136899. lajstromszámú szabadalom • Forrasztó eljárás főleg lágyforrasztáshoz vagy hegesztéshez, folyósítószer alkalmazásával

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.899. SZAlVí 49. h. 25—33. OSZTÁLY — G—9505. ALAPSZÁM Forrasztó eljárás főleg lágyforrasztáshoz vagy hegesztéshez, folyósítószer alkalmazásával Gema Ges. für elektroakustische u. median. Apparate, m. b. H. cég, Berlin, mint Erbslöh Paul Günther és Frhr. v. Willisen Hans Karl berlini-köpenicki lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 18. Németországi elsőbbsége: 1941. évi május hó 19. Forrasztásnál tudvalevőleg első követelmény, hogy az összekötendő fémfelületek oxidrétegtől és más szennyeződéstől mentesek legyenek. Ezt ismert forrasztó eljárásoknál a szervet­len vagy szerves folyósítószerekkel érik el, me­lyek hatása abban nyilvánul, hogy a közönséges hőmérsékleten szilárd vagy folyékony, ill. pép­szerű folyósítószerben levő savanyú kémhatású anyagok közrehatása folytán az oxidok felol­dódnak. Oxidoldó hatása van nemcsak a szer­vetlen folyósítószereknek, amilyen a forrasztó­víz vagy a szalmiák, hanem az ugyancsak gyak­ran használt szerves folyósítószereknek, például a gyantának is. E szerek a fémfelüJeteket telje­sen szabaddá teszik és így kifogástalan a for­rasztás. Valamennyi ismert folyósítószer azon­ban még közönséges hőmérsékleten is oxidoldó és így a korróziót elősegítő hatású. A kötést és annak környékét, még közönséges hőmérsékleten is, a folyósítószer, bármilyen gondosan eltávolít­juk is annak maradványait, annyira veszélyez­teti, hogy sok esetben igen hatásos folyósítósze­rek használatától el kell tekinteni. De még a fémeket kevéssé megtámadó folyósítószerek, pl. a gyanta, még alacsony hőmérsékleten is, hosz­szabb idő- után már számottevő korróziót okoz­nak, ami kedvezőtlen körülmények között, pl. sótartalmú légkörben, még erősen növekedhet is. A találmány« egészen új úton járva, azt ered­ményezi, hogy a forrasztandó tárgy felületén levő oxidok legalábbis az összeér ősi tés helyén, sőt célszerűen ennek környékén is a folyósító'­szer hatására redukálódnak. E folyósítószer te­hát, ellentétben az eddigiekkel, nem eltávolítja a felületen levő oxidréteget, hanem redukálás­sal visszaváltoztatja fémfelületté. Minthogy te­hát savanyú kémhatású anyagok egyáltalán nem juthatnak érvényre, az eddigi folyósítószerek­nél bekövetkező utólagos korrózió nem léphet fel. A folyósítószerek pl. olyan szerves anyagok le­hetnek, melyek hevítéskor a bennük levő kata­lizátor hatására fejtik ki redukáló hatásukat. Ilyen szerves anyagok főleg alkoholok, cukor és egyéb, bomlásukkor redukáló összetevőket fej­lesztő szerves anyagok, de más hasonló hatású anyagok is használhatók, pl. szerves fémvegyü­letek, így alkoholátok. A redukáló hatást elő­segítő katalizátorok pl. alkáliák lehetnek. Az említett folyósítószerek redukáló hatása még teljesen ki nem derített vegyi folyamat. Le­hetséges, hogy redukáló gázok, pl. hidrogén, szénoxkl, vagy pedig telített, vagy telítetlen szénhidrogének hatnak közre, melyek a folyó­sítószer bomlásakor a hevítés és az alkalmas ka­talizátorok hatására keletkeznek. Megfelelő ka­talizátorok jelenléte nyilván előfeltétele annak, hogy a kívánt bomlási termékek, nem. pedig esetleg savanyú .kémhatású anyagok keletkezze­nek. E gázok in statu nascendi hatnak, úgyhogy a redukáló hatáshoz már a lágyforrasztás hő­mérséklete is elegendő, hogy kifogástalan re­dukciót kapjunk. Feltehető, hogy egyes esetekben a forrasztási hőmérsékleten a katalizátorok hatására a folyó­sítószer alkatrészei oxidálódnak és az ehhez szükséges oxigént az oxidrétegből vonják el. Mindenesetre réz forrasztásakor a folyósítószer maradékában sohasem lehetett említésre méltó mennyiségű rezet kimutatni, amiből következ­tetni lehetne, hogy az oxidok oldatba mentek. A redukálást előidéző folyamatot először a katalizátorok vezetik be. A forrasztandó felüle­ten az első szabad íématoimok megjelenése után bizonyára szabaddá vált felület maga is katali­zátorként hat, úgyhogy az egyszer megindult fo­lyamat folytatódik az egész felületen, minek folytán a reakció gyorsan végbemegy. így meg­figyelhető, hogy a forraszanyag igen gyorsan te­rül szét a forrasztandó felületen és a forrasztás befejeztével a folyósítószer nem merül ki, hanem ugyanazon a helyén további forrasztásokra fel­használható. Az új folyósítószer a mindenkori kívánalmaknak megfelelően hígfolyós, igen

Next

/
Thumbnails
Contents