136893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pék- és más sütőipari segédanyag előállítására és felhasználására
Megjelent: 1956. évi március hó-1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.893, SZÁM 2. c. OSZTÁLY — F—10.273. ALAPSZÁM „Eljárás pék- és/vagy más sütőipari segédanyag előállítására és felhasználására" Fehér I. János gyógyszerész, Budapest A bejelentés napja: 1943. február 16. A találmány eljárás pék- és/vagy más sütőipari segédanyag előállítására és felhasználására. A találmány szerinti eljárás kiviteli módja a következő. Hüvelyeseket — mint babot, borsót, lencsét, csillagfürtöt, tavaszi bükkönyt és más ilyeneket — amelyekből az esetleg bennük foglalt, emberi táplálkozásra alkalmatlan anyagokat eltávolítottuk, olyan finomságra megőrölünk, hogy az őrlet crn2 -ként 1200—1600 lyukkal bíró szitán átessék. Ezt az őrletet vagy különböző hüvelyesek őrletének keverékét-vékony rétegben nagy területen széjjelosztjuk, hogy nagy felületet nyújtson, azután kézzel vagy gépi erővel eszközölt állandó keverés mellett forró, majdnem 100°-os vizet vagy vízgőzt bocsátunk rá oly mennyiségben, hogy pépszerű massza keletkezzék; ezt a maszszát V2—1 órán át állni hagyjuk, mígcsak a szemcsék meg nem duzzadnak. Az így nyert anyagot szárításnak és pörkölésnek vetjük alá. Ezt a műveletet eszközölhetjük egy vagy két fokozatban. Az egyfokozatú eljárásnál a megduzzadt nedves szemcséket 120—180° C-ra fűtött forgó hengerek köpenyére visszük fel, amelyről a száradás *és pörkölés befejezésével az anyag finom por alakjában válik le. . A kétfokozatú eljárásnál a megduzzadt nedves szemcséket kiszárítjuk, azután alkalmas berendezésben 120—180° C-on pörköljük és a kapott pörkölt terméket megdaráljuk. Mind az egy-, mind a kétfokozatú eljárásban igen kedvező eredményeket érünk el, ha a pörkölést 140—145° C-on végezzük. Az ismertetett eljárással világossárga vagy sárgászöld színű poralakú anyagot kapunk, amely a liszthez való hozzákeverés által, pl. a kenyérsütéshez való felhasználásra kiválóan alkalmas. A találmány szerinti terméknek a liszthez adagolható mennyisége a liszt 200 súlyszázalékáig terjedhet. Az így nyújtott lisztnek további feldolgozása lényegileg az ismert pék- és más sütőipari műveletekkel történik; a szükségesnek mutatkozó módosítások egyszerű kísérletekkel TtÖnnyen felismerhetők. Kenyér készítésénél pl. a felhasznált élesztő mennyisége a szokásosnak 1,5—2,5-szöröse, a só merinyisége a szokásosnak 1,25—1,5-szöröse, a víz mennyisége pedig a szokásosnak 1,4—1,6-szorosa. A dagasztáshoz 12— 16° C-os vizet kell használni. A kemence sütési hőmérséklete 260—280° C kell hogy legyen, A sütést lassan kell lefolytatni és a kemencében a sütetre gőzt egyáltalán nem vagy csak egészen kis mennyiségben szabad rábocsátani. Olyan pék- és/vagy más sütőipari segédanyagok, amelyek lényegileg őrölt, esetleg feltárt hüvely esekbőí állanak, már eddig is ismeretesek voltak. Ezeknek azonban az a hátránya, hogy a velük készült kényéi' kesernyés ízű és nem állóképes. Ezenkívül az ilyen segédanyagokkal kevert lisztek vízfel vevőképessége csak csekély, továbbá a liszt ezen segédanyagokból — ha a süthetőséget és a kenyér]elleget fenn akarjuk tartani — csak kis mennyiségeiket képes felvenni. Ezzel szemben a találmány szerinti segédanyag az eddiginél nagyobb mennyiségben adagolható a liszthez, lényegesen növeli a vízfelvevőképességet, a felhasználásával készült kenyér nern keserű ízű, állóképes és teljesen megőrzi a kenyér jelleget. A találmány szerinti segédanyaggal kevert lisztből készült kenyér rugalmas és szivacsos, úgy, ahogy azt a kenyértől megkívánjuk. Hasonló műszaki előnyökkel jár a találmány szerinti segédanyag felhasználása más sütőipari termékek készítésénél is. - • Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás pék- és/vagy más sütőipari segédanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy egy vagy többfajta hüvelyest, amelyekből az esetleg bennük foglalt, emberi táplálkozásra alkalmatlan anyagokat eltávolítottuk, finomra megőrölünk, az őrletet vékony rétegben széjjelosztjuk, . forró vizet vagy gőzt bocsátunk rá, hogy pépszerű massza keletkezzék, ezt a masszát állni hagyjuk, míg a szemcsék megduzzadnak, azután a terméket szárításnak és pörkölésnek vetjük alá és a pörkölt anyagot megdaráljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hüvelyese—"
