136916. lajstromszámú szabadalom • Átvivőrendszer, melynek több egymástól elkülönített, szabályozott erősítő szakasza van

2 I36:bi6 tehát rövidebb ideig tartó változásaikor a szabá­lyozást meggátolja. E0 érzékeny vevő jelfogó, mely horgonyát lényegesen alacsonyabb szint mellett ejti le, mint az; Ej jelfogó. V2 késleltető jelfogó, amely bizonyos idő múltán a szabályozó elzárást újból megszünteti. A szintszabályozás folyamata az alábbi módon játszódik le: Feltesszük, hogy kezdetben vala­mennyi vételi szint egyforma magas. Ennek kö­vetkeztében az E0 és Ei, valamint a V2 és Vi jelfogók meghúzott, az E2 és Sp jelfogók leejtett állapotban vannak. Ha valamely meghatározott erősítőnél a vételi szint az előírásos érték alá süllyed, akkor az Ei jelfogó és ezzel a Vi jelfo­gó is, az ei1 helyen történt megszakítás következ­tében horgonyát leejti, míg az E„ jelfogó meghú­zott állapotban marad. Az Sp jelfogó a vi 7 nyu­galmi érintkezőn át áramot kap és az &p kapcsoló útján a vezérlő frekvenciának a következő sza­kaszra való átviteli útját lezárja. A vezérlő mo­tor, melynek forgásértelmét az ei", e\In , €2" és e2 777 érintkezőkkel felszerelt Ei és E2 jelfogók elengedése úgy szabja meg, hogy a csillapítás csökken, a V177 érintkező zárása következtében megindul és az érintkezőket mindaddig vezérli, míg az Ei érintkező meg nem húzott. Ekkor az SP jelfogó áramkörét a V17 érintkező megszakítja, mert az ei7 érintkező zárása következtében a V/ jelfogó niűködésbe lép és a berendezés a vezérlő frekvenciát továbbadja. Ha a szint emelkedik, akkor az E2 . jelfogó meg­húz, a Vi jelfogó e27 érintkezője nyílik, úgyhogy a vezérlő frekvencia továbbadása meg van szakít­va. Az E2 jelfogó e-z" és e-z1 " érintkezőivel a for­dulatszámot a D csillapítás fokozása értelmében szabja meg. A Vj jelfogó, mely horgonyát leej­tette, a szabályozó motort ezzel megindítja és a motor mindaddig vezérlő hatást fejt ki, míg az E2 jelfogó horgonyát le nem ejti. Az e2 7 érintkezőn át a Vi jelfogó újból felgerjed, ezzel a motort bekapcsolja és a vi7 érintkezőn az Sp záró jelfogó áramkörét megszakítja. Ekkor a berendezés a ve­zérlő frekvenciát újból továbbadja. A szabályozás folyamata közben az f vezérlő frekvencia zárása következtében a következő erő­sítőknél az Ei jelfogón kívül az e0 jelfogó is le­ejti horgonyát. Ennek következtében a Vi jelfogó áramkörét az e0' érintkező, dacára az ei7 érintke­ző megszakításának, fenntartja, úgyhogy a szabá­lyozó motorok nem indulnak meg. Az E0 jelfogó hatása tehát abban van, hogy az f vezérlő frek­vencia kimaradásakor szabályozás nem megy vég­be. A zárás megszüntetése után az Eo és Ej jel­fogók újból meghúznak, hacsak az eredeti vételi szint ismét helyre van állítva. Ezzel elértük a kez­deti állapotot. Ha időközben több helyen megvál­tozott a csillapítás, akkor utólagos szabályozás először azon a helyen indul meg, ahol az Eo jelfo­gó meghúzott és az Ei jelfogó horgonyát leejtette, illetőleg az E2 jelfogó meghúzott állapotban van. Ha az Ei és E2 jelfogó meghúzását okozó szint­növekedés oly nagy, hogy az E2 jelfogó a Di sza­bályozó véghelyzetének elérése után sem ejtené le horgonyát, akkor az Sp záró jelfogó meghúzott állapotban maradna és a vezérlő frekvenciának a legközelebbi szakaszba való továbbvezetését meg­gátolná. Hogy ez a nem kívánatos állapot be ne következzék, a Di csillapításszabályozón k érint­kező ütközőt alkalmaztunk,, amely a szabályozó említett véghelyzetének elérésekor nyílik és az Sp záró jelfogó áramkörét megszakítja. Viszont ha a szabályozó véghelyzetének elérésekor az Ei jel­fogó alacsony szintnél még mindig nem húz meg, ügy a zárást meg kell szüntetni, amihez ugyan­azt a —k— érintkezőt használhatjuk. A —k— érintkező tehát Di mindkét véghelyzetében meg van szakítva. A szintszabályozási folyamatok mindaddig a le­írt módon mennek végbe, amíg az egyes szintin­gadozások kisebbek annál az értéknél, amely az E2 és Eo jelfogók érzékenységei közötti különb­ségnek megfelel. Hogy önműködő szabályozást a következő szabályozó szakaszokban még akkor is létesíthessünk, ha hirtelen nagyobb szintcsök­kenések jelentkeznek, melyek következtében az Eo jelfogó leejt, késleltetett működésű V2 jelfo­gót alkalmazunk, amely az Eo jelfogó leejtésétől számított bizonyos idő eltelte után, mely időben a megelőző szakaszokban a szabályozás megtör­tént, tartó áramkörének az Eo77 érintkezőn való megszakítása következtében horgonyát leejti és a VV jelfogó útján szabályoz. Ez esetben célszerű, ha ezeket az időket az ismert rendszereknél szo­kásos módon lépcsőzetesen osztjuk be. Míg a szintnek normális mértékű változásai közben, mely változások legnagyobb értéke is az E2 és Eo jelfogók érzékenységei közötti különb­ségnél kisebb, a szabályozás a következő szakasz­ban a vezérlő frekvencia lezárásának megszünteté­se, tehát a frekvencia tovavézetése közben megy végbe, a V2 késleltető jelfogó beiktatása azt ered­ményezi, hogy a szint hirtelen bekövetkező nagy­mértékű süllyedésekor a következő szakaszban a szabályozás előre meghatározott idő eltelte után megy végbe. Amint azonban a megelőző szakasz­ban a szint oly mértékben növekedett, hogy az Eo jelfogó ismét működésbe lépett, a következő szakaszban a szabályozás a késleltetési idő letelte előtt is megindul. Ily módon a szabályozás időtar­tama a lehető legkisebb értékre korlátozható. Ezt az alábbiakban példa kapcsán magyarázzuk. Feltesszük, hogy villámcsapás következtében a 2 és a 10 erősítő szakaszban a csillapítás hirtelen megnövekedett. A 2 és a 10 szabályozó az azokhoz tartozó meghatározott idők elmúltával, tehát a 2 erősítő azonnal, miután ott az Eo jelfogó horgo­nyát nem ejtette le, a 10 szabályozó pedig, mely­nél az Eo jelfogó horgonyát leejtette, például 10 másodperc elteltével, működésbe léphet. Miútát. a 2 jelfogó a szabályozást befejezte, feltesszük, hogy a 10 szabályozónál a szint oly magas, hogy az Eo jelfogó meghúz, A 3—9 szabályozókat nem kell utánállítani. Ennek következtében a 10 sza­bályozó már a 2 szabályozó szabályozásának be­fejezte után, 10 másodperccel rövidebb idő múltán kezd szabályozni. Mint fent már említettük, a szabályozás kezde­tének megakadályozása valamely következő sza­kaszban azzal is elérhető, hogy a vezérlő frekven­cia tovavezetésének meggátlása helyett a meselőző szakaszban a szabályozás kezdetekor a szabályozás időtartama alatt záró jelzést adunk. Ebben az eset­ben az Eo jelfogót a zárójelzés vétele gerjeszti és ezzel a szabályozást megakadályozza. Az akadályo­zás megszűnik, ha a zárójelzés eltűnik, vagyis a szabályozás a megelőző szakaszban be van fejezve.

Next

/
Thumbnails
Contents