136914. lajstromszámú szabadalom • Árnyékoló berendezés oly szerkezetekhez, melyeknek elemei egymáshoz oldhatóan illeszkednek
2 136.914 ki. A zavaróáram az Rüj érintkezési helyen kénytelen átfolyni, vagyis az árnyékoló köpeny felületétől az árnyékoló tok külső felülete mentén halad végig. Árnyékolt vezeték dugós csatlakoztatása esetén a találmány alkalmazását a 2. ábrában tüntettük fel. Ebben 1 a készüléket árnyékoló fal, ezen erősítettük meg a 2 és 3 részeket, amelyek az árnyékolt 5 vezeték árnyékoló 4 köpenyéhez való perselyt alkotják. Az 5 vezeték belső vezetője 6 dugóban végződik, amelyet a 7 perselybe vezetünk. A 7 perselyt 8 szigetelőlemezben erősítettük meg, amelyet gyűrűs 9 anya a vezeték árnyékoló ernyőjéhez tartozó persely 3 részén rögzít, A 2 és 3 részekkel közrefogott üregben mágnesezhető 10 anyagot szigetelten rendeztünk el. A 2 és 3 részek a rajzból kivehetően az 1 árnyékoló falon közös, önmagában zárt vezetőhüvely mentén, vagy pedig különböző önmagukban zárt és egymást körülvevő hüvelyek mentén csatlakoznak és az árnyékoló köpeny 4 érintkező hüvelyével egyegy érintkezőhelyet alkotnak, melyek közül a felső az 1. ábrabeli Rüi átmeneti ellenállásnak, a másik az Rü2 átmeneti ellenáUásnak felel meg. A két 2 és 3 alkatrész, különösen azonban a 3 alkatrész különleges kialakítása következtében egymenetű L induktivitást alkot, melyet a szerkezetben elrendezett mágnesezhető 10 test növel. A 4 árnyékoló hüvely és gyűrűs 9 anya között az Rü2 ellenállással meghatározott zavaró feszültségesés létesül, mim ellett az I zavaróáram, amely az árnyékolt vezeték árnyékoló köpen;/ének külső felületén az ábrában feltüntetett nyíl értelmében folyik, lényegében közvetlenül a 2 részen és az Eüi ellenálláson át a készülék árnyékoló falának külső felületére jut. Az Rüi ellenálláson létesülő zavaró feszültségesésnek az Rü2 ellenálláson csak Igen kis része érvényesül, mert az Rü2 ellenállás elé még L induktivitást kapcsoltunk és ez az induktivitás az Rü2 ellenállással együtt feszültségosztót alkot, mimellett itt TJS ; zavarófeszültségként csak az Rü2 ellenálláson uralkodó feszültség hatásos. Az 1. ábrában feltüntetett példakénti kivitelnél L induktivitáson és az Rü2 ellenálláson át a következő úton folyik: Az áram a felső Rüj érintkezési helyről az alsó érintkezési helyen át áramlik, azután a két érintkezővel meghatározott bontóhelyen a mágnesezhető 10 testet körülvevő üreget határoló fal belső oldalára jut és itt a vastest körül folyik, mellyel mágnesesen láncolva van. Ezután az áram újból viszszatér a felső érintkezési helyhez, mint kiindulási helyéhez. Az Us ; zavaró feszültségesésként az alsó érintkezési helyen fellépő feszültségesés hat. Ez a feszütségesés az L induktivitás nagysága szerint lényegesen kisebb, mint a felső Rü| érintkezési helyen jelentkező feszültségesés. A 2. ábrában feltüntetett megoldás gyakorlati megvilágításánál 1 MHz mellett a zavaró feszültség normális, azonos érintkezési felületű, dugós érintkezővel azonban az ott fellépő zavaró feszültségnek csak 1/200 részét tette ki. A találmány szerinti megoldás egy másik példakénti kiviteli alakját gyújtógyertya csatlakoztatásához a 3. ábrában tüntettük fel. Ebben az ábrában 11 a gyújtógyertya csatlakoztatásának sapkája, melynek árnyékoló bevonata van. 13 a gyújtógyertya teste. 14 a gyújtógyertya csatlakozóvezetéke. Az árnyékoló 12 bevonat a gyújtógyertya testére felfekszik és az egyik érintkezési helyet alkotja. A második érintkezési hely és a találmány szerinti áramhurok kialakítása végett a gyújtógyertya sapkájára 15 csövet toltunk, melyet a 18 helyen a sapka. árnyékoló ernyőjével az egész kerület mentén villamosan jól vezetőn kötöttünk össze, például összeforrasztottunk. E cső azonban alsó végén a 17 helyen a gyújtógyertya testével érintkezik, úgyhogy ily módon létrejön a találmány szerinti áramhurok. A 15 cső előnyösen hullámosított, tehát engedékeny falú és így az jó érintkező nyomással fekszik fel egyrészt a 12 árnyékoló bevonatra, másrészt a 13 testre. A zavaróáram, amely kilépéssel szemben árnyékolható, az áramkiszorítás hatása következtében elsősorban a 13 és 12 alkatrészeken át folyik. A 17 érintkezési helyen az áramnak csak kicsiny tört része áramlik és így, ha az átmeneti ellenállás a 13 és 15 alkatrészek között igen kicsiny, a 17 átmeneti helyen fellépő feszültségesés is csak igen kicsiny. Ez esetben is — amit már az 1. ábrabeli kapcsolási vázlat tárgyalásakor említettünk — a zavaróáramnak a 12 és 15 alkatrészekre való megoszlása szempontjából a 12 és 13, valamint a 13 és 15 alkatrészek közötti átmeneti ellenálláson kívül mérvadó az induktivitás, melyet a 12 és 15 alkatrészek, valamint az azok között levő üreg határoznak meg. Ha feltesszük, hogy a keletkező induktivitás 2 mH, akkor 30 MHz-nél az induktancia ellenállása körülbelül 0.4 Q. Ha a 13 és 12. valamint 13 és 15 alkatrészek közötti átmeneti ellenállás 10 milliohm, úgy ez azt jelenti, hogy a zavaróáramok csak körülbelül 1/40 része folyik a 15 ernyőben és ezzel a zavaró hatás a járulékos 15 ernyőn az eddigi berendezésekkel szemben 1/40-re csökken. Hogy kedvezőtlen átmeneti ellenállások esetén a zavaró hatást még ez esetben is lényegesen csökkenthessük, a leírt módon a 12 és 15 alkatrészekkel körülvett teret, vagy annak egy részét, például finoman megosztott vassal tölthetjük, ami a keletkező induktivitás értékét kedvező módon növeli és ugyancsak növeli az áramkiszorítást. A 4. ábrában ugyancsak gyújtógyertya csatlakoztatásához további példakénti kivitelt tüntettünk fel. Ennél a kivitelnél a 12 árnyékoló bevonaton 18 hüvelyt jólvezetően erősítettünk meg. A gyújtógyertya fészke alatt, a motor 19 testén 20 érintkező sapkát rögzítettük. Ezt a sapkát a 18 hüvellyel szemben úgy méretezzük, hogy a 12 sapka feltolásakor a 18 és a 20 alkatrészek között jó érintkezés keletkezik. Az induktivitás növelése végett ezen a helyen a gyújtógyertya 13 testét mágnesezhető 21 köpennyel vettük körül. Ennél az elrendezésnél egyrészt a 18 és a 20, másrészt a 20 és a 29 alkatrészek között két egymással sorosan kapcsolt átmeneti ellenállás van, melyéket azonban a mágnesezhető 21 mag hatása zavaró áramok alól mentesít. E kivitelnél előnyös lehet, ha a 20 érintkezősapkát a 22 tömítőgyűrűvel és a 13 gyújtógyertya testével szemben szigeteljük, úgyhogy az árnyékoló 12 bevonatról a 18 és 20 alkatrészeken át közvetlen vezető összeköt1 tetés létesül a motor 19 testéhez. Mint a találmány fenti leírásából kitűnik, az nincs oly berendezésekre korlátozva, amelyeknél villamos vezetékeket kötnek össze, hanem előnyö-
