136917. lajstromszámú szabadalom • Központos légszigeteléses nagyfrekvenciás energiakábel

Megjelent: 1961. május 15. OltSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.917. SZÁM 21. a4

. 64—77. OSZTÁLY — F—10637.

ALAPSZÁM Központos légszigeteléses nagyfrekvenciás energiakábel „Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung" Berlin, mint a Siemens & Halske A. G., Berlin-i cég jogutódja A bejelentés napja: 1943. szeptember 23. Németországi elsőbbsége: 1942. szeptember 29. A találmány -központos nagyfrekvenciás energiakábel; nagy energiák, például antennákat tápláló energiák átvitelére, melynél' a belső vezetőt a külső vezetővel szemben a kábel hosszán végig haladó vagy közönként elrendezett köztartók köz^pontos helyzetben tartják. Az ilyen kábeleknél ellenállásveszteségek és a dielektrikumban fellépő veszteségek következtében viszonylag nagy melegedések lépnek fel, melyek különösen akkor öltenek meg nem engedhető mértéket, ha a kábelben álló hullámok keletkeznek. Meg nem engedhető felmelegedések elkerülése végett újabban úgy járnak el, hogy a külső vezető belső átmérője és a belső vezető külső átmérője közötti viszonyt a csillapítás legkisebb értékére való tekintettel számbajövő 3, 6 átmérőviszonynál kisebbre választják. Ennek következtében a belső vezető átmérője elég nagy ahhoz, hogy a jó melegvezetést biztosítsa és a kábel árammal való terhelhetőségét fokozza. A belső vezető átmérőjének e növelése azonban a kábel felépítéséhez szükséges vezetőképes anyag mennyiségének, valamint a csillapítás nagyságának fokozásával jár. A találmány értelmében központos felépítésű lógtérszigeteléses nagyfrekvenciás energiakábeleknél, amelyeknél a belső vezetőt a külső vezető belsejében köztartók rögzítik, a belső vezető külső felületén, vagy a külső vezető belső felületén, vagy mindkét felületen oly járulékos eszközöket alkalmazunk, amelyek a felület hősugrázóképességét fokozzák. Evégből például a szóbajövő felületeket tompa fekete színűre festjük. A belső vezető külső felületének ily befestésével fokozzuk a belső vezető hősugárzását, míg a külső vezető belső felületének e befestése elősegíti a belső vezetőből eredő hősugarak felvételét és kifelé való elvezetését, Ily módon a hőnek a belső "vezetőből a külső vezetőn át való elvezetését lényegesen megjavítjuk anélkül, hogy tekintélyes költségeket kellene e célra fordítani és anélkül, hogy a kábel villamos átvivő tulajdonságait észrevehetően befolyásolnánk. Az említett felületek béfestéséhez alkalmazhatunk oly tompafényű lakkbevonatokat, amelyek pigmensként fekete festéket tartalmaznak. A fekete lakkbevonat felvitele előtt a vezető felülete például homokfúvással tompafényűvé tehető. Célszerűen nagymértékben hőálló lakkokat alkalmazunk. Mivel a festékréteg igen vékony lehet, nem szükséges feltétlenül, hogy a lakk dielektromos szempontból különösen kedvező tulajdonságú legyen. Ennek dacára előnyös ha veszteségmentes lakkokat, célszerűen műgyantákból vagy műgyantakeverékekből készült lakkokat, például polisztirollakkot alkalmazunk. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a vezetők felületeit járulékosan tompafekete színűre festett fóliákkal is boríthatjuk, mely fóliák előnyösen szintén ' villamos szempontból nagyértékű szigetelőanyagokból vannak. A vezetők felületei továbbá járulékosan vegyileg kezelhetők, például azok vegyi hatású fürdőn való áthúzással sötétszínűre festhetők. Az 1. és 2. ábrákban példaként két különböző kábelszerkezetet tüntettünk fel, amelyek a találmány szerint készültek. Mindkét ábrában 10 a cső alakú belső vezető, amelyet 11 mag körül nagy menetemelkedéssel sodrott huzalok vagy szalagok alkotta rétegként készítettünk. A külső vezető mindkét példában két félcsésze alakú j övezető 12 és 13, szalagból van, amelyeket a hajlékonyság és a nyomásállóság fokozása végett közönként harántirányban hornyoltunk. A külső vezetőn vannak a vezető elemi részeit összetartó 15 s szalagtekercselések és a 16 kábelköpeny. Az 1. ábrabeii kivitelnél a külső vezetőt a belső vezetővel 17 köztartó tárcsák tartják a központos helyzetben. A 17 köztartó tárcsákat a külső vezetőt alkotó két szalag egymással szemben eltolt hornyai között rendeztünk el és ezzel a köztartótárcsák kölcsönös hosszirányú eltolódásait megakadályoztuk. Az 1. ábrától eltérően a 2. ábra szerinti kivitelnél a belső vezetőt a kábel hossza mentén végig haladó 18 és 19 köztartótárcsákkal, valamint zárt, szigetelőszalagokból készült 20, 21 tekercselt bevonatokkal rögzítettük, úgyhogy a kábelnek ily módon többrétegű légtérszigetelése van. A 18, 19 köztartó tárcsák, valamint a 20 és 21 szalagok előnyösen polisztirolból, polietilénből vagy más hason-