 1. ábrabeli kivitellel szemben a 2. ábrabeli kivitelnél a belső vezető központosítása végett a kábel hosszán végigmenő' 18, 19 köztartókat és zárt 20, 21 szigetelő anyagú szalagtekercseléséket alkalmaztunk, úgyhogy a kábelnek többrétegű légtér szigetelésé van. A 18 és 19 köztartók, valamint a 20 és 21 szalagok előnyösen például polisztirolból vagy polietilénből vannak. A 17, 18 és 19 köztartókkal határolt üregeket gáz alakú vagy folyékony közegekkel töltjük meg. Az 1. ábrabeli kivitelnél a 17 köztartó tárcsákat lyukasztottuk, úgyhogy a gáz alakú vagy a folyékony közeg a kábel hosszan végigáramolhat. Arra az esetre, ha az üregeket folyékony közeggel töltjük meg, úgy ez a közeg egyidejűleg a kábel hűtéséhez is használható, ha a töltő folyadékot járulékos berendezésekkel, például szíva tytyúkkal áramlásban tartjuk és hűtjük. Ilyen berendezést tüntet fel vázlatosan a 3. ábra. A 22 kábel a 23 adó és a 24 antenna között ismert módon, mint az antennát tápláló kábel van elrendezve. A találmány értelmében a folyadékkal töltött és mindkét végén tömítetten zárt kábelhoz 25 csövet csatlakoztattunk, amelybe a 26 szállító szivattyú és 27 hűtőszerv van iktatva. A 26 szállító szivattyú a kábelt megtöltő folyadékot 27 hűtőn, a 22 kábelen és a visszavezető 25 csövön a berajzolt nyilak irányában nyomja. A folyadék tehát a kábelen át az adótól az antenna felé áramlik. Ez azért célszerű, mert a fajlagos teljesítményveszteség az adótól növekvő távolságban csökken. A 27 hűtővel hűtött folyadék tehát a kábelnek abba a végébe áramlik, ahol legnagyobb az elvesztett teljesítmény. Hogy az átáramlás lehetőség szerint hatásos legyen, a köztartókat a kábelben célszerűen úgy rendezzük el és azokat úgy alakítjuk ki, hogy nagy átáramlási keresztmetszeteket kapjunk. Ezenkívül a fent már leírt módon célszerűen oly töltő folyadékokat alkalmazunk, melyeknek nagy fajmelegük van és amelyek a lehetőség szerint hígfolyósak. A köztartókat a hidrodinamika törvényeinek megfelelően úgy alakítjuk ki, hogy azok az áramlás útjában a lehető legkisebb ellenállást létesítsék. Ennek egyik módját a 4—6. ábrákban tüntettük fel. A 4. ábrában a köztartó tárcsa oldalnézetét, az 5. ábrában a 4. ábra A—B vonala menti metszetet és a 6. ábrában a C—D vonal menti metszetet tüntettük fel. A 28 átvezető nyílások mellett fekvő 29 küllők és a 30 koszorú áramvonalas keresztmetszetűek, tehát úgy vannak kialakítva, hogy a nyíllal jelzett irányban áramló folyadékkal szemben a legkisebb ellenállást keltik. Hogy a köztartók tetszőlegesen legyenek beépíthetők, illetőleg, hogy mindkét irányban az áramlással szembeni ellenállás kicsiny legyen, az említett alkatrészek keresztmetszete mindkét végén csúcsos lehet. A töltő folyadék általában nagyfrekvenciás csöveknél használatos hűtőben hűthető, amely az ilyen berendezésnek már részét alkotja, úgyhogy e szempontból járulékos eszközökre nincs szükség. Hosszú kábelberendezéseknél, amelyekben nagy az áramlási ellenállás, a kábel több szakaszra osztható, melyek mindegyikét a fentemlített módon hűtjük. A kábelt gázzal, gőzzel vagy folyékony közeggel való töltése előtt cégszerűen légtelenítjük. A légtelenítés és a kábel töltése a kábelgyárban az egyes gyártási hosszak elkészülte után, vagy a kábel elfektetése után a helyszínén foganatosítható. Az 1. és 2. ábrákban feltüntetett kábeleknél, a belső és a külső vezetők a feltüntetett alaktól eltérő más ismert alakban is készülhetnek. A kábel járulékos hűtése gáz alakú közeg esetén is foganatosítható. A találmány értelemszerűen alkalmazható oly nagyfrekvenciás kábeleknél is, amelyeknél cső alakú külső vezető vagy árnyékoló ernyő belsejében több vezető van elrendezve. Szabadalmi igénypontok: 1. Központos felépítésű, nagyfrekvenciás energiakábel, melynél a belső vezetőt a külső vezetőben köztartók rögzítik, melyre jellemző, hogy a kábel szigetelését hosszirányban megszakító, levegőt és' folyadékot átbocsátó üregek levegőnél jobb hővezető képességű gázzal, gőzzel vagy folyékony közeggel vannak megtöltve. 2. Az 1. igénypont szerinti nagyfrekvenciás energiakábel kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gáz alakú, gőz alakú vagy folyékony közee, túlnyomás alatt áll. 3. Az 1. igénypont szerinti nagyfrekvenciás