136897. lajstromszámú szabadalom • Hideg- és melegálló elektromos szigetelőmasszák hőképlékeny anyagokból, különösképen polivinilkloridból
Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 13Ó.897. SZÁM 21. c. ].—19. OSZTÁLY — F—10.439. ALAPSZÁM Hideg- és melegálló elektromos szigetelőmasszák hőképlékeny anyagokból, különösképen polivinilkloridból Feltén és Guilleaume kábel-, sodrony- és sodró nykötélgyár rt., Budapest, mint a Feltén & Guilleaume Carlswerk AG. köln—mülheimi cég jogutódja. A bejelentés napja: 1943. május 7. Németországi elsőbbsége: 1942. május 7. Hőképlékeny aijyagok, például polivinilklorid feldolgozásakor legtöbb esetben lágy ti ót tesznek ahhoz, mert az említett anyagok gyakran már szobahőmérsékletnél műszaki felhsznalásra túlságosan ridegek. Puhítoknak a hozzáadása különösképpen akkor szükséges, hogyha a hőképlékeny anyagokat huzalok és kábelek villamos szigetelőmasszájaként használják, amelyeknek alacsony hőfokokig, például mintegy —20°-ig bizonyos hajlékonyságot kell felmutatniuk, amelyet a kábeltechnikában hidegállóság névvel jelölnek. Ezt elérendő, a puhítókat eddig egészen 50%-ös mennyiségig adagolták a masszakeverékhez.. Mindazonáltal a tapasztalat az, hogy a kielégítő hidegállósághoz szükséges nagy menynyiségű lágyító hozzáadagolás az elektromos tulajdonságokat erősen csökkenti. A kapott maszszák tehát általában vagy nem rendelkeznek jó szigetelő tulajdonságokkal, vagy nincs elegendő hidegállóságuk. Találmány szerint a hőképlékeny anyagokhoz elektromos szigetelőmasszák előállítására olyan lágyítókat adnak, a kész masszakeverékre vonatkoztatott 25%-nJt kisebb mennyiségben, amelynek viszkozitása 20 C°-nál kisebb, mint 40 cP és amelyiknek vis4vc:;i'ás görbéje. 30 'is 50 C° között, 4 alatti m irányállandót mutat fel, ahol cP jelenti a felhasznált lágyítónak dinammus viszkozitását centipoisban, lásd Prof. Dr. L. Ub-belöhde „Zur Viskosimmetrie" c. könyvét (Verlag Hirzel, Leipzig, 1940) a 30. oldalon alul, a viszkozitásgörbének m irányállandójára pedig, ugyanannak a könyvnek 14. oldala utal. A találmány szerinti rendszabállyal kis mennyiségű puhító hozzáadásával különösen polivinilklorid alapon lehet oly hőképlékeny masszákat kapni, amelyek alacsony hőfoknál, mint például —20 C°-nál még hajlékonyak, anélkül, hogy repedeznének; 100 C°-hoz közeli hőfoknál pedig még nem annyira puhák, hogy minden további nélkül alakíthatók legyenek, s emellett még jó szigetelési ellenállásál rendelkeznek. Példa: A Palatinol F árumegjelöléssel bejegyzett, kereskedelemben is kapható puhítónak, egy ftálsaveszteinek, 20 C°-nál 36 cP viszkozitása van. A viszkozitásgörbének m irányállandója 3,86. Egy 78 rész polivinilkloridból és 22 rész ezen puhítóból álló keverékkel szigetelt drót még —20 C°-nál is jól tekercselhető háromszoros átmérője körül anélkül, hogy a szigetelőburkolat szenvedne. Egy 1 mm vezetőátmérőjű és 3 mm külső átmérőjű szigetelt vezetéknek, 20 C°-nál mintegy 20 Megohm/km értékű a szigetelőellenállása. Szabadalmi igénypont: Hideg- és melegálló szigetelőmasszák hőképlékeny anyagoktól, különösképpen polivinilkloridból, lágyító hozzáadásával, azzal jellemezve, hogy olyan lágyítókat alkalmazunk a maszszakeverékre vonatkoztatva 2 5%-nál kisebb mennyiségben, amelyek viszkozitása 20 Cc -nál kisebb, mint 40 cP, s amelynek viszkozitásgörbéje, logaritmikus koordinátarendszerben, 30 és 50 C° között mérve, 4 alatti m irányállandót mutat fel. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2524. Terv Nyomda, 1955. Felelős vezető: Bolgár Imre
